A titkosszolgálatoknál összegyűlt 41 operatív iratcsomagban nincs utalás arra, hogy politikus közvetlenül érintett lenne olajügyekben - jelentette ki a Népszavának Juhász Ferenc, az olajbizottság alelnöke. A szocialista politikus tájékoztatása szerint a titkosszolgálatok 1993 óta adtak át olajbűncselekményekre utaló információkat a rendőrségnek.

Demeter Ervin, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter az olajbizottság hétfői ülésén arról tájékoztatta a testületet, hogy a képviselők megtekinthetnek összesen 41 operatív iratcsomagot. Egyik laptársunknak nyilatkozva egyébként Demeter úgy fogalmazott, hogy nem szabad csodákat várni ezektől. A miniszter megerősítette, hogy az iratokban felbukkannak közéleti szereplők, ismert személyek, és olyanok is, akik már nincsenek az élők sorában, mert leszámolás áldozataivá váltak.

Juhász Ferenc, a bizottság szocialista alelnöke lapunknak elmondta, hogy - nagyon szigorú titoktartási szabályok mellett - az NBH két munkatársának felügyeletével a napokban átnézte a dokumentumokat. Az iratokban összegyűlt információkban nincs utalás arra, hogy politikusok közvetlen érintettek lennének olajügyekben. Juhász azt is elmondta, hogy a titkosszolgálatok 1993 óta adtak át olajbűncselekményekkel összefüggő, többnyire nem ellenőrzött információkat a rendőrségnek.

Hogy a titkosszolgálatok aktív vagy egykori munkatársainak volt-e szerepe a magyarországi szervezett bűnözés kialakulásában, arra, információink szerint, ezek a dokumentumok sem adnak választ. Pedig a lehetőségre többször felhívták a közvélemény figyelmét, legutóbb Tonhauser László, a rendőrség szervezett bűnözés elleni szolgálatának korábbi vezetője. Az exezredes az olajbizottság előtt arról beszélt, hogy a szervezett bűnözés kialakulásához a világon mindenütt komolyan hozzájárulnak a titkosszolgálatok. Sándor István, az egykori Központi Bűnüldözési Igazgatóság volt főnyomozója állítása szerint az olajbűncselekmények révén elhíresült Energol Rt.-t a katonai elhárítás alapította, s csak később került magánkézbe. Nógrádi Zsolt, a bizottság egy korábbi tanúja - vallomása szerint - közreműködött a honvédség készletéből származó, 800 ezer liternyi olaj szőkítésében. Arról is beszélt, hogy Jugoszláviából fegyvereket és robbanóanyagokat csempésztek. Nógrádi azt is állította, hogy titkosszolgálati forrásból 18 ezer oldalnyi dokumentumot kapott. Demeter Ervin erre reagálva közölte: a szolgálatoktól nem kerülhettek ki információk. Úgy tudjuk, azok, akik a tanút felkészítették, a Nyírfa-dosszié adatait is felhasználták. Nikolits István, a Horn-kormány titkosszolgálati minisztere lapunknak korábban elmondta: nem zárja ki, hogy valóban a Nyírfa-ügy dokumentumai szolgáltattak alapot Nógrádi felkészítéséhez. Máig nem cáfolt értesüléseink szerint a tanú eltűnt édesapja, Nógrádi József korábban a Katonai Biztonsági Hivatallal (KBH) állt kapcsolatban.

Amikor 1999-ben egy presszóban meggyilkolták az elítéltként ott dolgozó Döcher Györgyöt és bolgár állampolgárságú testőrét, a merényletnek szemtanúja volt három, a helyiségben tartózkodó polgári ruhás katonatiszt is, akik nem tettek semmit a tettes elfogására. A honvédség szerint a katonák véletlenül voltak a presszóban. Nem cáfolták viszont, hogy a tisztek a KBH beosztottai voltak.

Tonhauser László a bizottság előtt azt is elmondta: előfordult, hogy egy-egy gyanúsított őrizetbe vételéhez a nemzetbiztonságiak írásbeli engedélyére volt szükség. A volt ezredes a titkosszolgálatokat "árnyékkormánynak" minősítette, amely a megszerzett információkat saját szempontjai szerint csoportosítja, s csak ezeket továbbítja a politikának.

(Népszava)