A bűnüldöző szervezeteknél megmutatkozó zavarok <br/>

Az 1989 és 1991 között az Országos Rendőr-főkapitányság keretében működő társadalmi tulajdon védelmi osztályokat a piacgazdaság kialakítására hivatkozva fokozatosan átalakították. Először - 1989-ben a Németh-kormány idején - gazdaságvédelmi osztályokká változtatták, tevékenységükben lefokozták őket, 1990-ben pedig az ORFK akkori új szervezete már nem is tartalmazott gazdaságvédelmi osztályt. A budapesti és a megyei főkapitányságon még működő ilyen osztályok munkája az irányítás hiánya következtében lendületét vesztette.

1991-ben az országos rendőr-főkapitány a Bűnügyi Főosztály keretében – húsz fővel - ismét létrehozta a Gazdaságvédelmi Osztályt.

1993. márciusában az ORFK szervezetén belül a Gazdaságvédelmi Osztály - immár negyven fővel - Gazdaságvédelmi Főosztállyá alakult.

Az ORFK kezdeményezésére és a belügyminiszter javaslatára Boross-kormány 1994 márciusában létrehozta a Gazdaságvédelmi Koordinációs Bizottságot. A bizottság első ülését a Belügyminisztérium politikai államtitkára vezetésével 1994. április közepén tartotta. Az 1994-es választások után a bizottságot egy évig nem hívták össze.

Katona Béla, a polgári szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter 1995. márciusában, lemondását követően tett nyilatkozata szerint: "Megtörtént a hídverés a politika és a szervezett alvilág között".

A Pénzügyminisztérium 1995. augusztus 1-i hatállyal megkezdte az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és a Vám- és Pénzügyőrség (VP) szervezeti egyesítésének előkészítését. A folyamat a VP nyomozati jogkörének elvesztésével is járt. A végrehajtás irányítására miniszteri biztost neveztek ki, aki egyben a VPOP vezetője is volt. A VPOP korábbi országos parancsnoka az új vezető első helyettesének szerepét töltötte be. Az intézkedések hatására a VPOP gazdaságellenőrző munkája elbizonytalanodott.

1996. júniusától az APEH-vel való összevonás lekerült a napirendről, és ismét parancsnokváltás következett be.

1996. szeptember 1-vel létrejött a Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI), amely az eredeti elképzelések szerint közvetlenül a miniszterelnöknek a felügyelete alatt működött volna, de végül is háromszáz fővel dolgozó szervezet az ORFK-n belül, a Belügyminisztériumnak alárendelve végezte munkáját.
1999-ben az Orbán-kormány több fontos intézkedést hozott a szervezett bűnözés -
vele az olajvisszaélések - további visszaszorítására. Az 1999. LXXV. törvény a büntető jogszabályok megfelelő módosításával megerősítette a fellépést a szervezett bűnözés ellen. 1999-ben az APEH szervezetét és eszköztárát saját nyomozó hatósággal egészítették ki. Tovább szigorították a jövedéki törvénynek egyebek közt az ásványolaj termékekre vonatkozó szabályait. Megkezdődtek a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ felállításának kormányzati munkálatai.

Az Országgyűlés 94/1999. (XII.7.) számú Országgyűlési Határozat vizsgálóbizottságot hozott létre, hogy feltárja az olajügyek és a szervezett bűnözés kapcsolatát, a rendvédelmi szerveknél előfordult korrupciót, a mindezzel kapcsolatos jogalkotási és jogalkalmazási problémákat, és ezzel hozzájáruljon a közelmúlt eseményeinek hiteles megismeréséhez, a bűncselekményeket elkövető, de a felelősség alól kibúvó személyek felelősségre vonásához, a jövő munkája számára fontos tanulságok levonásához.

2000. elején a kormány felkérte a legfőbb ügyészt, hogy a saját hatásköre alapján a rendészeti szervek felügyeleti és ellenőrzési körében vizsgálja meg az olajügyekben tett eddigi lépéseket, és a tájékoztatót juttassa el az Országgyűlés elnökéhez. Ugyancsak 2000. eddigi kezdeményezte a kormány, hogy az Országos Igazságügyi Tanács kötelezze a bíróságokat az olajjal kapcsolatos ügyek soron kívüli elbírálására. Ez július elején megtörtént.