A november 30-i határidőre - hosszas és személyeskedéstől sem mentes vita után - kész lett az olajbizottság végleges jelentésével. A jelentés több hiányosságra is rámutat, azonban nem nevezi meg a felelősöket. A bizottság ugyanis jelentésével jelezni akarta, hogy félbe kellett szakítania munkáját. A vizsgálatok befejezése nélkül pedig a képviselők szerint nem vonhatnak le egyértelmű következtetéseket.

Az olajbizottság utolsó ülését a korábbiakban nem jellemző személyeskedés jellemezte. A két órás olvasási szünettel kezdődő ülésen először Lentner Csaba (MIÉP) vonult ki a teremből, mondván: "fröcsöghetünk, de magunk is befröcskölődhetünk, ha a tehetetlenségünk és a bizottság szakmai hibáinak kimondása helyett a jelentést elfogadjuk". A képviselő szerint az a jelentéstervezet legnagyobb hibája, hogy csak egy "szöveggyűjtemény", nem derülnek ki belőle az ok-okozati összefüggések.

Fazekas Sándor (Fidesz) és Balogh László (MDF) kifogásolta, hogy több korábbi módosító javaslatuk nem került be az újabb tervezetbe, annak ellenére, hogy a bizottság szerdán megszavazta azokat. Ezért a szerdai üléshez hasonlóan Balogh azt javasolta: ismét oldalanként szavazzanak a jelentéstervezetről. Innentől kezdve a bizottság több órán át szavakról, kifejezésekről, stiláris kifogásokról vitatkozott. Amikor azonban órák múlva Balogh a meghallgatásokkal kapcsolatos részhez egy a többiek szerint értékítéletet sugalló megjegyzést akart hozzáfűzni, Tóth Károly (MSZP) azzal az ügyrendi javaslattal élt: szavazzák meg, hogy az addig elhangzott 19 oldalban végezzék el a szakértők a kért módosításokat, a további részekben pedig javítsák ki a helyesírási hibákat, egyebekben pedig fogadják el szó szerint a szöveget. A bizottság 6:4 arányban (a Fidesz és az MDF szavazott nemmel) megszavazta a jelentést.

"Meg akartam menteni a jelentést" - mondta a szavazás után Tóth az [origo]-nak. A képviselő elmondta, hogy korábban a bizottság arról döntött, hogy a jelentés nem tartalmazhat politikai ítéletet. Ennek ellenére szerinte Balogh erre tett kísérletet, és ezzel "szét akarta verni" a jelentést. A politikus úgy vélte: Balogh célja az volt, hogy éjfélig húzza az időt, amikor a bizottság mandátuma lejár, és jelentés nélkül maradjanak.

A végleges jelentés tartalma

A korábbi tervezetekhez képest a végleges jelentés pusztán a tények ismertetésére korlátozódik, felelősséget szándékosan nem állapít meg. A végleges jelentés a tervezetekhez képest mennyiségileg is jelentősen lecsökkent.

A jelentés rögzíti az olajügyek történeti hátterét. Az 1970-es évektől a gázolaj és a háztartási tüzelőolaj (HTO) kiskereskedelmi ára között különbség van, ami folyamatosan nőtt, végül 1994-re már elérte a literenkénti 38 forintot. Emellett a rendszerváltás után megszűnt a külkereskedelmi tevékenységre addig érvényes állami monopólium, és a törvény alanyi jogon lehetőséget biztosított mindenkinek a külkereskedelmi tevékenység folytatására. 1989-től pedig lehetővé vált, hogy a gazdasági társaságok vezetői a cégbejegyzés előtt is eljárhassanak a társaság nevében. A hirtelen megszaporodó cégek HTO-t importáltak, majd azt mind többen motorhajtóanyagként használták fel, annak ellenére, hogy ezt kormányrendelet tiltotta. A HTO-t ezért kellett adalékanyaggal pirosra színezni.

"A lakossági HTO 'fogyasztás' miatt és mellett jelentkező cégtevékenység egyik fontos kísérő intézménye a már 1976-tól szabályozott halasztott vámfizetés volt" - tartalmazza a végleges jelentés. A halasztott vámfizetés kihasználására fantomcégek alakultak. Jelentősen megnőtt a kőolajszármazékokkal kapcsolatos visszaélések száma.

A jelentés felsorolja a különböző jogszabályokat, amelyekkel megpróbálták visszaszorítani a visszaélések számát, illetve leírja a nyomozóhatóságok tevékenységét egészen Polt Péter legfőbb ügyész idei parlamenti beszámolójáig.

"A szervezett bűnözői kör - a bizottság előtt vallomást tevő rendőrségi vezetők egyöntetű véleménye szerint - elsősorban az 1980-as évek végén már a prostitúcióból és csempészésből vagyont szerzett személyekből alakult ki" - tartalmazza a jelentés. Míg a bűnöző csoportok száma folyamatosan nőtt, az ellenőrzést végző adó- és vámhivatalok informatikai rendszere csak 1994-re épült ki. Emiatt az ezt megelőző években jelentős költségvetési veszteségek keletkeztek - állapította meg az olajbizottság.

A jelentés a történeti háttér vázolása után felsorolja a bizottság által bekért dokumentumokat és a meghallgatott személyek nevét. A bizottság fél éves munkája során volt és jelenlegi minisztereket, államtitkárokat, helyettes államtitkárokat; volt és jelenlegi rendőri vezetőket; a vám és pénzügyőrség volt és jelenlegi vezetőit; az APEH volt és jelenlegi vezetőit; olajat nagy mennyiségben felhasználó vállalatok vezetőit; illetve az elhunyt öt békési rendőr hozzátartozóit hallgatta meg.

A jelentés ezután következő terjedelmes része az olajbizottság megállapításait tartalmazza. A feketegazdaság résztvevői és a hatóságok közötti összefonódásokkal kapcsolatban a jelentés rögzíti: a hatóságoknál többször felmerült a gyanú, ám számos esetben nem sikerült a nyomozóhatóságoknak elegendő bizonyítékot összegyűjteniük, vagy pedig elmaradt a felelősségrevonás.

A bizottság szerint az 1988 és 1991 között hatályos több jogszabály elősegítette a bűnözők tevékenységét. A jogi hiányosságok miatt fantomcégek alakulhattak, amelyek kihasználták a jogi kiskapukat. A jelentés ebben a részben felsorolja a törvényi változásokat, és megállapítja, hogy ebben az időben még nem voltak adottak az ellenőrzéshez a személyi és tárgyi feltételek. A jelentésben szerepel például a HTO vásárlási utalvány bevezetése, amelytől a visszaélések csökkenését várták, ehelyett ugrásszerűen emelkedett a jogsértések száma. Többször felmerült a gázolaj és a HTO közötti árkülönbség megszüntetésének szükségessége, ám ezt csak évekkel később valósították meg.

A bizottság megállapította, hogy az adózás szempontjából többféleképpen is vissza lehetett élni az olajjal. Az adóhatóság szervezettsége folyamatosan javult, így egyre hatékonyabb munkát végeztek.

A nagyfogyasztók közül egyedül a Körös Volánnál találtak szabálytalanságot a hatóságok: a társaság három üzemanyag beszállítója nem rendelkezett a jövedéki termék forgalmazására jogosító nagykereskedelmi engedéllyel.

A jelentésben halványan utalnak a rendőrség, a vám- és pénzügyőrség, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium felelősségére, ám egyik szervet sem marasztalják el egyértelműen. Bár a korábbi tervezetekben még voltak elmarasztaló kijelentések, a bizottság úgy ítélte meg, hogy ezeket pontosítani, árnyalni kell, és ezzel utalnak arra, hogy a bizottság munkája félbemaradt, és ezért nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni.

Az öt Békés megyei rendőr (Szabó András, Kuzma Mihály, Szobek János, Kovács Pál és Dénes Gábor) halálával kapcsolatban a bizottság csupán azt rögzítette, hogy Kuzma Mihály halálával kapcsolatban még folyik a nyomozás.

A jelentés tartalmazza azt is, hogy a folyamatos - bár utólagos - törvényi szigorítások következtében egyre csökkent a lehetőség a visszaélésekre.

A bizottság rögzítette, hogy felkérték a Legfőbb Ügyészséget az úgynevezett olajtérkép elkészítésére. A végleges jelentés a korábbi kritikával ellentétben, miszerint a kapott anyag a bizottság számára használhatatlan volt - csupán rögzíti az ügyészségtől kapott két CD tartalmát.

A bizottság végül megállapítja, hogy időhiány miatt nem tudnak eleget tenni a Házszabálynak, ami előírja, hogy az érintettek véleményét is meg kell hallgatni a jelentéssel kapcsolatban.

A határozati javaslat

Az ülés végén a bizottság a parlament elé beterjesztendő határozati javaslat szövegéről döntött. A Fidesz és az MDF egy olyan javaslatot terjesztett be, amelynek szövege megegyezett egy korábban már a parlament által leszavazott javaslattal, miszerint a korábbi kormányok a felelősek az olajügyekért.

A bizottság végül 6:4 arányban megszavazta azt a határozati javaslatot, mely szerint az Országgyűlés felkéri az Állami Számvevőszéket, 2001. szeptember 30-ig vizsgálja meg, "hogy a bűnüldöző tevékenység ellátásáért felelős szervek az erre kapott pénzeszközeiket milyen eredményességgel használták fel". Felkéri a legfőbb ügyészt, gyorsítsa fel a jövedéki termékekkel kapcsolatosan elkövetett bűncselekmények vizsgálatát, és erről félévente tájékoztassa az Országgyűlést. Felkéri a kormányt, elsősorban a belügyminisztert, hogy folyamatosan, fokozottan kísérje figyelemmel a felügyelete és irányítása alá tartozó nyomozóhatóságok bűnüldöző tevékenységét. 2001. július 31-ig pedig vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a nyomozóhatóságokon belül a jövedéki termékekkel kapcsolatos bűncselekmények felderítésére külön nyomozócsoport létrehozható-e.

A bizottság végül arról is határozott, hogy a nyilvános ülésekről készült; illetve a zárt ülésekről készült, de később nyilvánosságra hozott jegyzőkönyveket tegye elérhetővé az interneten.

Kapcsándi Dóra

Ajánló:

Korábban:

(2000. november 20.)