Egymilliárd forintos bérlakásprojektet tervez a fővárosi önkormányzat. A várhatóan jövő évben benyújtandó pályázatra háromszázezer forint önrészt szánnak, a többit a gazdasági tárca támogatásából fedeznék. A városatyáknak az építés, a tetőtér-beépítés és a vásárlás alternatívái közül kell választaniuk. Szakértők szerint utóbbi lenne a legelőnyösebb. Budapesten ugyanis több tízezer rossz állapotú, lakás célú vagy más helyiség áll kihasználatlanul.

Egymilliárdos beruházással kívánja bővíteni bérlakás-állományát a fővárosi önkormányzat. A Gazdasági Minisztérium pályázatából 700 millió forintot igényelnek, s ezt 300 milliós önrésszel egészítenék ki.

Az elképzelések szerint egyrészt meglévő épületek tetőtér-beépítésével, másrészt kiépített infrastruktúrájú telkeken való építéssel, harmadrészt vásárlással növelnék az állományt. Arról, melyik megoldás a legkedvezőbb, a közgyűlés dönt majd. - Úgy tűnik, a leggazdaságosabb a vásárlás lenne - mondta Győri Péter, a fővárosi önkormányzat lakásügyi bizottságának elnöke. Lehetséges azonban, hogy hosszabb távon - a későbbi üzemeltetési költségeket is beleszámítva - inkább az építés az előnyösebb. Az előterjesztésben két változatot neveznek meg: vagy mind a 300 millió forintos önrészt építésre szánják, vagy 100 millió forintért vásárolnak, 200 milliót pedig bővítésre szánnak.

- A főváros, mint a 24. budapesti önkormányzat ezzel a lépésével nem tudja megváltani a lakáskrízisét. Képtelenség visszapótolni az egyszer volt bérlakásállományt, s ez nem is lehet célunk. Tíz ével ezelőtt még 400 ezer fővárosi bérlakás volt, ma ez 80 ezerre apadt. Mi ehelyett kiegészítő szerepet vállalunk: az elkészült bérleményeket elsősorban volt állami gondozottak számára utaljuk ki - mondta a bizottsági elnök. A gyermekvédelmi ellátásból évente 160 fiatal felnőtt kerül az utcára, és 90 százalékuk lakhatása nem megoldott.

Az előterjesztésben - vásárlás esetén - négyzetméterenként 130 ezer forintos árral számolnak, így egy lakás költsége 6,5 millió forint lenne. A vásárlás mellett szól az is, hogy ebben az esetben sokkal hamarabb be tudják nyújtani a pályázatot. Bővítésre négyzetméterenként 160-170 ezer forintot kellene szánni, lakásépítésnél ugyanez 180-190 ezer forint lenne.

A vásárlás egyébként a mostani bérlakás-pályázaton túlmenően is üdvözlendő lenne. Becslések szerint több tízezer olyan helyiség van Budapesten, amely kis ráfordítással alacsony komfortfokozatú lakássá alakítható. Ezek között a legkülönfélébbek vannak, például használatból kivont, régi mosókonyha.

Vélhetően ez lenne a legjobb megoldás - mondta Ikvai Szabó Imre, a fővárosi önkormányzat szociálpolitikai irodavezetője. A ma használhatatlan, rossz állapotban lévő, lakás célú vagy sok esetben nem lakás célú ingatlanok bevonásával ugyanis "több legyet ütnénk egy csapásra". Egyrészt olyanok is lakhatási lehetőséghez jutnának, akiknek egyébként semmilyen alternatívájuk nincs. A legszegényebbek képtelenek új lakás fenntartására, de számukra maga a vég az is, ha egy kis panellakással jutalmazzák meg őket. Másrészt a meglévő, de kihasználatlan lehetőségek növelnék a lakásmobilitást is, s ez nemcsak a legszegényebbeket, hanem közvetve a középosztályt is segíti. A kihasználatlan lakásokba költözhetnének ugyanis azok, akik a nagyobb költségű otthon miatt nyomorognak, s hónapról hónapra küzdenek a rezsi megfizetésével. Így viszont otthonaik felszabadulnának és láncszerű folyamat indulna el.

Ikvai Szabó Imre szerint ezzel le lehetne lassítani az ingatlanárak növekedését is. A kínálat növekedése ugyanis mindig árleszorító hatású. Adott esetben pedig részben megszüntethetné a kényszeregyüttlakást is a szállókon. Nem utolsósorban pedig gazdasági és városszerkezeti jelentősége is lenne. Életre lehetne kelteni olyan városrészeket, amelyek ma elhagyottak, a lerobbant épületek miatt kulturálisan és gazdaságilag elszigeteltek.

(Népszava)

Ajánló: