Évtizedekkel ezelőtt ütötte fel fejét a hazai juhtenyészetekben a kergemarha-kórhoz hasonló surlókór. A hosszú lappangási idő miatt nem kizárt, hogy a betegség még mindig jelen van a juhállományban. A surlókoros birka fogyasztása a fertőzött szarvasmarhához hasonlóan halálos Creutzfeldt-Jakob betegséget okozhat az emberben.

Magyarországon egyelőre nem fordult elő kergemarha-kóros (BSE) eset, a magyar állomány tiszta - nyilatkozták a napokban állategészség-ügyi szakemberek. Ezért hazánkban - az európai uniós gyakorlattól eltérően - nem vizsgálják meg a különféle betegségekben elpusztult szarvasmarhák agyát. (Csak akkor, ha az állat bizonyíthatóan idegrendszeri megbetegedésben pusztult el.)

Mindeközben tény, hogy az első nagy angliai kergemarha-kór járvány idején - a nyolcvanas évek közepén - érkeztek hazánkba szarvasmarha-tenyészállatok a szigetországból is, többek között a Pankotai Állami Gazdaságba és az adonyi Március 21. téeszbe. A pankotai gazdaság állatait azóta levágták. Az adonyi marhákat viszont továbbszaporították, leszármazottaik most is élnek.

Korábban több illetékes cáfolta a juhokat megbetegítő surlókór hazai jelenlétét is. A Népszava ennek ellenére úgy értesült, hogy a betegség néhány évtizede már felütötte a fejét egy hazai nagyüzemi állattenyésztésben. Kezdetben a gazdaság egyetlen üzemegységében fordult elő, s csak néhány anyajuh hullott el. Később másik két gazdaságba is átszállítottak az állatokból, s rövidesen ezeken a helyeken is előfordult az állatokat elpusztító kór. A megbetegedések aránya az ezt követő években 10-25 százalék között mozgott a fertőzött tenyészetekben.

Nem tudni, végül sikerült-e teljesen "megtisztítani" a hazai juhállományt a kórtól, jelenleg nincs olyan tenyészet, ahol észleltek volna betegséget. A szakemberek szerint ez nem jelenti azt, hogy a surlókór biztosan eltűnt a juhállományból. A betegség lappangási ideje rendkívül hosszú. Az állatok akár évekig hordozhatják a kórt. Így előfordulhat, hogy még azelőtt kerül vágóhídra, mielőtt napvilágra kerülhetne a baja.

A súrlókórral fertőzött juh fogyasztása nagy valószínűséggel gyógyíthatatlan Creutzfeldt-Jakob (CJD) szindrómát okoz az emberben is. A kutatások során már több olyan CJD-esetet találtak, melyeknél a betegek kapcsolatba kerültek a juhokkal, vagy különféle állati szervekből előállított készítményekkel.

Szlovákia egyes területein például a surlókór, valamint a Creutzfeldt-Jakob betegség egyaránt gyakorta fordul elő. Az elmúlt években több mint száz, CJD-kórban elhunyt ember adatait dolgozták fel a kutatók a szomszédos országban. Kiderült, hogy az áldozatok körülbelül 40 százaléka évtizedeken át állattenyésztésekben dolgozott. A legtöbb esetben maguk ölték le, dolgozták fel, fogyasztották is azokat. Ezzel lehet összefüggésben, hogy Magyarországon az északi szomszédainkkal határos területeken fordulnak elő nagyobb arányban CJD-esetek.

Brit tudósok szerint egy - a vízben és a földben előforduló - baktérium is közrejátszik a kergemarha-kór, s az ehhez hasonlatos betegségek, így a súrlókór kialakulásában. A magyar kutatók elképzelhetőnek tartják, hogy a baktériumok adják át az egyes állatfajok - például a juhok és a szarvas - között a fertőző prionokat. Ennek bizonyítására további vizsgálatok szükségesek.

(Népszava)

Ajánló:

Korábban:

(2000. november 2.)