Részletes vallomásaikban Budai György és Boldvai László is tagadta, hogy zsarolással kényszerítették volna Tocsik Mártát a 804 millió forintos sikerdíj egy részének, 343 millió forintnak az átutalására. Az MSZP pénztárnokaként is ismert Boldvait és az SZDSZ-hez közel álló Budait a Tocsik-per újabb eljárásában már zsarolással gyanúsítja az ügyészség. A Tocsik-per az ÁPV Rt. hanyag kezeléssel vádolt egykori vezetőinek a meghallgatásásval folytatódik szerdán.

A vád szerint a jogásznő 1996-ban, az önkormányzatok belterületi földjeivel kapcsolatos alkufolyamat során, csalás révén jutott hozzá 804 millió forint sikerdíjhoz az ÁPV Rt. külső tanácsadójaként.

Hétfőn, az új elsőfokú eljárás második tárgyalási napján, Budai György, Boldvai László és az utóbbi tevékenységével összefüggésben bűnsegédként elkövetett zsarolással vádolt Vitos Zoltán egyaránt tagadta bűnösségét.

Boldvai László, aki a vádbeli cselekmények idején a szocialista párt pénztárnoka volt, valamint Budai György is tagadta azt, hogy bármiféle pénz átadására utasította volna Tocsik Mártát, bár azt mindketten elmondták, hogy a belterületi földek ügyében beszéltek a jogásznővel.

A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint a szocialista országgyűlési képviselő, pártbeli összeköttetéseire hivatkozva, 1996. február 2-án, Vitos Zoltán közreműködésével, mobiltelefonon, 1996. május 23-án pedig Budai György társaságában, a Bajor sörözőben személyesen tárgyalt arról Tocsik Mártával, hogy utaljon át az általuk megjelölt cégek számláira pénzt, ellenkező esetben nem tarthatja meg igen jövedelmező ÁPV Rt.-s megbízatását. Boldvai László a per során először a Legfelsőbb Bíróság előtti másodfokú eljárásban tett vallomást arra nézve, hogy 1996. február 2-án Németországban volt, ahová Köztársaság téri irodájából, valószínűsíthetően, nem is lehet mobilhívást átirányítani. Ezzel kapcsolatban a képviselő a hétfői tárgyaláson annyit mondott: az átirányítás technikai feltételeivel nincs tisztában, de tudomása szerint erre gazdasági okokból nem volt lehetőség, neki pedig erről mint a Köztársaság téri pártszékház fenntartásáért is felelős tisztségviselőnek, tudnia kellett volna.

Boldvai László előadása szerint Tocsik Mártával személyesen sem 1996 májusában, sem más vádbeli cselekmények idején nem találkozott.

A szocialista képviselő elmondta: telefonon 5-6-szor kezdeményezett beszélgetést Tocsik Mártával, aki a Nógrád megyei választókerületben lévő önkormányzatok belterületi földek nyomán támasztott igényei ügyében segítőkésznek mutatkozott. Szólt arról is, hogy Budai Györggyel való kapcsolata elsősorban Nógrád megyei kulturális rendezvények előkészítésére, finanszírozásának megszervezésére korlátozódott. Ugyanakkor Boldvai hétfői vallomása szerint nem ismerte sem Vitos Zoltánt, sem az Arány/Tipic Rt.-t, melynek számlájára Tocsik Mártának a kizsarolt pénz egyik részét az ügyészség szerint át kellett utalnia.

Budai György, a szabad demokratákhoz közel álló vállalkozó a hétfői tárgyaláson elmondta: Tocsik Mártát még a tervezett világkiállítás kapcsán ismerte meg 1992-ben. Az 1996. május 23-i találkozóról szólva Budai, a vádirattal ellentétben, azt állította, hogy Boldvai nem volt jelen. Őt a jogásznő azért hívta a Bajor sörözőbe, hogy megkérje: nézzen utána annak, milyen mértékig hajlandó engedni a Fővárosi Önkormányzat a belterületi földek címén támasztott 30 milliárdos igényéből. Budai György a kérésnek megfelelően tájékozódott Demszky Gábor főpolgármesternél, aki annyit mondott: a mozgástér minimális. Ezt az információt Budai át is adtaTocsiknak, a továbbiakban pedig már nem beszéltek. Azzal kapcsolatban, hogy a nyomozati iratok között található telefonhívás-listák szerint Budai és Tocsik között beszélgetések zajlottak még le, a vállalkozó annyit mondott, nemcsak ő használta mobilját. Budai elmondta, hogy az 1994-es választások után Csintalan Sándor szocialista országgyűlési képviselő mutatta be neki Boldvai Lászlót.

A tárgyalás szerdán, az ÁPV Rt. hanyag kezeléssel vádolt egykori vezetőinek vallomástételével folytatódik.

(MTI)

Korábban:

(2000.11.08.)