Emberkereskedőket tartóztattak le Belgiumban <br/>

A belga hatóságok felgöngyölítettek egy ázsiai embercsempész hálózatot és letartóztatták annak három vietnami és két kínai tagját. A hálózat központja Brüsszelben volt, ahol a rendőrök és csendőrök kilenc boltban és lakásban tartottak házkutatást.

A brüsszeli bíróság szóvivője elmondta, hogy a vizsgálóbíró bűnszövetkezetben elkövetett emberkereskedelem, okirat-hamisítás és pénzmosás vádját emelte a letartóztatottak ellen. Az embercsempészek közül a kínaiak szervezték a többnyire kínaiak kiutaztatását Belgiumba, a vietnamiak pedig a névházasságokat a már állampolgárságot szerzett ázsiaiakkal.

A kiutazás lebonyolításáért az illegális bevándorlók félmillió belga frankot (3,25 millió forint), a névházasságért egymilliót (6,5 millió forint), egy belga útlevélért 150 ezer frankot (egymillió forint) fizettek az embercsempészeknek.

Csütörtökön hozták nyilvánosságra a menekültekkel és áttelepültekkel foglalkozó belga főbiztosság adatait a tavalyi esztendőről és 2000 első háromnegyed évéről. E szerint tavaly 60 százalékkal emelkedett a menedékkérők száma, és elérte a 35 476-ot, míg az idei év első kilenc hónapja után 24 343 kérelemnél tartanak. 1988 óta összesen 174 500-an kértek politikai menedékjogot Belgiumban, de tíz százalékuk sem kapta meg.

Tavaly a menedékkérők több mint 35 százaléka a volt Jugoszláviából, főleg Koszovóból érkezett. Őket követték számban a volt Szovjetunióból származók (örmények, ukránok, oroszok és grúzok), majd - jóval kisebb számban - románok, kongóiak, szlovákok (zömmel cigányok), ruandaiak, albánok és bolgárok következtek.

Idén az "élen" megfordult a helyzet: a volt Szovjetunióból jövők képezik a legnagyobb csoportot, s mögöttük vannak a volt Jugoszlávia polgárai, akiket albánok, szlovákok, bolgárok, kongóiak követnek.

A menedékjogot elnyerő kevesek között már egészen más a sorrend - túlnyomórészt Európán kívüliek kapták meg. Legtöbben a fekete-afrikai Kongóból és a szomszédos Ruandából, majd a törökök, burundiak következnek. Koszovóiak közül mindössze 710 kapott eddig menekült státust, valamivel még kevesebb bosnyák és román, továbbá iráni és vietnami. A többi nemzetiséget képviselők létszáma egyenként nem érte el az 500-at sem.