Megszavazták a drogstratégiát<br/>

Vágólapra másolva!
1998-ban Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt, hogy aki kábítószerhez nyúl, az ördöggel cimborál. Noha a hasonlatot Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter a közelmúltban megismételte, egy olyan stratégiát vezetett fel, amely sokkal inkább betegnek tekinti a kábítószer-használókat, semmint bűnözőknek. Deutsch a stratégia parlamenti elfogadása után az [*****]-nak azt mondta: "a kormány nem ostobán a teljes tiltás mellett van, inkább a terjesztőkkel szemben kemény". A most nagy többséggel elfogadott nemzeti drogstratégia elsősorban a megelőzésre, felvilágosításra és nem a büntetésre helyezi a hangsúlyt. Több szakértő, illetve politikus kételkedik abban, hogy a drogtörvény és a nemzeti drogstratégia megvalósulhat egymás mellett.
Vágólapra másolva!

Deutsch szerint
a drogosok az ördöggel
cimborálnak

A stratégiát minden párt és minden politikus támogatta. A stratégiát megrendelő ISM vezetője, Deutsch Tamás szerint a parlament 99%-os támogatása is azt mutatja, hogy szakmailag a stratégia jó. A miniszter az [*****]-nak azt mondta, szerinte '98-ban, a drogtörvény szigorításakor a választások utáni túlpolitizált légkör miatt volt olyan éles az ellenállás az ellenzék részéről.

Az MSZP nevében Lamperth Mónika azt kifogásolta, hogy a stratégia címében miért a kábítószer-probléma visszaszorítása fordulat szerepel a probléma megszüntetése helyett. Eközben a stratégiából világosan kiderül, hogy belátható időn belül a probléma megoldására törekedni nem reális.

A nemzeti drogstratégia, amelyet a Deutsch Tamás által vezetett Ifjúsági és Sportminisztérium rendelt meg szakértőktől, a törvénnyel és a kormány által képviseltekkel ellentétben elsősorban a megelőzésre, felvilágosításra és nem a büntetésre helyezi a hangsúlyt. A stratégia megírásába sok civil szervezetet is bevontak, és az előző kormányok programíróinak tapasztalatait is felhasználták. Deutsch szerint teljes konszenzus övezi a megállapodást: szakmai, közigazgatási, politikai és civil szervezetek egyaránt elfogadták.

A stratégia célja - más európai államok drogstratégiájával párhuzamban - a kábítószer-probléma kezelése, visszaszorítása és nem a megszüntetése. A kezelések alapvető céljául az absztinenciát tűzi ki, de rövidebb-hosszabb távon elfogadhatónak tartja a nem-absztinencia célú, úgynevezett ártalomcsökkentő eszközök bevetését is. A stratégiában töbször is szerepel, hogy minél több kábítószer-fogyasztót kell az ellátórendszer látókörébe "vonzani". A stratégia készítői nagy hangsúlyt fektetnek a kábítószer-fogyasztással kapcsolatos károk megelőzésére, csökkentésére.

A stratégia - szemben a kormánnyal, amely elsősorba morális érveket sorakoztat fel - nem tartja elfogadhatónak a problémát erkölcsi, illetve kriminalizációs szempontból megközelítő modelleket. A kormány eddigi megnyilvánulásaival szemben a kábítószer-fogyasztást ugyan devianciának tekinti, de a függőt nem bűnözőnek, hanem betegnek tartja. Deutsch Tamás az [*****]-nak azt mondta, hogy nem érez ellentétet a kormány eddigi politikája, és a most elfogadott stratégia között. "Nincs tömeges rendőri eljárás drogfogyasztók ellen Magyarországon, nem igaz, hogy kriminalizáltuk volna a drogosokat." Deutsch a minisztérium prevenciót hangsúlyozó hozzáállására példaként hozta fel, a Depridol nevű gyógyszer ügyét. A Depridolt drog helyett kapják ópiátfüggő betegek, egy úgynevezett fenntartó kezelés során. A gyógyszer ilyen célú használatát a közelmúltban az ÁNTSZ megtiltotta. Ez ellen több drogambulancia tiltakozott, mert a Depridollal kezelt betegek gyógyszer nélkül azonnal droghoz nyúlnak. Mint Deutsch elmondta, az ISM közreműködésének köszönhetően alig néhány nap alatt engedélyezték a Depridolos kezelés folytatását, holott egy ilyen eljárás normális esetben hónapokig húzódhat. A miniszter szerint ez az eset is bizonyítja, a minisztérium szemlélete egyáltalán nem merev.

A megelőzést és felvilágosítást a mostani stratégia szerzői elsősorban kisebb közösségekben, civil szervezetek és kortárs segítők bevonásával képzelik. Az iskolákban általánossá kívánják tenni a felvilágosítást, és ennek érdekében a tanárok oktatását, iskolai drog-koordinátorok munkába állítását tervezik. A stratégia egyik kulcstényezője a kábítószerügyi egyeztető fórumok felállítása. Ezek az új intézmények helyi szinten működnének. Egy-egy ilyen fórumnak 8-10 tagja lenne, képviseltetnék magukat az önkormányzat, civil és egyházi szervezetek, egészségügyi szervek és a rendőrség képviselői is. Évente egyszer a fórumoknak jelentést kellene készíteniük a helyi droghelyzetről és a tevékenységükről. Különböző prevenciós programok, alternatív szórakozási lehetőségek szervezésére is sarkall a nemzeti drogstratégia. A kábítószerfüggőket kezelő egészségügyi intézmények pedig hatalmas bővítésre szorulnak a jelentés szerint. Rövid távon 200, középtávon (3-4 éven belül) 500 új kórházi ágyra van szükség, ahol ilyen betegeket ápolnak.

Az [*****] által megkérdezett források közül többen kételkednek abban, hogy a nemzeti drogstratégia és a drogtörvény egymással párhuzamosan megvalósítható lenne. Több szakértő és politikus elengedhetetlennek tartja a törvény módosítását. Béki Gabriella (SZDSZ) állítja: a büntető törvénykönyv - ez szabályozza a kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekményeket - módosítása elengedhetetlen feltétele a stratégia megvalósulásának. Deutsch szerint a törvény összhangban áll a stratégiával. A miniszter szerint a törvénynek inkább prevenciós hatása van. "A törvény szigora visszatartja azokat, akik kamaszos, csínytevő hangulatban hülyeséget tennének." - mondta Deutsch. A miniszter szerint ezt erősíti egy budapesti középiskolai felmérés, ami szerint a törvény bevezetése óta először stagnál, és nem növekszik - mint korábban évek óta folyamatosan - a drogot kipróbáló iskolások száma. Vannak szakértők, akik szerint egyszerűen arról van szó, hogy a törvény szigora miatta a névtelen tesztek kitöltésekor kevesebben merik bevallani, hogy már kábítószereztek.

A kormánypárti politikusok Deutsch Tamáshoz hasonlóan nem érzik a szigorú drogtörvényekkel ellentétesnek a stratégiát. "Ugyanazon elvek mentén dolgozik ez a stratégia is, mint a törvények" - állítja Zsigó Róbert (Fidesz). Hasonló véleményt fogalmazott meg Csáky András (MDF) is.
Topolánszky szerint a stratégiának csak egy része foglalkozik a kínálatcsökkentéssel - ide tartozik a bűntetés-végrehajtás is -, sokkal nagyobb hangsúlyt kap az együttműködés. "A stratégia legfontosabb része a társadalmasítási kísérlet" - tette hozzá a helyettes államtitkár.


Veér András pszichiáter szerint, aki részt vett az előző kormány drogprogramjának kidolgozásában, használható az elkészült anyag, bár az elvárásaihoz mérten még mindig kisebb a hangsúly a prevención, megelőzésen, mint a kínálatcsökkentésen. "Nincs azonban kivel végrehajtani a prevenciót, mert nincs hozzá szakképzett gárda" - mondta Veér az [*****]-nak. 1994-98 között működött egy mentálhigiénés programiroda, amelynek fő tevékenysége az oktatógárda képzése volt. "A programirodát azonban ´98-ban megszüntették; ezzel egy időben a szervezett bűnözés részeként határozták meg a drogosokat. Elhanyagolták a képzést, pedig pont ez a két, két és fél év kellett volna ehhez" - tette hozzá a pszichiáter.

Veér szerint előbb kellett volna a drogtörvényt módosítani, mint szavazni a nemzeti drogstratégiáról. "A kettő együtt nem hajtható végre" - állítja. Hiányolja azt is, hogy a stratégiában nem szerepelnek időkorlátok, nincsenek megnevezve a felelősök, nincsenek tisztázva az anyagi források. A leglényegesebb hiányosságnak azonban mégis a képzés elhanyagolását tartja Veér.

Kevés esélyt lát a stratégiában foglaltak megvalósulására Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza, aki szerint a korábbi drogstratégia sokkal konkrétabb volt a jelenleginél. Deutsch szerint viszont még soha nem volt ilyen konkrét és egységes cselekvési program, mint most. A miniszter az [*****]-nak azt mondta, hogy az eddigi kormányoknak is voltak ugyan drogügyi felelősei, de ők magányos harcosként hatáskör nélkül működtek. "Most van először gazdája minisztériumi szinten a drogproblémának, az ISM statútumában szerepel a téma. Egy helyettes államtitkár (Topolánszky Ákos) csak ezzel a kérdéssel foglalkozik, és folyamatosan egyeztetünk más minisztériumokkal is." - mondta Deutsch.

"Szakmailag megfelelő a stratégia, de pénz kellene a megvalósítására" - kifogásolta még Dénes Balázs. [*****]-nak. Hiányolja azt is, hogy a stratégia a keresletcsökkentés eszközei között meg sem említi a büntető törvénykönyvet. "Amikor ilyen szigorú törvények vannak, azok kihagyhatatlanok a stratégiából" - állította.

Rácz József pszichiáter, az Ifjúsági és Sportminisztérium kábítószerügyi tanácsadója - a stratégia egyik készítője - viszont nem lát okot az aggodalomra. "A törvény célja, hogy egyértelmű üzenetet küldjön. A stratégia azonban elsősorban a prevencióra helyezi a hangsúlyt, amelyet ugyan nem könnyítenek meg a szigorú drogtörvények, de elvileg amellett is megvalósítható mindaz, ami a stratégiában szerepel" - mondta az [*****]-nak. Rácz szerint a stratégia legfőbb erénye, hogy kiemelten kezeli a közösségi prevenciót. A pszichiáter szerint a stratégiában szereplő rövid (1-2 év), közép (3-4 év) és hosszú távú (10 év) tervek megfelelő időkorlátot biztosítanak. Ezen belül az egyes minisztériumoknak kell elkészíteniük a konkrét ütemtervet. "A tervek megvalósítása nem az ISM-re tartozik" - tette hozzá.

Nemcsak a szakértők, hanem az országgyűlési képviselők egy része sem látja még tisztán, miből fog megvalósulni a stratégia. "Az első három évre 17 milliárd forint kellene, ehelyett a költségvetésben két évre 2,7 milliárd van tervezve" - mondta Juhász Gábor (MSZP). Deutsch szerint a következő két éves költségvetésben szerepel a drogstratégia megvalósítása. "Amit ebből a programból két év alatt meg lehet valósítani, azt megvalósítjuk" - mondta a miniszter. Topolánszky Ákos, a kábítószerügyekért felelős helyettes államtitkár szerint ugyan sohasem lesz annyi pénz, amennyit akarnának, "de több van, mint bármikor". Hozzátette: az érintett minisztériumok is egyre több pénzt fordíthatnak drogprevenciós feladatokra.
"Nem lehet csodát várni ettől a stratégiától" - állítja Kurucsai Csaba (FKGP). "De végre megvan a kályha, ahonnét elindulhatunk. Ez csak az első lépés, aztán majd módosítani kell a feladatokat. Íróasztal mögül lehet döntéseket hozni, de úgyis a végeken dől el minden."

Topolánszky szerint máris vannak arra utaló jelek, hogy a stratégia működni fog. Az ISM és az Oktatási Minisztérium közösen 220 millió forint összköltséggel kábítószer-megelőzési támogatási programot írt ki középiskolák részére. A program egyik felében a pályázó iskolák tanulóit kell megelőzési képzésben részesíteni minimum négy alkalommal, a másik felében pedig a tanárokat és a tanári munkaközösséget kell informálni legalább 10 órában. "Ez a program mindenkit elérhet" - mondta az [*****]-nak Topolánszky.

Az országgyűlési képviselők azt is elmondták: mivel a stratégia rögzíti, hogy egy év múlva a parlament felülvizsgálja, mit sikerült a stratégiából megvalósítani, akkor az igényekhez mérten módosítani lehet a stratégiát. A szocialisták azt is remélik, hogy egy év múlva a drogtörvényeket is újra előveszik, és módosítanak a stratégiával ellentétes részeken.

Kapcsándi Dóra
Magyari Péter

Deutsch Tamás jövő hét pénteken, december 15-én az [*****] Társalgójának lesz a vendége.

Ajánló:

Korábban:

(2000. szeptember 5.)