A KBI egykori vezetőjének maratoni meghallgatásával sem jutott előbbre az olajbizottság<br/>

Az olajbizottság hétfői ülésén volt és jelenlegi rendőri vezetőket hallgattak meg a képviselők. Kiss Ernő dandártábornok csak zárt ülésen volt hajlandó neveket említeni az üggyel kapcsolatban, ám a képviselők szerint semmilyen újdonsággal nem szolgált az eddigiekhez képest. Az olajbizottságnak nem sikerült meghallgatnia a vasárnap letartóztatott Sándor István ex-rendőr alezredest, akit az ügyészség nem engedett ki az előzetes letartóztatásból. Nem került sor Homoki János honvédelmi politikai államtitkár meghallgatására sem, aki megjelent ugyan az ülésen, de fél óra várakozás után közölte: hivatali teendői miatt nem ér rá kivárni a sorát. Több képviselő a maratoni ülés végén csalódottságának adott hangot az elhangzottakkal kapcsolatban.

Homoki János honvédelmi politikai államtitkár nem tudta kivárni, hogy az olajbizottság eljusson ahhoz a napirendi ponthoz, amikor meghallgatják. Arra hivatkozva távozott fél óra várakozás után, hogy egy küldöttséget kell fogadnia. Külföldi elfoglaltsága miatt nem jelent meg az ülésen Orbán Péter rendőr altábornagy, országos rendőrfőkapitány és Ferenczi László rendőr dandártábornok.

Az előzetes ígéretekkel ellentétben nem volt jelen az ülésen Sándor István nyugalmazott rendőr alezredes sem, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) egyik volt főnyomozója, akit az alvilágban "Papa" néven vált ismertté. Sándort vasárnap délelőtt vették őrizetbe kommandósok segítségével az Ügyészségi Nyomozó Hivatal munkatársai. A volt rendőrtisztet két rendbeli hivatali visszaéléssel és vesztegetéssel gyanúsítják, amelyeket a nyomozó hatóság szerint 1995 és 1997 között követett el.

Vasárnap az ügyészség még azt ígérte: Sándor részt vesz az olajbizottsági meghallgatáson, ám hétfőn levélben arról értesítették a bizottságot, hogy a volt rendőrtiszt megjelenését nem engedélyezhetik. Az ügyészség azzal indokolta döntését, hogy hátráltatná a nyomozást, ha Sándor nagy nyilvánosság előtt nyilatkozna. A döntés nagy felháborodást keltett a képviselők között, többen szándékosságot véltek felfedezni a letartóztatás időzítésében. Bár az ügyészség felajánlotta, hogy Sándor írásban válaszolhat a politikusok kérdésére, a képviselők megszavazták azt a határozati indítványt, amelyben felkérték az ügyészséget: teremtse meg a lehetőséget a volt rendőrtiszt személyes meghallgatására. Az ügyészség még hétfő délelőtt válaszolt, és felajánlotta: délután két órakor az olajbizottság képviselői meghallgathatják Sándort az ügyészségen. Mivel erre a képviselőknek az egyéb meghallgatások miatt nem volt lehetőségük, felhatalmazták a bizottság elnökét, a kisgazda Pallag Lászlót, hogy egyeztessen időpontot az ügyészséggel.

Elöl: Kiss Ernő dandártábornok,
a háttérben:Tonhauser László

Kiss Ernő közvetlenül irányította az olajügyekben a titkos és nyílt nyomozásokat. Kiss a bizottság előtt eddig megjelent bűnüldözési szervek vezetőihez és politikusokhoz hasonlóan azt mondta: a külkereskedelem liberalizációja felkészületlenül érte a rendőrséget, és sokáig megfelelő apparátus nélkül folytatták a bűnüldözést. A gazdaságvédelmi főosztályt csak 1993-ban szervezték újjá, 1994-ig pedig nem volt kialakult gyakorlat arra, hogyan minősítsék az olajügyeket. 1995-től megkezdődött a szervezett bűnözés visszaszorítása. "1997 végére sikerült visszaszorítani a szervezett bűnözést, de legalábbis komoly vérveszteséget okoztunk a szervezett bűnözői csoportoknak" - mondta Kiss. A dandártábornok szerint az olajügyek felgöngyölítését nehezítette, hogy az elkövetők "a nagy, mozgatható tőkével rendelkező rétegből kerültek ki, akik a nyert pénzt újabb bűncselekményekbe fektették". Technikailag is a nyomozók előtt jártak a bűnözők, és pont az irányítók maradtak rejtve.

A korrupcióval kapcsolatban elmondta: 1998-ig 24 rendőrnél merült fel vesztegetés gyanúja, és 13-ról igazolódott be, hogy kapcsolatba került olajbűnözőkkel. Beszámolt arról, hogy 1990 és 2000 között 185 titkos nyomozást folytattak olajügyekben, ennek keretében 575 embert ellenőriztek. "A szervezett bűnözés az olajügyek területéről eltűnőben van, különösen az utóbbi időszakban a szigorú szabályozás miatt" - mondta Kiss Ernő, aki egyetértett azokkal a véleményekkel, miszerint a szervezett bűnözés által okozott kár mintegy 100 milliárd forint, "de elképzelhető ennél nagyobb összeg is".

Tonhauser László a szervezett bűnözés kialakulását három szakaszra bontotta. Azt mondta: 1979-80-ban kezdtek főállásban szervezett bűnözéssel foglalkozni. 1984-85-ben ezek a bűnözői csoportok beépültek a gazdasági életbe, a rendszerváltáskor pedig a politikába is. "A szervezett bűnözés elleni szolgálat operatív eszközökkel figyelte a szervezett bűnözői csoportok jelentősebb alakjait és ennek kapcsán előfordult, hogy politikusokról is információkhoz jutottak" - mondta.

A nyugalmazott alezredes szerint olyan eset nem fordult elő, hogy azt az utasítást kapta: ne nyomozzanak egy politikust érintő ügyben. Ugyanakkor arra volt példa, hogy nem kapott semmilyen utasítást, miután jelentette feletteseinek, hogy ilyen eset történt.
Tonhauserék egy éven át folytathatták munkájukat, ez alatt az idő alatt olyan emberekhez jutottak el, "akik a felső rétegekhez tartoztak".
Tonhauser szerint az ügyészségeken és a bíróságokon is vizsgálni kellene a korrupciót, mivel valószínűleg szakképzett jogászok segítették az olajbűnözőket.

A nyugalmazott alezredes beszélt Kuzma Mihályhoz, a volt békési rendőrhöz fűződő kapcsolatáról is. "Nagy lelkiismerettel bíró ember volt, de nem egy nagy lángelme" - mondta Tonhauser. Kuzma többször kért tőle segítséget egyes bűnöző csoportok felszámolásakor, majd egy alkalommal személyes találkozót kért. Ekkor olyan magnófelvételeket és feljegyzéseket mutatott Tonhausernek, amelyek a Békés megyei rendőri vezetők korrupciós ügyeit bizonyították. Tonhauser azt mondta a bizottságnak: az információkat a védelmi szolgálat vezetőjének továbbította, ő maga nem tanulmányozta át azokat. A nyugalmazott alezredes szerint a vizsgálatok egyértelműen bizonyították Kuzma öngyilkosságát.

Balogh László és Ignácz István
a kamerák kereszttüzében

Kacziba Antal és Ignácz István meghallgatására már nem fordítottak nagy gondot a fáradt politikusok. Kacziba azt mondta: a profitszerző bűnözés a ´80-as években kialakult, a rendszerváltás csak felgyorsította a folyamatokat. "Nem volt sikeres a rendőrség fellépése" - állította a volt bűnügyi főigazgató. Ennek legfőbb okát a célszerűtlen átszervezésekben látja. "Lemondásomnak is az volt az oka, hogy nem tudtam erkölcsileg, szakmailag kézben tartani az általam vezetett csoport munkáját" - tette hozzá.
Ignácz István arról beszélt, hogy "a politikai döntéshozók felé nagyfokú érdeklődést tanúsítottak a bűnözők". Íly módon "a korrupciót és a szervezett bűnözést nem lehet szétválasztani" - tette hozzá.

A maratoni ülés végén több képviselő csalódottságának adott hangot az elhangzottakkal kapcsolatban, mivel a meghallgatottak nem mondtak semmi újat. Kacziba erre azt válaszolta: "Akkor én is nagyon csalódott vagyok. Nem feltétlenül azért, mert négy és fél órát ücsörögtem az előszobában. De ha azt hitték, hogy sosem hallott krimitörténeteket fogok mesélni, akkor nem én vagyok az önök embere" - tette hozzá.

Kapcsándi Dóra

Ajánló:

Itt felevenítheti ismereteit, ki is volt Kuzma Mihály

Korábban:

(2000. október 30.)