Első fokon pert nyert az örökös

Első fokon pert nyert a magyar állammal és két magyar múzeummal szemben Martha Nierenberg, aki Herzog Mór Lipót leszármazottjaként, az egykor nagyapja tulajdonát képező műtárgyak visszaszerzéséért tavaly októberben indított polgári peres eljárást a Fővárosi Bíróságon.

A Fővárosi Bíróság pénteken kihirdetett ítéletével az Amerikai Egyesült Államokban élő Martha Nierenberg, a per tárgyát képező 12 kép közül tíz képet visszakap. Egy festményt, Munkácsy Mihály: Krisztus mellképe című képét az örökös már korábban visszakapta a magyar államtól, illetve a Magyar Nemzeti Galériától. A Fővárosi Bíróság ítéletében kötelezte az elsőrendű alperest - a Szépművészeti Múzeumot -, hogy a felperes számára 15 napon belül adja ki az őrzése alatt álló műalkotásokat, és 7 millió 500 ezer forintot fizessen ki az örökös számára. A másodrendű alperesnek - a Magyar Nemzeti Galériának - amellett, hogy 15 nap alatt szintén köteles kiadni az őrzése alatt álló műalkotásokat, a harmadrendű alperessel, azaz a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal, illetve magyar állammal közösen 350 ezer forint perköltséget kell fizetnie.

A Magyar Nemzeti Galéria Brocky Károly: Alvó bacchánsnő és Munkácsy Mihály két alkotását a Műteremben című vázlatot, illetve a Délutáni látogatás című festményt köteles visszaadni tulajdonosának. Az ítélet indoklásakor az ügyben elnöklő bíró ismertetéséből kiderült: az alperesek szinte egyetlen hivatkozási alapját sem találták megalapozottnak.

Az alperesi oldal képviselői a per tárgyát képező műalkotások tulajdonjogára vonatkozóan többször is az 1973-as magyar-amerikai vagyoni egyezményre, azon belül Martha Nierenberg jogelődjének kárpótlási igényére és annak teljesítésére hivatkoztak. Az alperesek az egyezményre és a kárpótlásra hivatkozva megkérdőjelezték a tavaly indult per létét, a bíróság hatáskörét, illetve a felperes jogképességét is. Mindezt a bíróság azzal utasította el, hogy a felperes nem kárpótlási szándékkal indította az eljárást, hanem a tulajdonjog bizonyítására, és az ingóságok visszaadására.

"Az, hogy Martha Nierenbergnek mi a szándéka a műalkotássokkal, hogy Magyarországon a múzeumokban hagyja-e letétként, egyelőre nem
lehet tudni"- mondta az amerikai-magyar állampolgárságú Herzog-örökös jogi képviselője. Varga Tamás elmondta: a lehető leghamarabb felveszi a kapcsolatot Martha Nierenberggel, azonban biztosat csak a 15 napos fellebbezési határidő, illetve az ítélet jogerőre emelkedése után
lehet mondani a képek sorsát illetően. Az ügyvéd közölte: a bíróság által megállapított 7 millió 500 ezer forintos összeg a pertárgyérték 0,5 százalékának felel meg, jóllehet a bíróság a pertárgyérték 5 százalékáig mehet el.

Az ítélethirdetésen jelen volt a Zsidó Világkongresszus műtárgyak visszaadására létrehozott szervezetének jelenlegi elnöke, Constance Loewanthal is, aki a tárgyalást követően közölte: örül, hogy a magyar jogrend teljesítette az 1998-as washingtoni konferencia alapelveiben megfogalmazottakat, amely alapelveket Magyarország is elfogadta. Mint mondta: reméli azonban, hogy a Martha Nierenberghez hasonló helyzetben lévő idős embereknek - akik örökösödési joguk alapján tartanak igényt Magyarországon maradt ingóságokra - nem kell átesniük ilyen procedurán.

(MTI)

Korábban:

(2000.10.13.)