Zsarolás bűntettével vádolja a Fővárosi Főügyészség a Tocsik-perben Boldvai László szocialista országgyűlési képviselőt, aki 1996-ban a vádbeli cselekmények idején az MSZP pénztárnoka volt, illetve Budai György szabad demokratákhoz közel álló üzletembert. A Fővárosi Bíróságon szerdán tartották az első tárgyalását a megismételt elsőfokú eljárásnak.

Eddig Boldvai Lászlót és Budai Györgyöt egy enyhébb megítélésű, az elkövetéskor hatályos rendelkezés szerint egy évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekménnyel, befolyással üzérkedés vétségével vádolták. Zsarolásért viszont akár öt év is kiszabható.

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. külső szakértőként, Tocsik Márta jogásznőt bízta meg 1995 decemberében azzal, hogy a belterületi földekért az önkormányzatoknak járó részesedés nagyságát lealkudja. A jogásznő a nyereség 10 százalékát kérte sikerdíjként, ez végül 804 millió forint lett. A Fővárosi Főügyészség vádkiegészítése szerint Tocsik Márta - az ÁPV Rt. megbízása ellenére - a 804 millió forintos sikerdíj kiszámításának alapjául szolgáló megtakarításokat többnyire nem az ügyletekben szereplő részvények névértéke, hanem legmagasabb tőzsdei árfolyama szerint mutatta ki.

A szerződés létrejötte után Boldvai László szocialista országgyűlési képviselő, a párt egykori pénztárnoka, majd nem sokkal később Budai György szabaddemokratákkal kapcsolatban álló üzletember találkozott Tocsikkal. Mindketten felszólították a jogásznőt, kössön cégükkel fiktív szerződést, és a nyereség egy jelentős hányadát adja át nekik minden ellenszolgáltatás nélkül, különben elintézik, hogy az ÁPV Rt. bontsa fel a szerződést Tocsikkal. Azt mondták: a pénzt az MSZP-nek, illetve az SZDSZ-nek továbbítják. A jogásznő a pénzt átutalta.

A Legfelsőbb Bíróság áprilisban hatályon kívül helyezte a Tocsik-per elsőfokú ítéletét, és új eljárás lefolytatására kötelezte a Fővárosi Bíróságot. Az ítélet indoklása szerint az első fokon eljáró bíróság felderítetlenül hagyta az ügy egyes lényeges momentumait, az ítélet indoklását pedig hiányosnak ítélte meg a Legfelsőbb Bíróság. A Legfelsőbb Bíróság már ekkor utalt arra, hogy Boldvai László és Budai György vádiratban rögzített egyes cselekményei zsarolási elemeket is mutatnak.

A Fővárosi Főügyészség szerdán az 1997 júniusában benyújtott eredeti vádiratot fenntartotta, és tényállásában kiegészítette a továbbra is csalással vádolt Tocsik Márta jogásznő, illetve Liszkai Péter, az ÁPV Rt. volt jogi igazgatója, illetve az ÁPV Rt. hanyag kezeléssel vádolt négy egykori vezetője tekintetében. A vádkiegészítés szerint Liszkai Péter nem csak a tanácsadó által elvégzett munka jellegével, mennyiségével, hanem a tanácsadói közreműködés szükségességével kapcsolatban is megtévesztette az ÁPV Rt. igazgatótanácsát. Az ÁPV Rt. igazgatótanácsának hanyag kezeléssel vádolt egykori elnöke, Szokai Imre és további három tagja, Lascsik Attila vezérigazgató, illetve Bessenyei Zoltán és Spanyol József a vádkiegészítés szerint megalapozatlanul döntött a tanácsadó szükségességéről, illetve alkalmazásának feltételeiről.

A korábban bűnsegédként elkövetett befolyással üzérkedés vétségével vádolt - és az ügyészség szerint cselekményeiben Boldvai Lászlóhoz köthető - Vitos Zoltán esetében bűnsegédként elkövetett zsarolás bűntettére változott a vád minősítése.

A védelem, tekintettel a vád módosításának a megismételt eljárás első tárgyalási napján történt közlésére, kérte a tárgyalás elhalasztását.

A Tocsik-per november 27-én a zsarolással vádolt személyek meghallgatásával folytatódik a Fővárosi Bíróságon.

(MTI)