2001-től új büntetésekre számíthatnak az autósok<br/>

A parlament jövő hét kedden szavaz az Országgyűlés a büntetőpontrendszer bevezetéséről szóló belügyminisztériumi törvényjavaslatról. A 2001-től életbe lépő új törvényben tételesen fel vannak sorolva az egyes jogsértések és az azokért járó büntetőpontok. Ha a járművezetőnek összegyűlik 18 büntetőpontja, elveszik a jogosítványát. A Magyar Autóklub jogi bizottságának elnöke nem tartja szerencsésnek, hogy a büntetőpontok a nyilvántartásba vételtől számított három év múlva akkor is elévülnek, ha a járművezető közben újabb szabálysértéseket követett el.

A Belügyminisztérium (BM) T/2663. számú törvényjavaslata szerint 2001. január 1-jétől lép hatályba az úgynevezett közúti közlekedés előéleti pontrendszer. A törvényjavaslat szerint januártól büntetőpontokat kaphatnak azok a magyar vezetői engedéllyel rendelkező, gépjárművel közlekedő személyek, akik szabályszegést követnek el. A büntetőpontok mértékét az elkövetett szabálysértés, illetve bűncselekmény súlyossága határozza meg.

A tervezett büntetőpontok a következőképpen alakulnak: bűncselekmény gondatlan elkövetése esetén 4 pont; bűncselekmény szándékos elkövetése esetén 7 pont; szabálysértés elkövetése esetén 1-3 pont jár a jövőben.

A törvényjavaslat melléklete részletezi a pontrendszer hatálya alá tartozó egyes bűncselekményeket és szabálysértéseket, illetve az azokért járó büntetőpontokat. Eszerint bűncselekmény szándékos elkövetésének minősül, ezért 7 büntetőpont jár az alábbiakért: segítségnyújtás elmulasztása; közúti veszélyeztetés; járművezetés ittas vagy bódult állapotban, ha az már a büntető törvénykönyv hatálya alá esik (nagyobb mennyiség); járművezetés tiltott átengedése és cserbenhagyás.
Bűncselekmény gondatlan elkövetésének minősül a törvény szerint a közúti baleset okozása, így ezért 4 büntetőpont jár a jövőben.

Szabálysértésnek minősül a törvény szerint, ezért 1-3 büntetőpont jár a jövőben a következőkért: járművezetés az eltiltás tartama alatt; ittas vezetés, ha az nem esik a büntető törvénykönyv hatálya alá (csekélyebb mennyiség); sebességkorlátozás jelentős túllépése; az elsőbbség és az előzés szabályainak megsértése; vasúti átjárón áthaladás szabályainak megsértése; a közúti közlekedés rendjének megzavarása; engedély nélküli vezetés; biztonságos közlekedésre alkalmatlan jármű vezetése, üzemképtelen fék, kormányberendezése esetén; közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése, amennyiben a jogsértés más helyen meghatározott körbe nem sorolható; a megengedett sebességhatár legalább negyedével történő túllépése; irányjelzés szabályainak megszegése; bekanyarodási szabályok megsértése; megfordulás, hátramenet szabályainak megszegése autópályán, autóúton; megállás útkereszteződésben; megállás kijelölt gyalogos-átkelőhelyen, valamint a gyalogos-átkelőhely előtt; távolsági fényszóró használatára vonatkozó szabályok megszegése.

Hogyan gyűjthet össze a jogosítvány elvesztésével járó 18 büntetőpontot három nap alatt?

1. nap
1. lépés: a húsvéti locsoláskor túl sok pálinkát iszik, kicsit dülöngél - 7 pont
2. lépés: nagy jókedvében a városban 80km/h sebességgel száguldozik - 3 pont

2. nap
1. lépés: másnap még mindig kábult a feje, azonban ahelyett, hogy beülne egy taxiba, átadja a kormányt a jogosítvánnyal nem rendelkező feleségének - 7 pont

3. nap
1. lépés: az elmúlt napok kudarcai miatt még az index használatáról is megfelejtkezik - 1 pont

A törvényjavaslat szerint a pontrendszer hatálya alá tartozó több szabályszegés egy eljárásban történő elbírálása esetén az elbírált bűncselekmények közül a legmagasabb pontszámmal járó bűncselekményhez rendelt pontértéket 3 ponttal, szabálysértések esetén pedig a legmagasabb pontszámmal járó szabálysértéshez rendelt pontértéket 1 ponttal kell növelni.

Nem állapítható meg büntetőpont olyan súlyos szabályszegés elkövetése esetén, amely miatt a bíróság vagy a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást, meghatározott járműkategória vezetésétől való eltiltást ír elő.

A vétkes gépjárművezető adatai és a kapott büntetőpontok a törvény szerint, a közúti közlekedési nyilvántartást végző központi hivatal nyilvántartójába kerülnek. A törvényjavaslat külön rendelkezik a nyilvántartóba került adatok jogszerű kezeléséről és tárolásáról.

A törvényjavaslat szerint 14 pont elérésénél a nyilvántartó értesíti és figyelmezteti az autóst. Ekkor a gépjárművezető önként részt vehet egy úgynevezett utánképzésen, és ezzel csökkentheti büntetőpontjait. Erre azonban csak évente egyszer kerülhet sor.

A törvényjavaslat értelmében bevonják a vezetői engedélyét annak a gépjárművezetőnek, aki eléri a 18 pontot. Azonban a nyilvántartóban csak a nyilvántartásba vételtől számított három évig kezelik, ezután törlik a büntetőpontokat. A jogosítvány elvesztésekor automatikusan törlik a büntetőpontokat is a nyilvántartóból.

A járművezető nyilvántartott pontjainak számát utánképzésen való önkéntes részvétellel csökkentheti. Az utánképzés igazolásakor nyilvántartott pontok számát 14 pontig 9 ponttal, 15-17 pont között 5 ponttal kell csökkenteni. A nyilvántartott pontok száma az önkéntes utánképzésen való részvétel igazolásától számított egy éven belül ismételt önkéntes utánképzéssel nem csökkenthető - áll a törvényjavaslatban.

A vezetői engedély csak 6 hónap után adható vissza, ha a vétkes sofőr elvégzi a kötelező jellegű utánképzést.

A törvényjavaslatban az is szerepel, hogy amennyiben a gépjármű üzembentartója vagy tulajdonosa nem közli a rendőrséggel a vétkes vezető adatait, akkor a hatóság bevonhatja a gépjármű forgalmi engedélyét.

Kovács Kázmér, a Magyar Autóklub jogi bizottságának elnöke szerint a pontrendszerre szükség van, mert "a deviáns és agresszív közlekedési magatartások visszaszorítására alkalmas eszköz lehet az engedély időleges bevonása". Kovács szerint azonban a jelenlegi törvényjavaslat egyszerre túl szigorú és túl enyhe. "Túl szigorú, mert a bagatell dolgokat is bünteti, mint a záróvonal átlépését vagy a forgalomtól elzárt területen való áthaladást. Mivel a pontrendszer objektív, nincs helye mérlegelésnek. Az intézkedő utcai rendőr jóindulatán fog múlni, hogy a záróvonal átlépéséért akkor is kiszabja-e a büntetőpontot, ha egy tilosban parkoló autót nem lehetett másképp megkerülni" - mondta az [*****]-nak Kovács, aki szerint a törvényjavaslatnak ki kellett volna emelni néhány kirívó esetet, mint például az elsőbbség és az előzés szabályainak megsértését vagy a sebességkorlátozás jelentős túllépését, az enyhébb eseteket pedig nem kellett volna bevonni a rendszerbe. "A rendőrök most is inkább a parkoló kocsikat büntetik, mintsem hogy az autópályán hétvégén a leállósávban 160-nal száguldozókat leállítsák" - tette hozzá az ügyvéd.

Kovács szerint másrészről a törvényjavaslat viszont azért túl enyhe, mert a büntetőpontok nyilvántartásba vételétől számított 3 év múlva elévülnek a pontok akkor is, ha közben a járművezető újabb szabálysértéseket követett el. Szerinte jobban visszatartaná a járművezetőket a szabálysértéstől, ha csak akkor vesztenék el a régi büntetőpontokat, ha a nyilvántartásba vételtől számított legalább egy éven belül nem gyűjtenek újabbakat.

Kapcsándi Dóra, Németh Szilárd

Ajánló: