Liszkai Péter, az ÁPV Rt. egykori vezető jogásza, a Tocsik-per csalással vádolt másodrendű vádlottja pénteken a megismételt elsőfokú eljárás során a Fővárosi Bíróság előtt tett vallomásában továbbra is tagadta bűnösségét, és azt állította, hogy meggyőződése szerint a 804 millió forintos sikerdíjáról ismertté vált jogásznő alkalmazása hatékony megoldás volt.

A Tocsik-per előzménye, hogy a rendszerváltást követően a gazdasági társaságokká átalakuló állami vállalatok után a helyileg illetékes önkormányzatoknak törvény garantálta a belterületi föld ellenértékét. Arról azonban eltért az önkormányzatok és az ÁPV Rt. álláspontja, hogy az átalakuló vállalatok passzívumokkal csökkentett vagyonmérlege vagy a névérték alapján kell-e az önkormányzatok járandóságát megállapítani. A bíróságok azonban 1995 végén az utóbbi, az önkormányzatoknak kedvezőbb értelmezést fogadták el. Az ÁPV Rt. által a belterületi földek ügyében 1996 elején peren kívüli egyezségek előkészítésével megbízott Tocsik Márta pedig ezért a tevékenységéért 1996 első félévében 804 millió forintos sikerdíjat vehetett fel.

Az ügyészség Tocsik Mártát és Liszkai Pétert csalással, a privatizációs szervezet igazgatótanácsának akkori elnökét, két tagját, illetve vezérigazgatóját hanyag kezeléssel vádolja. Boldvai László szocialista országgyűlési képviselő, a párt akkori pénztárnoka, Budai György szabad demokratákhoz közel álló üzletember és Vitos Zoltán vállalkozó ellen pedig zsarolás a vád azért, mert összességében csaknem 350 millió forintot csikartak ki az ügyészség szerint a jogásznőtől 1996 első félévében.

A vádirat szerint Liszkai Péter megtévesztette az ÁPV Rt. igazgatóságát Tocsik Márta alkalmazását, illetve a belterületi földek ügyében elvégzendő munkát illetően. Ezzel szemben Liszkai Péter a pénteki tárgyaláson azt állította, hogy nem az ő ötlete volt Tocsik Márta alkalmazása, és erről nem is ő döntött. Liszkai Péter a tárgyaláson elmondta, hogy az ÁPV Rt. egy nagy szervezet volt, amelyet alapvetően vagyonkezelői feladatok ellátására hoztak létre. Ezért az rt. számtalan külső tanácsadót
alkalmazott, akik egyes ügyeket rugalmasabban tudtak megoldani, mint maga a szervezet. A belterületi földek problémája a Dunaferrel kapcsolatos 1995. novemberi legfelsőbb bírósági iránymutató döntés után vált égetővé. Ugyanakkor abban az időben a tervezetten felül mintegy 550 milliárd forint plusz bevétele is volt az ÁPV Rt.-nek - mondta a másodrendű vádlott.

Kocsis István volt vezérigazgató-helyettes akkoriban kijelentette - mondta Liszkai -, hogy a belterületi földek ügyének megoldását már nem lehet elodázni. Liszkai Péter emlékezete szerint szintén Kocsis István volt az, aki a jogásznőt mint lehetséges megoldást szóban felvetette. Liszkai Péter Tocsik Mártával 1995. december 7-én találkozott először Szokai Imre, az rt. elnöke és Lascsik Attila vezérigazgató társaságában - hangzott el a tárgyaláson. Liszkai Péter 1996 elején már azt tapasztalta, hogy Tocsik Márta jól dolgozik, és az ügy megoldása halad előre. Arra a bírói kérdésre, hogy Tocsik Mártán kívül miért nem merült fel legalább egy másik külső tanácsadó személye, Liszkai Péter nem tudott válaszolni.

A tárgyalás várhatóan december 13-án Tocsik Márta elsőrendű vádlott meghallgatásával folytatódik.

(MTI)