Az országgyűlés már tavasszal tárgyalhatná a diszkriminációt tiltó törvény tervezetét<br/>

A parlament emberi jogi bizottsága mai döntése alapján az Igazságügyi Minisztérium (IM) elé terjeszti a kisebbségi ombudsman által készített antidiszkriminációs kerettörvényt. A diszkriminációt tiltó törvényről és a büntetőjogi szabályozás mikéntjéről két éve folyik vita: a MIÉP kivételével a parlamenti pártok most először értettek egyet abban, hogy a törvénytervezetet lehetőség szerint már tavasszal az országgyűlés elé kell terjeszteni. Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman reméli, hogy ez a lendület megmarad a törvénytervezet parlamenti vitájának idejére is.

A bizottság előtti beszédében az országgyűlési biztos a diszkrimináció elleni fellépés szükségszerűségét az emberi jogi megközelítés mellett két további indokkal kívánta alátámasztani. Az egyik sürgető kényszerítő erő Kaltenbach szerint az Európa Unió által nemrégiben elfogadott antidiszkriminációs direktíva, amelyet a tagok 2003-ig kötelesek beépíteni a saját jogrendjükbe, és a teljes jogú taggá válásával ez vár Magyarországra is. A másik egy gazdasági indok, miszerint a diszkrimináció közvetve súlyos károkat okozhat a gazdaságnak, hiszen annak mozgatóerejét, a nyitottságot korlátozza.

Az EU-direktívára épülő törvénytervezet egyik erőssége, hogy meghatározza a diszkrimináció alapeseteit (ez hiányzik a jelenlegi hazai joggyakorlatból), másrészt a magánszemélyek kivételével megfordítja a bizonyítási terhet, tehát az alperesnek kell bizonyítania ártatlanságát.Csupán ez a két irányelv is nagyban javíthatja a hátrányos megkülönböztetés esetei felszínre kerülésének és büntethetőségének esélyeit.

Hargitai János fideszes országgyűlési képviselő szerint végre a parlament elé kell kerülnie egy diszkriminációt tiltó törvénytervezetnek. Hargitai a Roma Sajtóközpontnak arra a felvetésére, hogy az IM a külön kerettörvény helyett a már meglévő jogszabályok összegyűjtését és egységes szerkezetbe foglalását szorgalmazza, úgy nyilatkozott: "Ha a kormánynál elakadna az előkészítés, a bizottság fontolóra veszi, hogy maga nyújtsa be a törvénytervezetet a parlament elé." Kiss Gábor szocialista képviselő szerint a jelenlegi törvénytervezet több szempontból is "szűkre sikeredett": a faji megkülönböztetés mellett nem terjed ki a vallási és nemi kisebbségek védelmére, másrészt nem szankcionálja a rasszizmus verbális megnyilvánulásait, amikor például a futballstadionokban a szurkolók kórusban cigányoznak.

Kadét Ernő, Roma Sajtóközpont