Páratlan dokumentum a sztálinizmus magyar áldozatairól<br/>

Páratlan értékű orosz forrásanyaghoz jutott a napokban az ELTE Russzisztikai Központja. Krausz Tamás történész a Magyar Hírlapnak megmutatta azokat a dokumentumokat, amelyek minden adatot tartalmaznak a sztálinizmus Moszkvában és környékén kivégzett magyar áldozatairól. A 198 magyar többségéről eddig leszármazottaik és a kutatók alig tudtak valamit.

A Szovjetunióba került magyarok sorsára legutóbb Toma András hadifogoly ügye irányította rá a figyelmet. Az ELTE Russzisztikai Központja viszont több éve folytatja a sztálini korszak kutatását. A történészi vizsgálatok keretében készül a gulagról szóló legújabb kötetük, amely tanulmányokat és dokumentumokat is magába foglal majd. A kutatások közben a műhely régi orosz kollegiális kapcsolatoknak köszönhetően jutott néhány napja a páratlan értékű és jelentőségű forrásanyaghoz. Az Orosz Föderáció Állami Archívumában (GARF) és a szövetségi biztonsági szolgálat moszkvai területi igazgatóságán fellelt és összeállított anyag az elmúlt hetekben készült el. Ezzel a dokumentummal teljes képet kapunk a sztálini Szovjetunióban Moszkvában és Moszkva környékén kivégzett magyarokról, akiknek többségéről rokonaik, leszármazottaik a mai napig mit sem tudnak.

A 189 egykori honfitársunkról szóló lajstrom rendkívül részletes: tartalmazza az áldozatok születési helyét, idejét, iskolai végzettséget, a letartóztatás, az ítélet és a kivégzés pontos időpontját, a rehabilitálás napját és mindannyiuk pontos nyughelyét. Az anyagot a lapnak megmutató Krausz Tamás történész elmondta: csak a hetekben vált világossá az orosz kollégák számára, hogy létezik nemzetiségi alapú kigyűjtés is a sztálinizmus áldozatairól. A kutatást az oroszok is évek óta végzik, s valószínűleg a nemzeti regisztert valamely gazdagabb ország (a legtöbb hadifogoly német volt) megbízásából kezdték rögzíteni. A magyarok lajstroma viszont vadonatúj információ a kutatóknak is.

A néhány hét múlva esedékes publikálást még alapos forráselemzés előzi meg. Néhány adatot azonban már most közölhetünk. A legelső áldozat Szerbek Sándor zirci születésű munkás, MKP-tag, akit kémkedésért az OGPU kollégiuma ítélt el 1924. március 24-én, s 27-én ki is végezték. A férfit 1991. október 18-án rehabilitálták, eltemetve a jauzki kórház területén van. A '20-as években egyébként kevés kivégzett volt. A legtöbb áldozatot 1937-38-ban követelte a terror. A listán természetesen szerepel Kun Béla (akinek szerepét kutatja unokája, Kun Miklós történész is), őt 1938. augusztus 29-én ítélték golyó általi halálra, a vád ellenforradalmi-terrorista szervezkedés volt. Kunt az elsők közt rehabilitálták, 1955. június 2-án. Az utolsó rehabilitálás az anyag szerint 1993-ban történt. A sztálini terror legtöbb moszkvai magyar áldozatát a Butovo temetőben földelték el.

A szenzációs dokumentum az ismert értelmiségieken kívül munkásokról is minden adatot közöl, legtöbbjükről eddig semmit sem lehetett tudni. Ilyen az utolsó áldozat, Bata József almásfüzitői munkás, akit terrorista-fasiszta szervezkedésért 1938. október 3-án ítéltek halálra, s aznap ki is végeztek. A most fellelt magyar áldozatok között vannak első világháborús foglyok, a fehérterror elől menekülő '19-es vöröskatonák és szakmai okokból a Szovjetunióba került szakemberek is. Többüket Magyarország javára folytatott kémkedés vádjával likvidálták. A listán szerepelnek felvidéki, erdélyi, vajdasági magyar áldozatok is.

Krausz Tamás a lelet kapcsán azt hangsúlyozta: elutasítják a "gulagipart", amely a történelmi tragédiában egyszerűen napi szenzációt lát. A történészek örülnek és együttműködést ajánlanak a Veér András-féle jó szándékú expedícióknak, amelyek azonban csak szisztematikus, hosszú kutatómunkával vezethetnek a mostanihoz hasonló teljes feltáráshoz.

Magyar katonák sírjára bukkantak

A Veér András pszichiáter vezette kutatócsoport a magyar hatóságok által eltűntnek nyilvánított katonák nyomára bukkant. A Magyar Hírlap érdeklődésére a szakember közölte: Lesmsznojban több olyan katonatemetőt és tömegsírt találtak, amelyekről eddig nem volt tudomása a magyar hivataloknak. Kirovban pedig olyan 936 nevet tartalmazó lista került elő a volt KGB központi irattárából, amelyen a katonák neve mellett a születési idő és hely, s a halál időpontja is szerepel; ez megkönnyíti itthoni azonosításukat.

(Magyar Hirlap)

Ajánló:

Korábban:

(2000. október 24.)