A vasárnapi romániai választások várhatóan a nacionalista erők jelentős előretörését hozzák. A mostani koalíciónak nincs esélye sem az elnök-, sem a parlamenti választásokon. A romániai magyarok pártja négy év kormányzás után ellenzéki szerepre készül.

Iliescu, az esélyes
Vasárnap lesz a román parlamenti és elnökválasztás első fordulója. A tavaszi önkormányzati választásokon már győzelmet aratott a parlamentben jelenleg ellenzéki Ion Iliescu pártja, a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR). A nacionalista párt a közvélemény-kutatások szerint azóta tovább erősödött. A második legerősebb politikai erő a szélsőségesen jobboldali Nagy-Románia Párt, melynek egyik legfontosabb programpontja Moldávia Romániához csatolása. Az elmúlt négy évben koalíciót alkotó jobboldali és liberális pártokat összefogó erők esélyeit tovább gyengíti, hogy egymás ellen is kampányolnak, így például nem voltak képesek közös elnökjelöltet sem indítani.

Küzdelem a képviselői helyekért

A román törvényhozás kétkamarás rendszerű, a felsőházat szenátusnak hívják. Mindkét ház képviselőit most kell megválasztani. A román törvényhozási választás hasonlít a magyarra, pártlistákra és egyéni képviselőjelöltekre is lehet szavazni.

A legtöbb mandátumát várhatóan a PDSR szerzi meg. 1990 és 96 között is ennek a pártnak volt a legnagyobb frakciója a román törvényhozásban. Akkori kormányzásukkor az egyébként is nagyon rossz helyzetben lévő Románia lemaradt a posztkommunista államok átalakulási versenyében. Románia elszigetelődött, az ország nem tudott kilábalni a szegénységből, a tulajdonviszonyokat nem sikerült átalakítani. A kárpótlás azóta is megoldatlan. Nem sikerült megoldani a kisebbségek helyzetét sem, 1990-ben Marosvásárhelyen magyarellenes pogromra is sor került. (Ekkor vakult meg fél szemére Sütő András író is.) Az előző választásokkor a párt elszigetelődött, egyetlen jelentős politikai erő sem kívánt együttműködni a PDSR-rel. Az ellenzéki pártok széles körű koalíciót kötöttek a PDSR ellen, és így sikerült legyőzni a pártot.

Isarescu, a jelenlegi miniszterelnök
A koalíció kormányzása azonban sokaknak csalódást okozott. A román gazdaság továbbra is nehéz helyzetben van, az európai átlaghoz képest nagyon alacsony az életszínvonal. A koalíciós pártok folytonos viszálya, korrupciós botrányok is hozzájárultak az ellenzék népszerűségének növekedéséhez. Bár Románia nemzetközi megítélése most jobb, mint 1996-ban volt, és jobb a viszonya szomszédaival is, az országnak nem sikerült csatlakoznia a NATO-hoz, így külpolitikáját sem tudja a kormány sikerterületként propagálni.
A PDSR támogatottsága a legutóbbi közvéleménykutatások alapján 50% fölötti. Sokáig úgy tűnt, Iliescuék most sem tudnak szövetséget kötni más pártokkal. Tavasszal csak a Nagy-Románia Párt volt partnerük az önkormányzati választásokkor. Az akkori PDSR-siker azonban engedékenyebbé tette az ellenfeleket. Emellett a nyáron Iliescu enyhített nacionalista retorikáján. Ősszel már tárgyalások kezdődtek a PDSR és a jelenlegi koalíció tagja, a Demokrata Párt között, melynek elnökjelöltje Petre Roman, aki 1990-92 között már volt miniszterelnök Iliescu elnöksége alatt. Összekötheti a két pártot, hogy mindkettő ideológiájában balra áll a mostani kormánypártok többségétől, magukat leginkább szociáldemokratának nevezik. Nyíltan támogatja a PDSR-t a parlamenten kívüli Liberális Párt '93 is, melynek tagjai jórészt befolyásos bukaresti értelmiségeikből állnak. Szintén Iliescuék mellett áll a Romák Pártja. Ősz elején Iliescu egy washingtoni nyilatkozatában a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége (RMDSZ) felé is nyitni próbált, mely szintén tagja a mostani kormánykoalíciónak. Együttműködésre azonban nem kerülhet sor. Iliescu legutóbbi erdélyi kampánykörútján azt mondta, nem engedné magyar egyetem alapítását, szeparatistának nevezte a romániai magyar politikusokat, és a magyarokat tette felelőssé az 1990-es marosvásárhelyi vérengzésért. Frunda György szenátor, az RMDSZ elnökjelöltje a beszéd után azt mondta, ezek után kizárt még a párbeszéd lehetősége is a PDSR-rel.

A Nagy-Románia Párt lehet a második a választásokon, 11% körüli eredményre számíthatnak. A szélsőségesen nacionalista szervezet botrányaival is felhívta magára a figyelmet. A párt egyik aktivistája csütörtökre virradóra plakátragasztó körútján megkéselte a Demokrata Párt egyik aktivistáját.

Egyetlen jelenlegi kormánypárt támogatottsága sem haladja meg a 10%-ot. A mostani koalíció pártjai képtelenek együttműködni, nem kötöttek választási szövetséget. A jelenlegi legnagyobb kormánypárt, a Demokratikus Konvenció nevű jobbközép szövetség 1996 óta jelentősen átalakult, és rengeteget vesztett népszerűségéből. A konvenciót alapító szervezetek nagy része kilépett a szövetségből, most négy kisebb jobbközép és zöld párt alkotja a DK-t. Nem tudott megegyezni a két liberális kormánypárt, a Nemzeti Parasztpárt és a Szövetség Romániáért sem. Csökkenőben a szintén kormányzó Nemzeti Parasztpárt támogatottsága is, és a magát szociáldemokratának valló Demokrata Párt támogatottsága is alacsonyabb, mint négy évvel ezelőtt.

Az RMDSZ 7-8%-ra számíthat a választásokon, ez megfelel a romániai magyar népesség arányának. Markó Béla, a párt elnöke a közelmúltban azt mondta, a PDSR előretörése miatt a párt várhatóan ellenzékbe kerül a következő ciklusban. Csak olyan koalícióban venne részt az RMDSZ, amelyben a párt biztosítva látná a magyar kisebbség legfontosabb követeléseinek teljesítését, és erre egy esetleges PDSR-Nagy-Románia Párt vezette koalíció feltehetően nem adna esélyt.

Az RMDSZ vezetése is megosztottá vált. A párt tiszteletbeli elnöke, Tőkés László református püspök, az 1989-es forradalom fontos alakja régóta támadja a pártvezetést, mert szerinte nem érvényesítették eléggé a magyarság érdekeit a kormányban. Tőkés néhány nappal ezelőtt nem csatlakozott a magyar egyházfők felhívásához, melyben arra kérték a magyarokat, hogy szavazzanak az RMDSZ jelöltjeire. Tőkés szerint "aggályos jó lelkiismerettel, teljes mellszélességgel az RMDSZ kampánya mellé állni". Csütörtöki nyilatkozatában Tőkés egyházkerülete azonban csatlakozott a katolikus és református püspökök felhívásához, melyben a magyarok egységes fellépését kérik. Frunda György, a párt elnökjelöltje szerint "Tőkés felhívása ellentétes saját tiszteletbeli elnöki mivoltával". Magyarországi politikusok is beszálltak az RMDSZ-kampány végébe, a múlt hét végén Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter és Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke is részt vett RMDSZ-rendezvényeken.

Iliescu a legesélyesebb elnökjelölt

Constantinescu, az esélytelen
A közvélemény-kutatások szerint Ion Iliescu PDSR-elnök mellett áll a szavazók 40-48%-a. Tizenhárom elnökjelölt indul a választásokon, de közülük csak három vagy négy számíthat 10% fölötti eredményre. Romániában az elnököt közvetlenül választják, a győzelemhez 50% + 1 szavazat kell. Ha ezt az első fordulóban nem sikerül megszerezni, akkor a két legjobban szereplő jelölt részvételével második fordulót kell tartani. A jelöléshez legalább 300 000 aláírás kellett. Nagy belpolitikai botrányt okozott, hogy a jelöltek összesen 6 millió aláírást mutattak, be, ami aránytalanul sok, ahhoz képest, hogy ez körülbelül a harmada az összes választópolgárnak, és a felmérések szerint 30% el se akar menni szavazni. Az aláírások hitelességét sokak szerint senki sem ellenőrizte.

A 70 éves Iliescu Moszkvában járt egyetemre, és 1967-ben ifjúsági miniszter lett. 1971-től a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának tagjává választottak. Később politikai karrierje megbicsaklott, értelmiségi devianciával vádolták, és a titkosszolgálat, a Securitate megfigyelése alá került. Az 1989-es forradalom alatt került vissza a politikai közéletbe. Őt választották a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának elnökévé, mely szervezet az első szabad választásokig ideiglenesen irányította Romániát. 1990-ben lett először elnök, tisztségében 1992-ben népszavazáson is megerősítették. 1996-ig állt Románia élén. Iliescu választási programja általában megegyezik a többi jelöltével: célja Románia EU- és NATO-csatlakozása, a szegénység és a korrupció elleni harc. Az ő elnöksége alatt írták alá a magyar-román alapszerződést. Míg külföldön általában visszafogottan nyilatkozik, hazájában sokszor nacionalista és populista ígéreteket tesz. Már utaltunk közelmúltbeli magyarellenes kirohanására, néhány nappal ezelőtt pedig azt ígérte, kegyelemben részesítené a 18 évre elítélt Miron Cosmát. Cosma volt az a Zsil-völgyi bányászvezér, aki a mostani kormány megdöntésére néhány évvel ezelőtt utcai harcokat szervezett. Iliescu elnöksége alatt is szervezett egy bányászjárást Bukarestbe, melynek során hívei szétverték az Iliescu ellen tüntető egyetemistákat. A Zsil völgyében rendkívül népszerű Cosma most 18 éves börtönbüntetését tölti.

A jelenlegi államfő, Emil Constantinescu (Demokratikus Konvenció) a múlt héten bejelentette, végleg visszavonul a hivatásszerű politizálástól, és nem is jelöltette magát újra. Pártja a Nemzeti Parasztpárttal együtt a függetlenként induló mostani miniszterelnököt, Mugur Isarescut támogatja. Isarescu várhatóan 9-10%-ot érhet el. Petre Roman, a Demokrata Párt jelöltje 10% alatt van, ahogy Iliescu volt külügyminisztere, Melescanu is. Az RMDSZ is indít saját jelöltet, Frunda György szenátor személyében. A mostani koalíció pártjait képviselő jelöltek közül a legjobb kilátásai Theodor Stolojannak, a Nemzeti Liberális Párt jelöltjének vannak. Stolojan pragmatikus, szélsőségektől mentes politizálást ígér, támogatottsága 14-16%-os. Frunda Györgyön kívül egyetlen elnökjelölt sem támogatná állami pénzből magyar egyetem alapítását Romániában, és egyikük sem tartja lehetségesnek Erdély autonómiáját. Nyilatkozataik szerint viszont egyetértenek abban, hogy 2007-re Románia az Európai Unió tagja lehet.

Az elnökjelöltek közül a második helyen a Nagy-Románia Párt jelöltje, Corneliu Vadim Tudor áll, 18-19%-kal. Tudor magát "felvilágosult nacionalistának, az igazság és becsületesség fanatikusának" tartja. Amennyiben második fordulót kell tartani, mert egyetlen jelölt sem kap 50% + 1 szavazatot, akkor lehetséges, hogy Tudor és Iliescu juthat a második fordulóban. Ez szinte biztosan Iliescu győzelmét jelentené, mert politikai ellenfelei még mindig szalonképesebbnek tartják, mint a magyarellenes és antiszemita nyilatkozatokat is tevő Tudort.

A Magyarországon tartózkodó román állampolgárok is szavazhatnak, a román nagykövetség szavazófülkéket állít vasárnap Budapesten, Debrecenben, Győrben, Pécsett és Szegeden.

Magyari Péter

Ajánló:

románul és angolul