Az egészségbiztosítási járulékot bérük bruttósítása után kizárólag a munkavállalók fizetnék, az egészségügy rendelkezésére álló forrásokat pedig egyebek mellett a tőkejövedelmek után fizetendő százalékos egészségügyi hozzájárulással egészítenék ki a legújabb átfogó egészségügyi reformprogram szerint. Az Akadémián ma ismertetendő munkaanyag alapján az ágazatnak évi több tízmilliárd forintos többletforrásra van szüksége.

A dolgozók bérhelyzetének javításához évi 51-113 milliárd forintot, a sürgősségi ellátás fejlesztéséhez évi 4 milliárdot, az orvosi gépek-műszerek amortizáció miatti pótlásához évi 20 milliárdot, a védőnői hálózat megerősítéséhez pedig évi 19-21 milliárdot kell biztosítani az egészségügy számára - állítják a szaktárca legújabb, átfogó reformprogramjának készítői.

A Gógl Árpád nevével fémjelzett, a miniszter által az Akadémián ma ismertetendő munkaanyag azzal érvel, hogy ha érezhető javulást akarunk elérni a magyar lakosság rendkívül rossz egészségi állapotában, valamint elvárjuk, hogy hatékonyabban működjön az ellátórendszer, nem folytatható tovább az elmúlt évek tendenciája. Az a folyamat, amelynek eredményeként az egészségügy csak a reálbérek drasztikus csökkenése, az infrastruktúra és az épületek lepusztulása árán tudta megőrizni működőképességét. Ezért, valamint az európai uniós csatlakozásra tekintettel az egészségügy részesedését a GDP-ből a jelenlegi 4,6 százalékról az EU-s átlag 7,4 százalékra kell növelni.

A koncepció szerint az ágazat többletigénye döntően csak a központi büdzséből elégíthető ki. Ez utóbbit azonban a program készítői a tőkejövedelmek utáni százalékos egészségügyi hozzájárulással, valamint az alkohol- és a dohánytermékek forgalmazásából származó bevételekkel is kiegészítenék. Az egészségbiztosítási járulékot pedig - azért, hogy a munkáltatók ne spórolhassák meg azt -, bérük bruttósítását követően egységesen a munkavállalók fizetnék be. Részleges vagy teljes térítési díjat a munkaanyag csak a már jelenleg is "fizetős" ellátásoknál, valamint az extra szolgáltatásoknál tart elképzelhetőnek. Felveti ugyanakkor azt is, hogy azokért a gyógyszerekért, amelyeket járóbetegként is csak térítési díj ellenében vásárolhatnak meg a betegek, a kórházakban fekvők számára se legyenek teljesen ingyenesek.

A munkaanyag olyan belső problémákra is kitér, mint amilyen az egészségügyi beruházások kérdése. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmaz: a mai napig fennmaradt a kijárásos alapon működő, szubjektív forrásosztogatás. Ezért - amellett hogy egységes egészségügy-fejlesztési normatívát javasol bevezetni az önkormányzatok számára - szükségesnek tartja, hogy nagy értékű beruházásokba csak hatósági engedélyezés után foghassanak az intézményfenntartók.

Ugyanakkor elengedhetetlennek tartja azt is, hogy az orvosi műszerek, eszközök értékcsökkenéséből adódó pótlása érdekében építsenek be egy amortizációs hányadot a finanszírozásba. Az egészségügyi ellátórendszer átalakítása kapcsán a sürgősségi rendszer és az alapellátás fejlesztése mellett továbbra is a felesleges és drága kórházi kezelések elkerülése jelenik meg fő célként.

(Magyar Hirlap)

Ajánló:

Korábban:

(2000. október 5.)