Vannak-e az olajkszőkítés és az olakszármazékok szabálytalan forgalmazása kapcsán a szervezett bűnözés és egyes állami tisztviselők között összefonódások, és ezek okoztak-s veszteséget a költségvetsének?
Vannak-e a feketegazdaság résztvevői. egyes rendőrök, valamint a Vám- és Pénzügyőrség egyes alkalmazottai között összefonódások?

Az olajjal kapcsolatos visszaélések, bűncselekmények, a "fekete gazdaság", a szervezett bűnözés és egyes állami tisztviselők közötti összefonódásokat abból az aspektusból szükséges vizsgálni, hogy hol van az a határ, amelyet az államigazgatás egyes tisztviselői (hivatalos személyek, köztisztviselők, közalkalmazottak stb.) nem léphetnek át jogszabálysértés nélkül.

E magatartások egy része látszólag nem valósíthat meg bűncselekményt, sőt az esetek többségében büntetőjogilag értékelhető magatartás nincs, vagy nehezen fedezhető fel. A vizsgált visszaélésekben, a fekete gazdaságban vagy a szervezett bűnözéssel való kapcsolattartásban nem pusztán az effektív elvégzett tevékenység ellenértékéért történik a szerep felajánlása, illetve szerepvállalás. Ilyen lehet például gazdasági társaságban vezető tisztségviselői hely felajánlása, társadalmi szervezetben való tagság biztosítása, adatszolgáltatás stb. ű

A magatartások másik részét, valamilyen jogszabályi rendelkezést sértve fegyelmi, szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségrevonás követheti. Maguk az eljárások az egy hónaptól több évig tarthatnak. Az eljárások gyakolati kereteit az eljárás megindítására jogosultak erre vonatkozó döntése és a jogszabályban meghatározott elévülési idő adja meg. A vizsgált cselekményekkel kapcsolatban fontos, hogy az eljárások megindítása alapos gyanú esetén kötelező. Több bizottsági meghallgatott is megerősítette, hogy számos esetben nem sikerült a nyomozóhatóságoknak elegendő adatot, bizonyítékot beszerezni a fegyelmi vagy büntetőeljárások megindításához, vagy a vádemelési javaslat előterjesztéséhez. A jogsértések elkövetése miatti felelősségrevonások elmaradásának másik csoportjába azok az ügyek sorolhatók, amelyekben az ügyészi szervek különböző okok miatt nem emeltek vádat, vagy azt az első fokon eljáró bíróság ítélethozatala előtt visszavonták. A harmadik csoportba a jogerős felmentő ítéletel sorolhatók. Feltételezhetően egy negyedik csoport is van. Ez a felderítetlen ügyeké.

Az ügyészségek vonatkozásában, a bizottság által vizsgált bűncselekményeket érintően, az ún. vádmonopólium jogintézményével kapcsolatban további vizsgálatra lehet szükség. Aggályos, hogy az ügyészség olyan nyomozóhatóság, ahol nincs a visszaélések nyomozására hivatott belső védelmi szolgálat.

A vám- és pénzügyőrség vonatkozásában további vizsgálatot igényelhet, hogy olyan esetek is előfordultak, amikor egy nap alatt adtak helyt a halasztott vámfizetésre vonatkozó kérelemnek, vagy öt éven keresztül nem tettek kísérletet vámtartozással kapcsolatos követelés érvényesítésére.

A meghallgatások részeredményeként több esetben felmerültek olyan adatok, hogy "előre nem várt eredményt hozó" rendőri intézkedéseknél a jogszerűség megkérdőjelezésével próbálták leleplezni az esetlegesen fennálló összefonódást egyes vezető tisztviselők.

Összességében megállapítható, hogy közigazgatás és a "fekete gazdaság" szereplői között előforduló összefonódások a bűnüldöző hatóságok előtt – igaz bizonyos látencia mellett - ismertek. Folyamatként kell jelezni, hogy az ismertté vált jogsértő cselekmények bizonyíthatósága esetén azok ellen felléptek a nyomozóhatóságok. Az is megállapítható viszont, hogy vannak arra utaló jelek, miszerint egyes bűncslekemények elkövetői több esetben sikeresen találtak kapcsolatot a közigazgatásban döntéshozói tisztséget betöltő személyekkel. A kérdéskör közvéleményt megnyugtató módon történő megválaszolásához.