Szűk érdekcsoport akarja megszerezni az egészségügy jövedelmező részeit <br/>

A "Magáncégek birtokába kerülnek egészségügyi információk" című tegnapi cikk folytatásából kiderül, hogy a Pest Megyei Önkormányzat már korábban is tett kísérletet arra, hogy irányítsa a tulajdonában lévő kórházak közbeszerzéseit. Olvashatnak arról az információs rendszerről, ami egyes vezető tisztségviselőknek adott hozzáférési lehetőséget az OEP-adminisztrációhoz otthoni számítógépükön keresztül.

Az egészségügyi piacra egyre erőteljesebben nyomul be egy többnyire Debrecenből származó vállalkozói kör, az élen Takács Lászlóval, akinek neve felmerült többek között a szegedi kórház-privatizációval vagy a soproni radiológia magánosítási törekvéseivel kapcsolatban is.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál (OEP) meglepően sok debreceni tisztségviselő található, többek szerint nem véletlenül. A főigazgatói szinttől egészen a megyei területi főosztályvezetői szintig számos, ezen érdekkörhöz tartozónak mondott munkatársat helyeztek el. Debreceni illetékességű például Lampé Zsolt OEP-főigazgató, aki egyébként a szegedi fideszes polgármester, Bartha László unokatestvére. Debreceni volt egy korábbi főigazgató Mikó Tivadar is, aztán Bégány Ágnes, a néhány hete kinevezett finanszírozási főigazgató-helyettes.

A gyógyító-megelőző főosztályvezetőt (hozzá tartozik az egészségügyi alapból finanszírozott minden szolgáltató), Donkáné Verebes Évát Mikó Tivadar hozta Szegedről. Békési László szemész szakorvos, megbízott informatikai főigazgató-helyettes szintén debreceni, ugyanúgy, mint Kiss Szabolcs, Lampé Zsolt személyi titkára. Politikai vonalon Takács László leginkább Selmeczi Gabriella volt miniszterelnöki hivatali államtitkárhoz kapcsolódik, hiszen mindketten ősfideszesek, és a kezdeti időkben tagjai voltak a Fidesz-MPP egészségügyi kabinetjének. Ráadásul Selmeczi egy korábbi cégét egy időben Takács László testvére, Takács István vezette. A Fidesz egészségügyi kabinetben egyébként szintén ott találhattuk korábban Bajtek Gyöngyvér jelenlegi OEP-főigazgató-helyettest. Bajtek Gyöngyvér korábban Selmeczi személyi titkára volt a budaörsi Fidesz-irodán.

Takács Lászlónak egyébként közös cége van Kis Balázzsal, a Fővárosi Egészségbiztosítási Pénztár volt közgazdasági igazgatóhelyettesével. A debreceni és fideszes kapcsolatokat egyszemélyben testesíti meg Sásdi András, a párt debreceni frakcióvezetője, aki szintén érdekelt Takács László egyes vállalkozásaiban.

Ezen személyek jó része természetesen nem feltétlenül képviseli Takács László érdekeit, azonban az OEP bizonyos szintű "eldebreceniesedése" az elmúlt két évben megfigyelhető.

Renegát Fidesz-szárny az elitbiztosítóért

A miniszterelnöknek is ellenszegülő érdekkör azután lendült igazán akcióba, miután Selmeczi Gabriella államtitkárt tavaly nyáron leváltották. Ekkoriban jelentette ki a miniszterelnök, hogy a következő parlamenti választásokig nem lesz több-biztosítós modell a hazai egészségügyben. Selmecziék korabeli nyilatkozataiból egyértelműen kiderült: az OEP hegemóniáját megtörő, versenyző magánbiztosítói rendszer megteremtésének hívei. Formális bukásukat követően e tervükről színleg letettek, a háttérben azonban tovább folytatták ez irányú tevékenységüket. (Mint ismeretes, Selmeczi Gabriellának, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárának a Lockheed-botrány miatt kellett távoznia posztjáról.)

Az elképzelés az volt, hogy a Magyar Államvasutak társadalombiztosítási igazgatóságát (VTI) bevonják egy projektbe, ami az "irányított betegellátási modellkísérlet" néven fut mind a mai napig. A biztosítót az OEP-n keresztül finanszírozták volna, de nem teljesítmény, hanem fejkvóta alapján, így nem csak a kezelt, de minden hozzájuk bejelentett biztosított után kaptak volna rendszeresen pénzt. Így sokkal több pénzhez juthattak volna, mint a teljesítményfinanszírozással dolgozó kórházak. A biztosítóhoz jó kockázatképességű polgárokat kívántak toborozni (fiatalok, jómódúak, egészségesek), akik egészségügyi ellátásuk bizonyos hányadát maguk állták volna.

Az elitbiztosítóvá előlépő VTI-vel azok a jó állapotban lévő kórházak és szakrendelők álltak volna szerződéses viszonyban, amelyeket a nyári ágyszámleépítés során szanált kapacitásokból magánosítottak volna. Több szakértő szerint ez a privatizációs törekvés volt az elindítója az idei ágyszám-leépítéseknek. Végül azonban egyetlen kórházat sem zártak be, így magánosítani sem lehetett, csupán a szakmailag is felesleges ágyakat szüntették meg. A másik ok, ami miatt a terv nem sikerült, egy elhibázott jogharmonizáció volt, amelyben az OEP-ben tevékenykedő érdekcsoport saját favoritját zárta ki a lehetséges nyertesek közül. Az irányított betegellátási modellkísérletre pályázó Vasútegészségügyi Kht. nyertesként való kihirdetésére azért nem került sor idén, mert az OEP által meghirdetett pályázaton olyan szolgáltatók indulhattak, akiknek az OEP-vel van finanszírozási szerződésük. A kht. azonban a pénz tervezett útjának megfelelően a VTI-vel áll szerződéses kapcsolatban, így az egészségügyi miniszter idén nyáron elutasította az OEP főigazgatója által kért nyerteskihirdetést.

Gyógyszertári információs hatalom formálódik

Az OEP-ből kiválóan átláthatóak a működési költségek és az E-alap alakulása is, amelyek fölött döntési joggal a már említett debreceni csoport bír. Az egészségügy teljes körű megismeréséhez azonban szükség van a szolgáltatók információira is. Az elmúlt években a kórházak, szakrendelők, háziorvosok, patikák működési mutatóinak megszerzésében komoly lépéseket tettek Takács László egyes cégei.

A gyógyszerforgalmi információk megszerzése két szinten képzelhető el: a gyógyszertárak jelentéstételére kialakított - patikánként különböző, tíz-tizenöt-féle - szoftver szintjén vagy az OEP-ben, ahol egy egységes program, az úgynevezett Béver (Békéscsabai Vényellenőrzési Rendszer) kezeli a beérkezett jelentéseket. A Béver gyógyszer-ellenőrzési kiépítését korábban felügyelő egyik országos koordinátor, Bauer Mária jelenleg is megbízási szerződéses jogviszonyban áll az OEP gyógyszerészeti főosztályával. Mindeközben ügyvezetője annak a Vitalpharma 2000 Informatikai Kft.-nek, amelynek többségi tulajdonosa a Takács László nevével fémjelzett Hospnet Egészségügyi Információs Kft.

Kezdeményezés született időközben a gyógyszertárak bevallási programjainak egységesítésére is. Az OEP október 12-én írta ki nyílt eljárását, amelynek keretében 2060 patika havi 25 millió vényének feldolgozását kell megvalósítania a nyertes vállalkozónak. Az informatikai rendszer egységesítése a gyakorlatban azt jelenti, hogy a most többféle rendszert kezelő informatikusok és programjaik feleslegessé válnak, a nyertes cég saját szoftvereit futtatja majd a gyógyszertárakban és az OEP-ben.

Tavaly év vége óta több próbálkozás is történt - OEP-kezdeményezésre - a patikai vények újszerű ellenőrzésére: ezúttal nemcsak a TAJ-számot, hanem az egész vényt kívánták digitalizálni. Az új gyakorlat segítségével minden olyan adat egy kézbe kerül, amelyből összeszedhető a gyógyszeripar összes adata, a cégek forgalmi információi, a betegadatok, az orvosi vényírási szokások, sőt az orvoslátogatók útja és eredményessége is. Idén májusban ezen új gyakorlat jegyében a fővárosi Déli Patikából huszonnyolc dobozban több mint százezer vényt vittek el az egészségbiztosító munkatársai. A Népszava érdeklődésére a patika vezetője elzárkózott a nyilatkozattól.

A vényellenőrzésre információk szerint magáncégeket is felhasználnak. A lap egy OEP-ből származó névtelen levél útján értesült arról, hogy a szegedi kórház-privatizációban is érdekelt Hungaropharma (vezérigazgatója Szabó Ferenc) és Takács László érdekeltségi körébe tartozó személyek közös céget hoztak létre, amely vényellenőrzést végez OEP-megbízás alapján. Az Egészségügyi Termék Információs Szolgáltató Közhasznú Társaságot Salgótarjánban sikerült megtalálni. Tulajdonosa a Hungaropharma Rt., ügyvezetője Borkó Tamás, az OEP volt gyógyszerügyi főosztályvezető-helyettese, felügyelőbizottságának tagja pedig a Hospnet alkalmazásában álló Ménesi László.

A vényellenőrzést egységesítő projekttel egyetlen cégcsoporton keresztül folynak majd be az OEP-hez a gyógyszerfelhasználással kapcsolatos információk. Egyelőre nem tudni, ki nyeri az OEP által kiírt pályázatot, az eredményhirdetésre két hét múlva kerül sor.

Privát cégeken fog keresztülfolyni a teljes egészségügyi adatbázis

Amint a fentiekben megírtuk, Takács László debreceni vállalkozó - esetenként céges - kapcsolatban áll volt vagy jelenlegi országos egészségbiztosítási pénztáros (OEP) tisztségviselőkkel. Még Selmeczi Gabriella államtitkárságának idején alakították ki azt a belső információs rendszert, ami egyes vezető tisztségviselőknek adott hozzáférési lehetőséget az OEP-adminisztrációhoz otthoni számítógépükön keresztül. Egy, az OEP korábbi főigazgató-helyettesétől származó jelentéshez csatolt listán szerepelnek azon személyek nevei, akiknek lakásába "behúzták" az egészségbiztosító LAN 2000 nevű hálózatát.

A többé-kevésbé megmagyarázható nevek mellett (például Selmeczi Gabriella akkori államtitkár, Fekete Gábor volt OEP-kabinetfőnök vagy Frajna Imre, akkoriban még csak fideszes képviselő) ott találjuk Takács László nevét is, akinek - a dokumentum szerint - debreceni házából tették elérhetővé a biztosító informatikai rendszerét. Az 1999-ben indult projekt nem sokáig futott - nyilatkozta az egészségbiztosító idén megbízott informatikai főigazgató-helyettese. Békési László elmondta: jelenleg semmiféle, külső elérést biztosító hálózat nem üzemel. Az OEP belső rendszerét az épületen kívülről fizikailag lehetetlen elérni, még az egészségpénztár vezetőinek is.

Az információ különösen nagy érték akkor, amikor folyik vagy napirenden van az egyes egészségügyi ellátórendszerek magánosítása. Szakértők úgy vélik, hogy ebben lépéselőnyben lesznek azok a cégek és személyek, akik elnyerik az egészségpénztár informatikai tendereit. Az OEP ugyan titoktartási nyilatkozatot irat alá a nyertessel, hogy az adatokat csak meghatározott köztisztviselőknek vagy közalkalmazottaknak adhatják ki, ám szakértők szerint így is aggályos, hogy privát cégeken folyik keresztül a teljes egészségügyi adatbázis.

A legjelentősebb ilyen tender az E-projekt megvalósítására kiírt pályázat. Nyertesének alvállalkozója a Hospnet Kft. Az E-projekt az összes gyógyító-megelőző ellátás informatikai újjászervezését tűzte ki célul. Az integrált rendszer segítségével a megbízott és rajta keresztül a megrendelő teljes képet kaphat az összes hazai egészségügyi szolgáltató teljesítményéről, azok szerződött kapacitásairól, a kifizetések nagyságáról, illetve a betegmozgásokról. Vagyis az összes hazai egészségügyi szolgáltató működése az alapellátástól a megyei kórházakig nyitott könyv egy magáncég vagy cégcsoport számára. Ezen adatok birtokában ugyanis teljes egészében át lehet látni országos szinten, hogy melyik kórház melyik részlege rentábilis, melyiket éri meg magánosítani.

Az E-tendert az OEP idén szeptemberben megszüntetett Beszerzési és Közbeszerzési Főosztálya írta ki és bírálta el. A főosztály által lebonyolított közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban korábban is voltak fenntartások: házon belül is feltűnően magasnak tartották a tárgyalásos eljárások arányát a nyílt eljárásokhoz képest. A tárgyalásos eljárás lényege, hogy a tendereztető a megbízást nem hirdeti meg nyíltan, hanem a maga által kijelölt szolgáltatóktól kér be ajánlatokat. Erre egyébként törvényben meghatározott esetekben kerülhet sor, például ha kizárólagos jogok védelmének érdekében vagy műszaki-technikai sajátosságok miatt van szükség. Tény, hogy 1998-ban a Beszerzési és Közbeszerzési Főosztály 67 tárgyalásos mellett csupán 27 nyílt eljárást hajtott végre. Mind a hat informatikai közbeszerzés - jogszabályi hivatkozással - tárgyalásos volt. 1999-ben 56 tárgyalásos eljárással szemben 52 nyílt pályáztatást hajtott végre az OEP. Az egészségpénztár által kiadott adatok szerint a főosztály által végzett tíz tavalyi informatikai beszerzés közül mindössze három volt nyílt.

Érdekes gyakorlatot valósított meg a Közbeszerzési Főosztály akkor is, amikor a Pest Megyei Önkormányzat a tulajdonában lévő Szent Rókus Kórház laborjának és radiológiai osztályának magánosításához szakértőnek kérték fel. A Pest Megyei Önkormányzat egészségügyi bizottságának elnökhelyettese, Zacher Gábor ugyanis éppen az OEP főigazgató-helyettesének, Bajtek Gyöngyvérnek a férje.

A Pest Megyei Önkormányzat irányítaná a tulajdonában lévő kórházak közbeszerzéseit

A Népszava birtokában lévő dokumentumokból kiderül: a Pest Megyei Önkormányzat már korábban is tett kísérletet arra, hogy irányítsa a tulajdonában lévő kórházak közbeszerzéseit: informatikai rendszerük lecserélésére szerették volna rábírni a törökbálinti, a kerepestarcsai, illetve a Rókus Kórházat, amelyeknek a Takács László vezette Hospnet Kft. által gyártott terméket ajánlották. Mind a három kórház levelet kapott Zacher Gábortól informatikai tender kiírására, a levélhez pedig udvarias szövegkörnyezetben mellékelték a Hospnet szerződését.

A lap érdeklődésére Korom Gyula, az intézet orvos igazgatója elmondta: "természetes, hogy számos cég megkeresett bennünket, köztük a Hospnet is, termékeik eladása érdekében. Pénzünk egyelőre azonban arra sincs, hogy a jelenlegi rendszert teljes körűen működtessük, nem hogy még új beruházásokat kezdeményezzünk."

Zacher Gábor, a megye egészségügyi bizottságának alelnöke a lapnak nyilatkozva kifejtette: kórházaiknak különböző, folyamatos fejlesztésre szoruló számítógépparkja van. "- Ezen rendszerek egységesítése szükséges törekvés, ennek végrehajtására azonban nincs biztos befutó. Az intézményekkel nem tendereztetni akartunk, csupán véleményüket kértük ki a számukra szükséges fejlesztések mértékéről. A levélhez pedig semmiféle szerződést nem csatoltunk, a mellékletben a Hospnet Kft.-ről, mint cégről szóló tájékoztatót helyeztünk el" - tette hozzá Zacher Gábor.

Mindeközben a fideszes vezetésű megyei önkormányzat furcsa lépéseket tesz kórházaival kapcsolatban. Nemrégiben a közgyűlés felszólította az intézményeket: mondják fel épületeik biztosítását, beszállítói szerződéseiket küldjék be az önkormányzathoz. Szóba került még a munkáltatói szerződések bekérésére is, ettől azonban elálltak. Az intézményekben most attól tartanak, hogy az önkormányzat az eddigi gyakorlattal ellentétben magához vonja a tendereztetést, és saját hatáskörben dönt a nyertes cégekről. Zacher Gábor ezzel kapcsolatban elmondta, a tulajdonos helyhatóságnak joga van tudni, honnan és milyen beszállítóktól vásárolnak intézményei. Pest megye nem titkolt célja, hogy ezen beszerzéseket központosítsa, és ezzel megtakarításokat érjen el. Az épületek biztosításáról az egészségügyi bizottság alelnöke nem tudott érdemben nyilatkozni. Zacher Gábor hozzátette: a munkavállalói adatokra azért van szükség, hogy a megbízási szerződéssel rendelkező, illetve belsős munkavállalók közötti bérfeszültséget meg tudják oldani a jövőben.

(Népszava)

Ajánló: