Munkareggeli keretében az európai integrációról folytatott megbeszélést hétfőn a Parlamentben a hat parlamenti párt elnöke, Martonyi János külügyminiszter és Áder János, az Országgyűlés elnöke Mádl Ferenc köztársasági elnöknél. A legfőbb téma a közelmúltban közzétett EU-országjelentés volt. A pártok egyetértenek az európai integrációs stratégiával, s valamennyien úgy látják, hogy a csatlakozási tárgyalásokat a lehetőségekhez képest fel kell gyorsítani.

''Alapvető célkitűzés, hogy a tagjelölt országok együttes felvételét elkerüljük, s Magyarország gyorsított menetben, a bővítés első körében bekerüljön az unióba'' - közölte a találkozó után a külügyminiszter. ''Hallatlanul fontos, hogy a következő két évben a parlamenti pártok mérséklettel nyilatkozzanak külföldön Magyarországról, s ne tegyenek olyan megállapításokat, amelyeknek nincs alapjuk'' - fogalmazott a külügyminiszter. Hozzátette: a következő két év messze túlmutat a párt- és belpolitikai szempontokon, s hosszú távon, évtizedekre fogja meghatározni az ország sorsát.

Kövér László Fidesz-elnök szerint a találkozó résztvevői kedvező fejleménynek ítélték a csatlakozás szempontjából az országjelentést. Hozzáfűzte: adott a lehetőség arra, hogy Magyarország viszonylag rövid időn belül, 2002-2003 körül integrálódjon az unióba. A pártelnök újságíróknak nyilatkozva jelezte: bár a kritikai megállapításokat másként értékelték a koalíciós és az ellenzéki pártok képviselői, abban mindenki egyetért, hogy komolyan kell venni ezeket, és a hiányosságok megszüntetése érdekében együttes erőfeszítésekre van szükség. Utalt arra, hogy például a romakérdés sem egy kormányzati ciklus alatt megoldható feladat, mint ahogy a korrupció felszámolása területén is van teendő mindkét oldalon. Kövér László kijelentette: minimális elvárás, hogy az ellenzék ne használja ki napi politikai érdekek alapján azokat a társadalmi feszültségeket, amelyek megoldásában együttes erőfeszítéseket kell tenni.

Kovács László, a szocialista párt elnöke szerint a miniszterelnöknek és a kormánynak változtatnia kell gondolkodásán több tekintetben is Magyarország mihamarabbi csatlakozása érdekében. A politikus szerint nem az unión kívüli élet lehetőségeit kell keresni, hanem azzal kell foglalkozni, hogy mit kell még tenni a felkészülés és a csatlakozás felgyorsítása érdekében. Hozzátette: tudomásul kell venni, hogy az EU-nak joga van megkövetelni a csatlakozási feltételeket, illetve szembe kell nézni a kritikai megállapításokkal.

Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke a találkozó után kiemelte: Magyarország a kedvező országképet figyelembe véve 2003. január elsejétől, de legrosszabb esetben 2004-től az EU tagjává válhat. Jelezte, hogy a megbeszélésen szóba került: ha vannak olyan erők, amelyek rontják a külföld által alkotott Magyarország-képet, akkor ezek károsak az EU-csatlakozást tekintve.

Az SZDSZ elnöke, Magyar Bálint elemi érdeknek nevezte Magyarország mihamarabbi integrációját. ''Bár nem állunk rosszul, és 2003-2004 körül van esély a csatlakozásra, komoly feladatok vannak még hátra például a környezetvédelem, a mezőgazdaság és a korrupció elleni fellépés területén" - fűzte hozzá az ellenzéki politikus.

Dávid Ibolya, az MDF elnöke helyesnek tartja, ha az uniós felkészülés kérdését külön kezelik a belpolitikai vitáktól. Reményét fejezte ki, hogy az integrációval kapcsolatos jogalkotás konszenzusos formában történik majd.

Csurka István, a MIÉP elnöke kifejtette: a törvényalkotásnak fel kell zárkóznia az uniós jogharmonizáció terén, s még 2001-ben több kétharmados törvényt meg kell változtatni az EU-tagság érdekében.

A találkozón az államfő a széles körű konszenzus szükségességéről beszélt, amely elengedhetetlen a csatlakozással járó törvények meghozatalához, többek között az alkotmány módosításához. Mádl Ferenc egyetértett a külügyminiszterrel abban, hogy a következő, 2001. évi országjelentés a csatlakozásra első körben kiválasztott országok, így Magyarország számára az ideinél is nagyobb jelentőségű lesz. Ezért a köztársasági elnök arra kérte a pártok képviselőit, hogy külföldi és itthoni tevékenységükkel egyaránt támogassák a csatlakozás ügyét.

Eközben egy varsói lap azt állítja: Németország és Franciaország megegyezett arról, hogy Lengyelország a következő három évben nem lesz tagja az Európai Uniónak. A Zycie brüsszeli tudósítója szerint a tizenötök külügyminisztereinek hétfői brüsszeli találkozóján a két említett EU-tagállam elutasítja az Európai Bizottság javaslatát, hogy 2002-ben fejeződjenek be a csatlakozási tárgyalások. A lap szerint az unióbővítés további halasztásának oka a két tagországban 2002-ben tartandó választásokban keresendő. Párizs és Berlin félnek a bővítés költségeitől, mert nehezen tudják megmagyarázni választóiknak, hogy ennek egy részét nekik kell finanszírozniuk. A lap szerint Lengyelország leghamarabb 2005-2006-ban lehet tagja az uniónak.

(MTI)

Ajánló:

Az EU honlapja, minden, amit a szervezetről tudni érdemes. (angolul)