Az ellenzékiek bírálták a Torgyán-féle vagyoni helyzetet vizsgáló bizottságról szóló javaslatot<br/>

Ellenzéki bírálatokkal és kormánypárti módosítások ismertetésével folytatódott Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az országgyűlési képviselők vagyoni helyzetét vizsgáló bizottság létrehozását szorgalmazó indítványának tárgyalása.

Az Országgyűlés szerdai ülésén lefolytatott részletes vitában Répássy Róbert (Fidesz) közölte: az eredeti javaslatot úgy módosítaná, hogy a bizottság a képviselő megválasztásakor létező és a jelenlegi vagyona közötti különbségeket vizsgálja. Pontosításának célja, hogy a testület csak azt az időszakot vizsgálja, amikor az érintettek országgyűlési képviselők voltak.

A szocialista Keller László azt kifogásolta: a javaslat nem mondja ki, hogy mire vonatkozik a vagyonnyilatkozat, valamint arra sem ad pontos útmutatást, hogy mi legyen annak tartalma. A képviselő szakmailag elképesztőnek nevezte a javaslatot, amely szerinte végrehajthatatlan és elfogadhatatlan.

A Ház többsége ezután kisebb ügyrendi vitát követően úgy döntött, hogy a részletes vitát a korábban ismertetett öt szakasz helyett egyben tárgyalja.

Bauer Tamás (SZDSZ) szerint olyasmire akarnak vizsgálóbizottságot létrehozni, amire nem lehetne. A képviselő úgy vélekedett, hogy a vagyoni helyzet olyan "személyes adatnak" minősül, amelyet országgyűlési bizottság a hatályos jogszabályok szerint nem vizsgálhatna. A képviselő szerint csak a mentelmi bizottság vizsgálhatna a vagyoni helyzetre vonatkozó adatokat.

Salamon László (Fidesz) vitatta ezt, mondván: lehet kötelezni a képviselőket arra, hogy országgyűlési bizottság előtt tárják fel vagyoni helyzetüket. Szerinte az objektív igazság feltárása során - a speciális szabályok betartásával - "kikérdezhetik" a képviselőket az adott kérdésben.

Hegyi Gyula (MSZP) és Bánk Attila (FKGP) egyaránt helyesnek ítélte az eredeti előterjesztésben jelzett módszert, amely az általuk betöltött tisztségek fontossági sorrendjében hallgatná meg a honatyákat.

Géczi József Alajos (MSZP) azt kifogásolta, hogy a bizottságot kormánypárti elnök fogja irányítani.

Répássy Róbert (Fidesz) arról szólt, hogy ha egy minisztertől elvárják vagyonnyilatkozatának nyilvánosságra hozatalát, akkor a bizottság felállítását ellenzők ne bújjanak a képviselői jogállásról szóló törvény mögé. Fenntartotta azt a módosító javaslatát, hogy ábécésorrendben hallgassák meg a képviselőket.

Kiss Andor (MIÉP) azt indítványozta, hogy a felállítandó vizsgálóbizottság elé ne ábécésorrendben menjenek a képviselők, hanem például sorsolással.

Bauer Tamás (SZDSZ) a vizsgálóbizottság felállítására vonatkozó elképzelést jogellenesnek minősítette, és sajnálatát fejezte ki, amiért jogot végzett emberek, politikai célok szolgálatába állítva képességüket és képzettségüket, "idáig jutottak".

Keller László (MSZP) kivitelezhetetlennek minősítette a vizsgálóbizottság előtti vagyonelszámolást. Szerinte ehhez a "hevenyészett, silány és rendkívül káros" javaslathoz csak azért nyújtott be módosító indítványt, mert arra számított, hogy a kormányoldal esetleg felülvizsgálja elképzeléseit. Bejelentette: visszavonja javaslatait, és nem vesz részt tovább a vitában.

Bánk Attila (FKGP) szerint az ellenzéki képviselők úgy félnek a vizsgálóbizottság felállításától, mint "az ördög a tömjéntől".

Bauer Tamás (SZDSZ) rövid hozzászólásában úgy reagált: az igazi megoldás nem a vizsgálóbizottság felállítása, hanem az, ha Torgyán József pártelnök felbontja és nyilvánosságra hozza zárt vagyonnyilatkozatát.

A hozzászólásokat követően az elnöklő Szili Katalin a részletes vitát lezárta.

(MTI)

Korábban:

(2000. dewcember 6.)