Határozottan elutasítják a vízügyi szakemberek a miniszterelnök kijelentését, miszerint az előző kormány mulasztása miatt kellett elvonni a mezőgazdaságtól gátépítésre. Hiszen éppen a korábbi ciklusban kezdték el a fejlesztéseket. A gátaknak csupán 60 százaléka felel meg az előírásoknak. Szakértők szerint egy, a tavalyihoz hasonló árvíz ellen továbbra sincs felkészülve a hazai gátrendszer.

Az előző kormány mulasztásaként értékeli Orbán Viktor miniszterelnök, hogy az idei, rekordokat döntő árvizet követően mezőgazdasági pénzekből kellett áldozni a gátak erősítésére. A kormányfő legutóbbi rádiónyilatkozatában úgy vélekedett, a gátak - az előző kormány által elmulasztott - megerősítése forrásokat vont el az agráriumtól.

Vízügyi szakemberek azonban elutasítják ezt az álláspontot. Hangsúlyozzák: a szaktárca évtizedek óta alulfinanszírozott. Emiatt alig-alig futja gátépítésre, csak toldozgatás-foldozgatás folyik. A legszükségesebb töltéserősítéseken kívül mást nem terveznek. Az idei - egyébként évek óta ígért - Bodrog-parti beruházásra is csak az árvízi katasztrófát követően kaptak tényleges forrást az érintettek. Ennek alapján úgy vélik, egy, a tavalyihoz hasonló méretű árvíz ellen továbbra sincs felkészülve a hazai gátrendszer.

Az árvizet követő helyreállítási munkák országszerte befejeződtek. Mindenütt a megrongálódott töltésekkel azonos védbiztonságot hoztak létre: a megsüllyedt, lecsúszott töltéseket a régi magasságukban állították helyre. Ezekre a munkákra és az egyetlen soron kívüli beruházásra, a Bodrog jobb partjának kiépítésre nyolcmilliárdot fordított az állam. Ennek fedezetét a tárcák megnyirbálásával létrehozott keretből utalták ki.

A költségvetési pénzekből azonban meglehetősen kevés projekt valósult meg. Két éve indult a gátépítési program a Felső-Tiszán: a Záhony fölötti szakaszon mindkét évben 1,8 milliárdot költöttek tíz-tíz kilométernyi szakaszon gátmagasításra. A szintén kétéves bodrogközi beruházásra nyolcszáz-nyolcszáz milliót fizettek ki. A Közép-Tiszán ötszázötven-millió forintos projektet valósítottak meg, ezt elsősorban a Szolnok környéki töltés erősítésére fordították.

A gátak hatvan százaléka felel meg az előírásoknak, annak, hogy a gát koronája legalább egy méterrel meghaladja az utolsó 100 évben mért legmagasabb árvíz szintjét. A fennmaradó negyven százaléknyi védmű húsz-száz centiméterrel elmarad ettől a magasságtól - mondta Ambrus Zoltán, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium (KöViM) Vízkár-elhárítási Főosztályának osztályvezetője.

Orbán Viktor miniszterelnök rádiónyilatkozatában félretájékoztatta a közvéleményt - állította Kovács Kálmán, a Horn-kabinet közlekedési és vízügyi tárcájának államtitkára. Emlékeztetett arra, hogy tízéves szünet után éppen az előző kormányzat kezdett bele egy új, hosszú távú árvízvédelmi programba. Ennek is köszönhető, hogy a Felső-Tisza több pontján az 1997-98-ban frissen átadott védművek sikerrel ellenálltak az évszázad árvizének.

Kovács Kálmán döbbenetesnek nevezte, hogy miközben Orbán az előző kormány hanyagságával magyarázza az árvizek okozta jelentős károkat, hosszabb távon kevesebb pénzt szánnak az árvíz elleni védekezésre, mint az előző kabinet. - Vízkár-elhárítási művekre '98-ban 1,33 milliárd forint jutott - említette Kovács. - Az inflációt beleszámítva, a szinten tartáshoz 1,87 milliárdra lenne szükség. Az Orbán-kormány azonban mindössze másfél milliárdot irányzott elő 2001-re. A gátak, védművek karbantartására, közmunkára '98-ban tizenkettőmilliárdot különítettünk el, idén ez az összeg kétmilliárd forint - mondta.

Ezt a tendenciát érzékelik a vízügyi szakemberek is. Ambrus Zoltán, a KöViM osztályvezetője és több vízügyi igazgatóság különböző szintű vezetője is elmondta, karbantartásra a szükséges összeg egyharmada jut. Van, ahol még ennyi sem. A Felső-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság beruházási osztályvezetője, Antal József elmondta, a '98-as 300-400 millió forintos fenntartási összeggel ellentétben idén ugyanerre a célra harminc-negyven millió forintot fordíthatnak. Igaz, a két évvel ezelőtti nagy árvíz hatására az 1997-98-as kilencszázmillió forinttal szemben 2,8 milliárd forintot kaptak a védművek felújítására, újak építésére, az infrastruktúra korszerűsítésére. Jövőre három-milliárdra van ígéretük, de a karbantartás elmaradása vagy elégtelensége gyöngíti a gátak ellenálló képességét. Pedig az erősítésre szükségük lenne, hiszen hatszáz kilométeres védműrendszer 52-53 százaléka felel meg a biztonsági előírásoknak.

Az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság 593 kilométernyi gátrendszerének alig ötvenkét százaléka üti meg a mértékadó árvízszint plusz egy méter magasságot - mondta Felbermann Tamás, az igazgatóság műszaki igazgatója. - Ez nagyjából háromszáz kilométer. Legalább 100 kilométeren sürgősen meg kellene erősíteni a védműveket. A nagy '98-as árvíz tapasztalatait követően idén 2,3 milliárd forint jut a védekezésre. Jövőre ez az összeg már csak nyolcszázmillió forint lesz.

Az 1999-es és a 2000-es rendkívüli árvizek teljesen új helyzetet teremtettek - szögezte le Nagy István, a Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője. Különösen igaz ez a Közép-Tiszára. Elkerülhetetlen egy közép-tiszai árvízvédelmi fejlesztési program kidolgozása. Erre a jelenleginél jóval több pénz kellene. Jövőre Szolnok belterületét kell biztonságossá tenni, hiszen itt volt a legkritikusabb az áradat.

Az alulfinanszírozottság egyik oka az, hogy a költségvetési vitákon évtizedek óta nem téma az árvízi kiadás. Egyszerűen elfogadják a pénzügyminiszter előterjesztését. Ez pedig töredék része a szükségesnek.

(Népszava)

Ajánló:

Korábban:

(2000. május 13.)