Csalás a Josip Tot-szerződés<br/>

Vágólapra másolva!
Gyanúsítottként és nem tanúként kellett volna kihallgatni Schlecht Csabát, a Fidesz-közeliként emlegetett cégek eladóját, mivel fiktív személyeknek adta el a vállalkozásait - állítják jogi szakértők, akik szerint a rendőrség más esetekben mindig így tesz. A BRFK szerint nyilvánvaló, hogy Schlecht nem lehetett jelen valamennyi szerződéskötésnél, mivel feltűnt volna neki, hogy három különböző személy adja ki magát Josip Totnak.
Vágólapra másolva!

Jogi szakértők szerint a rendőrségnek gyanúsítottként kellett volna kihallgatnia Schlecht Csabát, aki több mint egy tucat - korábban a Fidesz vezető tisztségviselői, tanácsadói, velük munkakapcsolatban álló szakértők által alapított - céget adott el a horvát Josip Totnak, illetve a török Kaya Ibrahimnak.

Dornbach Alajos (SZDSZ) keddi parlamenti felszólalásában rámutatott, hogy a cégeket a cégbíróság hamarosan törölte a nyilvántartásból. - Senki által nem cáfolt hír szerint a Centum Kft. adó- és tb-tartozása 100 millió forintra rúgott, az AReklám Kft. a Postabank 110 milliós követelését vitte sírba. A többi cég köztartozását csak az APEH és a rendőrség ismeri - fogalmazott a politikus.

Mint ismert: a Budapesti Rendőr-főkapitányság megszüntette a nyomozást Josip Tot ügyében. Kiderült, hogy a horvát állampolgárságú férfi által felvásárolt cégek adásvételi szerződésén olvasható aláírás három különböző személytől származik. Megállapították, hogy Josip Tot 1996 decemberében, 1997 szeptemberében, valamint 1998 februárjában - vagyis a szerződések megkötésekor - nem volt Magyarországon, útlevelét ellopták, gazdasági társaságot pedig nem vásárolt. Okmányával ismeretlen személyek visszaéltek. Kaya Ibrahim ügyében ugyanakkor folytatódik a nyomozás. A rendőrség a Josip Tot-ügyben hozott nyomozást megszüntető határozatot továbbította a Fővárosi Főügyészség gazdasági bűnügyi osztályához. Az ügyészségnek nyolc napja van arra, hogy eldöntse: előírja-e a büntetőeljárás folytatását - tudta meg a Népszava Horányi Miklóstól, a Legfőbb Ügyészség szóvivőjétől. Dézsi Mihály, a BRFK szóvivője szerint erre kicsi az esély, ugyanis a nyomozást az ügyészség tudtával zárták le. Dézsi elmondta: nem látta a szerződéseket, így nem tudja, az eladó részéről ki írta azokat alá. Úgy véli, nyilvánvaló, hogy Schlecht Csaba nem lehetett jelen valamennyi szerződéskötésnél, mivel feltűnt volna neki, hogy három különböző személy adja ki magát Josip Totnak. Schlecht Csabát egyébként tanúként hallgatták meg az ügyben.

Szőgyényi József ügyvéd szerint a rendőrségnek gyanúsítottként kellett volna kihallgatnia Schlecht Csabát. A gyanút erősíthette volna, hogy egy időben, tartozásokkal terhelten adta el a cégeket három különböző személynek, akik ugyanazon néven igazolták magukat. Szőgyényi elmondta: minden ehhez hasonló esetben a rendőrség gyanúsítottként hallgatja ki az eladót. Hozzátette: jelenleg éppen egy olyan cégtulajdonost véd, aki eladta a vállalatát egy illetőnek. Az ügyészség védencét adócsalással vádolja, mivel egy tartozásokkal terhelt céget olyan személynek adta el, akinek nincs vagyona. Teszik ezt annak ellenére, hogy ügyfele köztartozásait már kifizette.

Bárándy Péter ügyvéd úgy fogalmazott, hogy nincs olyan bíró, aki elhiszi, hogy ez az ügylet becsületes adás-vétel lenne. Szerinte ez egy amatőr módon kivitelezett csalás. - Mivel Josip Tot nem azonos önmagával s a szerződési akarat is illegális, a szerződés semmis. A cégek köztartozásait pedig minden valószínűség szerint az eladónak kell megfizetnie - tette hozzá az ügyvéd.

(Népszava)

Ajánló:

Korábban:

(2000. szeptembe 19.)