A lakástörvény értelmében november 30-tól, ha az önkormányzati tulajdonban lévő lakás bérlője nem él elővásárlási jogával, eladható a bérlemény egy harmadik személynek a bérlő beleegyezése nélkül is. Bár több önkormányzat igyekszik megnyugtatni a bérlőket, a szakértők szerint nem látható előre, mekkora káoszt okoz ennek a paragrafusnak a hatályba lépése. Többen attól tartanak, hogy ingatlanspekulánsok megvásárolják a lepusztult bérlakásokat, jelentősen felemelik a lakbért, amit a bérlő nem tud kifizetni, így felbonthatóvá válik a bérleti szerződés. A törvény szerint egyedül a nyugdíjasok élveznek védelmet.

Az 1993-as lakástörvény kimondja, hogy vételi joggal 1995. november 30-ig lehetett élni az önkormányzati tulajdonban lévő bérlakásban élőknek. "Annak a bérlőnek a lakását, aki nem él vételi jogával, a vételi jog gyakorlására megállapított határidő elteltétől számított öt évig harmadik személynek csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni". Az öt éves határidő 2000. november 30-án jár le, vagyis ettől kezdve az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bárkinek elidegeníthetők a bentlakó bérlő hozzájárulása nélkül. A bérlő decembertől sem tehető ugyan egyből az utcára, de az önkormányzat lakottan, a bérlői jogviszony átadásával együtt eladhatja a lakást. Az új bérlő pedig a továbbiakban a piaci viszonyokhoz igazodó bérleti díjat szabhat, amit ha a bérlő nem fizet ki, felbonthatja a szerződést. A törvény szerint egyedül a nyugdíjasok élveznek védelmet, az ő bérleményük a továbbiakban is csak írásos beleegyezésükkel adható el.

Magyarországon összesen körülbelül 206 ezer önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan van, ebből körülbelül 80 ezer van a fővárosban. A legtöbb önkormányzati bérlakás a VII. és a VIII. kerületben található.

Béki Gabriella, szabad demokrata országgyűlési képviselő októberben sürgősséggel benyújtott egy törvénymódosító javaslatot, amely a lakástörvényben szereplő öt éves - most lejáró - határidőt tíz évre hosszabbította volna meg. Az illetékes önkormányzati bizottság azonban nem vette tárgysorozatba a javaslatot, mondván: ezt a problémát az önkormányzatok rendezni tudják. "Nincs kormányzati akarat, hogy ezt megváltoztassa. Összegyűjtöttem az 50 aláírást, ami a sürgősséghez kell, így a benyújtás után (október 17.) 8 nappal tárgyalni kellett volna a javaslatot. Ehelyett egy hónappal később adták csak ki az önkormányzati bizottságnak. Az illetékes minisztérium képviselője az ülésen közölte: nem lesz gond, továbbra sem lehet eladni a lakásokat" - mondta az [*****]-nak Béki Gabriella, aki szerint két-három lépésben fogják a bérlőt kitenni a bérleményből.

A politikus úgy véli: a lakásmoratórium lejártával megmozdul a maradék bérlakás-piac. Aki tehette, már megvette az önkormányzattól az ingatlant, így akik most is bérlakásban élnek, azok általában alacsony jövedelemmel rendelkeznek, sokszor lakbérhátralékuk van. "Van, ahol 100 milliót is elér az önkormányzatnál az összhátralék" - állította Béki. Hozzátette: a legtöbb bérház nincs felújítva, és az önkormányzatoknak nincs is pénzük a renoválásra, így fennáll a veszélye, hogy eladják az épületeket tőkeerős vállalkozóknak, akik felújítják, majd utána saját hasznukra akarják fordítani a telket, és ezzel veszélybe kerülhetnek a bérlők.

Ligetfalvy Sándorné, a Lakásbérlők Egyesületének alelnöke bár lát veszélyt a lakásmoratórium megszűntében, egyelőre még bizakodik. "A bérlő elővásárlási joga továbbra is fennáll ugyanazokkal a feltételekkel, bár kétségkívül magasabb lesz a vételár, mint 4-5 évvel ezelőtt. Ha viszont a bérlő nem tudja megvenni az ingatlant, szabad az út, de akkor is figyelembe kell venni a lakottság tényét" - mondta az [*****]-nak. Ligetfalvy egyelőre bízik az önkormányzatokban, akik azt ígérték: nem adják el a bérlakásaikat. "Az ingatlancégek inkább épületeket akarnak megszerezni. Korábban a műemlék vagy műemlék-jellegű ingatlanokra vagy a szolgálati lakásokra vételi tilalom volt, ezeket most fel fogják szabadítani. A pénzesebb emberek nyilvánvalóan pályázni fognak rá, esetleg nagyobb vállalkozók megkeresik majd az önkormányzatokat. Ez komoly bevételi forrás lehet az önkormányzatoknak, akiknek szükségük van a pénzre" - vélte Ligetfalvy, aki amiatt látja aggályosnak a helyzetet, hogy az önkormányzatok hatásköre döntést hozni a kérdésben, nincs egységes határozat. "Számos vita lesz még ebből" - állította. "Nagy részük várakozó állásponton van, ezért mi is" - tette hozzá.
Ligetfalvy szerint az jelenthetné a megoldást, ha kártalanítani kellene a bérlőket. Ehhez azonban egységes rendelkezésre lenne szükség, mert az önkormányzatok a saját érdekük szerint értelmezik a jogszabályokat.

"Azt ma senki sem tudhatja, kinél válik először akuttá a probléma, kire kerül sor. Ahogy jelentkeznek majd a befektetők, kiderül, mi van" - mondta az [*****]-nak Győri Péter, a fővárosi önkormányzat lakásügyi bizottságának elnöke. Győri elmondta: bár az önkormányzati lakásállomány nem homogén, többségében vannak a "maradék" szoba-konyhás, komfort nélküli lakások. "Ezeket vagy azért nem vették meg, mert nem lehetett, vagy nem volt rá pénzük, vagy nem akarták, mert olyan rossz állapotban volt a ház. Azonban ezek iránt is van kereslet" - tette hozzá. "A kis ingatlanforgalmazó cégek egyenként felvásárolják és eladják a lakásokat, a nagyobb befektetők pedig nagyobb projektekbe vágnak: komplett bérházakat vesznek majd, lebontják vagy átalakítják és saját céljaikra használják".

Győri egyáltalán nem tartja megnyugtatónak az önkormányzatok eddigi nyilatkozatait, miszerint nem adják el a lakásokat. "A sajtónyilatkozat nem kötelez semmire. Szabályozni kellene, hogy cserelakást kelljen felajánlani"- mondta.

Ha az új tulajdonos felemeli a lakbért, a bérlő a bíróságon pereskedhet, ha túl magasnak találja az összeget. Mind Ligetfalvy, mind Győri szerint perek tucatjára lehet majd számítani. A probléma az, hogy míg korábban a bérlők alacsony díjat fizettek, az új tulajdonosok a magánpiaci szintre emelhetik a lakbért, amit a bíróság nem fog irreálisnak találni. Ezt megerősítette az [*****]-nak Szőgyényi József ügyvéd is.

Nem tart jelentős változástól Gerőházi Éva, a Városkutatás Kft. munkatársa. "Az önkormányzatoknak meglesz ugyan a jogalapjuk, de politikailag nem valószínű, hogy meg is teszik" - mondta az [*****]-nak. Gerőházi két esetben tartja elképzelhetőnek, hogy el akarják az önkormányzatok adni a tulajdonukban lévő bérlakásokat: ha a bérlőnek jelentős bérhátraléka van vagy ha rehabilitációs célból teszik ezt. Gerőházi szerint az ingatlanbefektetőknek nem lesz túl jó befektetés lakbérhátralékos bérleményt venni bérlővel együtt. "A dolog mindenesetre nem megnyugtató" - tette hozzá. Szerinte is a legjobb megoldás a moratórium határidejének meghosszabbítása lett volna. Kivitelezhetőnek tartaná azonban azt is, hogy az önkormányzat csak bizonyos kitételekkel adja el a bérlakásokat. Gerőházi ugyanis úgy tudja: jogkövető módon nem lehet olyan gyorsan kitenni a bérlőt.

Több önkormányzat máris bejelentette, hogy továbbra sem adja el a bérlők feje fölött az ingatlanokat. A VII. kerületben csütörtökön rendkívüli gyűlést tartanak, ahol a tervek szerint meghosszabbítják a határidőt 2002-ig. Tehát november 30. után sem adhatóak el a lakások a benne lakók hozzájárulása nélkül, és továbbra is kedvezménnyel vehetik meg a lakást a bérlők.
A VIII. kerületben jövő év december 31-ig hosszabbították meg a moratóriumot.
A IX. kerületben nem tűztek ki új határidőt, de Várkonyi Imréné,a IX. kerületi önkormányzat lakásosztályának vezetője azt mondta az [*****]-nak: nem változik náluk semmi november 30. után, nem adják el a lakásokat a bérlő beleegyezése nélkül, a lakást a bérlő továbbra is megveheti kedvezményesen.
Az V. kerületben továbbra is él az a rendelet, miszerint a bérlő engedélye nélkül nem adható el a lakás.

Kapcsándi Dóra

Ajánló:

Korábban:

(2000. november 24.)