Intézkedéscsomag korrupció ellen<br/>

Heteken belül a kormány elé kerül a nemzeti korrupcióellenes stratégia - tudta meg a Magyar Hírlap Hende Csabától, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkárától. A jogalkotók egyebek között azt javasolják: ha vagyongyarapodás esetén korrupció gyanúja merül fel, a gyanúsított bizonyítsa, hogy javait legális úton szerezte.

Az Igazságügyi Minisztérium a következő hetekben a kormány elé terjeszti azt az intézkedéscsomagot, amely a korrupcióval szembeni hatékonyabb fellépést szolgálja. Hende Csaba politikai államtitkár a Magyar Hírlapnak elmondta: a stratégia 26 pontban sorolja fel a tennivalókat. Az erről szóló kormányhatározatban rögzítik majd az egyes minisztériumokra háruló jogalkotási, törvénymódosítási feladatokat, amelyek kidolgozására általában 5 hónapos határidőt szabnak.
A politikai államtitkár kiemelte: javasolják az önkormányzati képviselők, a polgármesterek és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai, valamint a köztisztviselők összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok felülvizsgálatát, továbbá az összeférhetetlenség kérdésében a munkáltató mérlegelési jogkörének szűkítését. Az előkészítők fontosnak tartják, hogy a jogalkotás folyamata áttekinthető legyen, ezért lobbitörvény megalkotása is szerepel a stratégiai feladatok között. A stratégia készítői szerint indokolt biztosítani a büntetlenséget annak a vesztegetőnek, aki a korrupciót bejelenti, és meg is nevezi azt, aki a kenőpénzt elfogadta. Mint Hende Csaba elmondta, a szervezett bűnözéssel összefüggő korrupciós bűncselekmények felderítéséért bizonyos esetekben szeretnék megfordítani a bizonyítási terhet: ha vagyongyarapodásnál felmerül a korrupció gyanúja, a gyanúsítottnak kellene bizonyítania, hogy javaihoz legális úton jutott. Az államtitkár kiemelte: a korrupciós cselekmények büntetési tételének emelésével az elévülési idő is emelkedne, azaz hosszabb ideig lebegne Damoklesz kardja az elítélt felett.
A hatékony állami fellépés érdekében indokolt, ha a korrupciós ügyek felderítése szervezetileg egy helyen, az ügyészségnél koncentrálódik - vélik a stratégia kidolgozói. A tervezet szerint a kormány a legfőbb ügyészt kérné fel, tegyen javaslatot a legcélszerűbb szervezeti átalakítással járó megoldásra. Kívánatosnak tartják a javaslat készítői azt is, hogy a bíróságok igazgatását ellátó testület és a legfőbb ügyész dolgozzon ki olyan intézkedési tervet, amely - bűnmegelőzési megfontolásból - a bíróságok és az ügyészségek dolgozóinak fokozottabb ellenőrzését szolgálja. Különböző foglalkozási ágakban olyan etikai kódex megalkotását is sürgetik, amely képes a jogszabályok által "nem befolyásolható életviszonyokban is érvényesíteni a társadalom elvárásait."
Fontos eleme még a stratégiának, hogy a hivatalos személyek esetében szankcionálnák a korrupciós bűncselekményekre vonatkozó feljelentési kötelezettség elmulasztását. A jogalkotók szerint lehetővé kell tenni azt is, hogy korrupciós ügyekben kötelezően alkalmazható legyen a foglalkozástól eltiltás.

A botrányok rontják az ország megítélését

A korrupciót vizsgáló nemzetközi szervezet, a Transparency International felmérése szerint hazánk helyzete a tavalyihoz képest nem változott, az ország a 32. helyen áll a vizsgált kilencven nemzet között. A korrupció szintje alapján Magyarország megítélése jó a térségben, Közép-Kelet-Európa országai közül csak Ausztriának, Észtországnak és Szlovéniának jobb az eredménye. Igaz, teszik hozzá a szakértők, ebben a felmérésben még nem jelentkeznek az év nagy botrányainak - olajügyek, Székely Zoltán ügye - hatásai. Amennyiben a kormány nem tesz érdemi lépéseket ezekben az ügyekben, az negatívan befolyásolhatja Magyarország korrupciós megítélését - hívják fel a figyelmet a szakemberek.

Dusza Erika

(Magyar Hirlap)

Korábban:

(2000. szeptember 14.)