November 30-tól a lakók hozzájárulása ellenére is eladhatják fejük felől bérlakásukat az önkormányzatok. Bár a bérlők elővásárlási joga továbbra is megmarad, csupán akkor élhetnek vele, ha versenyre kelnek az irodákat és üzleteket tervező befektetők által kínált csillagászati összegekkel. Igaz, hogy az új tulajdonosnak csak a régivel azonos feltételeket kell teremtenie, bírósági úton azonban akár a lakók ellenére is érvényesítheti érdekeit.

Könnyen kiszolgáltatottá válhatnak november 30. után az önkormányzati bérlakások lakói. Ezt követően ugyanis a helyhatóság harmadik személynek is eladhatja tulajdonait. A lakottan értékesített lakások főbérlőinek tehát már nem az önkormányzatokkal, hanem az új birtokossal kell szerződést kötniük.

Harmadik személy bevonására az 1994-es lakástörvény ad lehetőséget. A jogszabály értelmében 1995. november 30-át követően a helyhatóságok kizárólag a bérleti jog tulajdonosának hozzájárulásával értékesíthették az ingatlanokat. Ez az ötéves moratórium jár le most, 2000. november 30-án. A változás lényege a 3. személy bevonása. A bérlő elővásárlási joga ezután is megmarad. Ám a lakó hozzájárulására már nincs szükség az eladáskor. (Kivételt jelentenek a nyugdíjasok, az ő bérleményüket továbbra is csak beleegyezésükkel lehet értékesíteni.) Azaz: a bérlő csak abban az esetben akadályozhatja meg, hogy megvásárolják a feje fölül otthonát, ha kifizeti a harmadik személy által kínált összeget az ingatlanért az önkormányzatnak.

- A vételár meghatározásában a lakónak semmi szerepe nincs. Akinek nincs elegendő pénze, kiszolgáltatottá válik. Az elővásárlási jog pedig csupán időbeli előnyt jelent majd - figyelmeztet Battha Pál, a Lakásbérlők és Lakók Egyesületének elnöke.

A csapdahelyzet éppen az, hogy a moratórium feloldása nem a lakóhelyre áhítozók, hanem a befektetők előtt nyitja meg a kapukat - figyelmeztetett az elnök. Míg ugyanis egy piaci értéken hasznosított lakóingatlan esetén például 200 ezer forint az elfogadható négyzetméterár, a potenciális befektetők akár 300 ezer forintot is képesek lesznek áldozni új projektjükre. A nem lakáscélú hasznosítás ugrásszerűen megemeli az árakat. A harmadik személynek eladott otthonok könnyen tőkések, spekulánsok célpontjává válhatnak. Velük szemben a lakossági oldal nem versenyképes - tette hozzá.

Az új szerződések tartalmának természetesen meg kell egyeznie azzal, amit az önkormányzat és a bérlő közti megállapodás tartalmazott. Az új tulajdonos önkényesen nem módosíthatja a szerződést. Ám ha az egyik érdekelt a másik akarata ellenére akarja érvényesíteni érdekeit, bíróságtól kérheti a szerződés megváltoztatását. Így tervezheti például a lakbér emelését vagy határozott időre másíthatja a határozatlan idejű szerződést - figyelmeztetnek a jogászok.

Az önkormányzat egyetlen módon védheti meg volt bérlőit: az eladáskor kötelezi a vevőt, hogy rövidebb-hosszabb ideig nem változtat a korábbi bérleti feltételeken.

Súlyosbítja a helyzetet, hogy novembertől nemcsak egy lakást, hanem egy egész házat kiszemelhetnek a nagyobb jövedelemre számító befektetők. Anyagi és egyéb befolyásuk révén könnyedén megszerezhetik majd a kiszemelt ingatlant - mondta dr. Hidasi Gábor ügyvéd.

Lehetséges azonban, hogy a hosszabb jogi procedúra elkerülése érdekében az új tulajdonos cserelakást kínál fel a bérlőknek. Ez pedig még kedvező is lehet: a gyors költözés érdekében előfordulhat, az addiginál jobb otthont kínálnak a lakóknak. Persze ugyanez visszafelé is elsülhet: sokakat - amennyiben maguktól nem fogadják el a cserét - bírósági végzéssel lehet majd kitenni az évtizedek alatt megszeretett otthonból.

Az ügyvéd tudomása szerint az V. kerületben 20 teljes épület van, amelyeket a moratórium feloldását követően egyben értékesítenének, s az önkormányzat válláról lekerülne a felújítás gondja. Szakértők szerint az önkormányzatok szinte mindenütt kivártak: egyes ingatlanjaik értékesítését eddig halogatták, hogy minél több pénzt kaphassanak értük. Mindenképpen megsokasodnak majd a bírósági perek ez ügyben - mondta a Népszava kérdésére dr. Hidasi Gábor.

(Népszava)