A képviselők a legfőbb ügyészhez írott levelükben jelzik: a vádirat szerint Éles Gyula vette fel a kapcsolatot egy veszprémi vegyészmérnökkel, aki több társával együtt kidolgozta az olajszőkítés technológiáját, amely később az összes olajszőkítési tevékenység alapját képezte. Éles Gyulát először 1993-ban, az olajezredesek ügyében hallgatták ki a Budapesti Katonai Ügyészségen gyanúsítottként. Az eljárást azonban nem folytatták le ellene, ügyét elkülönítették és az ORFK vizsgálati főosztályára tették át. Az ORFK kihallgatta Éles Gyulát, majd visszaküldték az iratokat a katonai ügyészségre, amely azokat a BRFK vizsgálati főosztályának továbbította.
Mint a legfőbb ügyésznek megküldött levélből kiderül, Éles Gyula ellen a katonai ügyészég és a BRFK adott ki elfogató parancsot, miután az ügyben nyomozó Vám- és Pénzügyőrség Fővárosi Nyomozó Hivatala vádiratában adócsalást és vesztegetést állapított meg.
Az MDF-es és a fideszes képviselők levelükben arra is választ várnak Polt Péter legfőbb ügyésztől, hogy az elfogató parancsok kiadása után két évvel, 1995 végén miért vonták vissza azokat, és miként kaphatott ezt követően útlevelet Éles Gyula. A politikusok szeretnék, ha a legfőbb ügyész megvizsgálná: mi indokolta, hogy az Éles Gyula elleni nyomozást egyik hatóság a másikhoz tette át, és miért húzódik el a bírósági eljárás.
Balogh László elmondta: az Éles Gyulával kapcsolatos ügy az olajbizottság keddi meghallgatása kapcsán vált aktuálissá, ahol foglalkoztak az olajezredesek ténykedéseivel.
(MTI)
Korábban:
(2000.10.24.)