Egyetlen lehetőségük van a bérlakások lakóinak, ha az önkormányzat eladja fejük fölül otthonukat: egyezkedniük kell a bérleti díjról az új tulajdonossal - vélik a jogászok. Ezenkívül csak bírósághoz fordulhatnának érdekeik érvényesítése ügyében. Ügyvédre és perköltségre azonban nem futja a szociális bérlakásra szorulóknak. Mindeddig nem történt előrelépés a november 30-i határidő módosítását kérő önálló indítvány ügyében sem.

Tehetetlenek az önkormányzati bérlakások lakói. Fejük fölött lebeg a pallos: ha az önkormányzatok - a 2000. november 30-i határidőt követően - eladják fejük fölül a lakást, az új tulajdonos utcára teheti őket. Jogászok állítják: valójában semmi lehetőségük sincs. Egyelőre semmi előrelépés nem történt a lakástörvényben megfogalmazott 2000. november 30-i határidő megváltoztatása ügyében. Mint lapunk megírta, Béki Gabriella önálló indítványban kezdeményezte, hosszabbítsák meg a határidőt öt évvel. A képviselőnő célja, hogy megszűnjön a lakók fenyegetettsége, és időt nyerve próbáljanak megoldást találni a szociálisan lehetetlen helyzet áthidalására. - Legkorábban a november 20-i héten tárgyalhatja majd a gazdasági bizottság. Akkor pedig már csak egyetlen hét lesz a határidőig - mondta Béki Gabriella. Hozzátette: Nem érzem, hogy lenne akarat a döntéshozókban.

Mint lapunk megírta: az 1994-es lakástörvény értelmében e hónap végén jár le az a moratórium, amely megtiltja, hogy a bérlő hozzájárulása nélkül adják el az önkormányzati tulajdonú ingatlanokat. A határidő leteltét követően - a nyugdíjasok otthonának kivételével -bárki megveheti a lakást, ha a lakó nem tudja előteremteni a külső vevő által kínált összeget.

- A lakóknak egyetlen esélye az, hogy valamilyen úton-módon megpróbálnak megállapodni az új tulajdonossal a lakbér összegéről. Ha ez nem történik meg, tehetetlenek - szögezte le Szőgyényi József ügyvéd. Legfeljebb bíróságnál kérhetik a lakbér megállapítását, a jogászok ilyenkor a lakás felszereltsége, a hely és a komfortfokozat alapján szabják meg a piaci viszonyoknak megfelelő díjat.

Ez persze a rászorultakon nem segít. A szociálisan hátrányos helyzetük miatt bérlakásba kényszerültek persze nem tudják a piaci bérleti díjat kifizetni. - A szociális lakás fogalmát azonban el kell felejteni. Ilyen ma már gyakorlatilag nincs, megváltozott a világ - mondta az ügyvéd.

- A bérlakás-moratórium megszűntével kilátástalan helyzetbe került szegények gondja a harmadik legsúlyosabb szociális probléma Magyarországon - jelentette ki Ikvai Szabó Imre, a fővárosi önkormányzat szociális irodájának vezetője. A munkanélküliség és a romák helyzete után mind tragikussága, mind esetleges tömeges jelentkezése miatt ennek megoldása lenne a legsürgetőbb.

Kizárólag a kisgyermekesek reménykedhetnek. Az 1997-es gyermekvédelmi törvény értelmében ugyanis - legitim módon - nem lehet az utcára költöztetni kisgyermekes családokat. Ebben az esetben egyetlen megoldásként családok átmeneti otthonába költözhetnek.

Persze ez nem nyugtatja meg azokat, akik eddig bérelt lakásban éltek. Ráadásul az egyedülállóknak vagy a házaspároknak még ennyi vigaszuk sincs. Őket legfeljebb a kiegészítő programok segíthetik: a díjhátralékos támogatás, vagy abban bízhatnak, hogy lakást kapnak a bérlakásprogramban tervezett otthonokban.

A Belügyminisztérium képviselője már több ízben hangsúlyozta: az önkormányzatoknak -információik szerint - nem áll szándékában eladni bérlakásaikat. Ám ez a kormányzaton kívül senkit sem nyugtat meg.

- Miért döntene úgy egy tulajdonos önkormányzat, hogy nem adja el a lakást, ha jó pénzt kap érte egy befektetőtől - teszi fel a kérdést Béki Gabriella, az Országgyűlés egészségügyi és szociális bizottságának szabad demokrata tagja.

Az önkormányzatok feltételezett szándéka a lakóknak nem garancia. Ha pedig eladták fejük fölül a bérleményt, legfeljebb bírósághoz fordulhatnak, hogy érvényesítsék igazukat. De ezek a perek akár évekig is elhúzódhatnak. Ráadásul a rászorultaknak pénzük sincs ügyvédre és a perköltségre.

(Népszava)