Meghosszabbították a nyomozást Kaya Ibrahim ügyében <br/>

A Legfőbb Ügyészség három hónappal meghosszabbította a nyomozást abban a büntetőeljárásban, mely ismeretlen tettes ellen folyik, cégvásárlások kapcsán, közokirat-hamisítás bűntettének alapos gyanújával. A büntetőeljárás Kaya Ibrahim-ügy néven vált ismertté.

Horányi Miklós, a Legfőbb Ügyészég szóvivője hétfőn közölte: mindaz, amit a büntetőeljárás meghosszabbítására irányuló indítványában a BRFK előterjesztett, illetve amit ehhez a Legfőbb Ügyészség hozzátett, biztosan előreviszi és eredményessé teszi a nyomozást. Horányi Miklós arra a kérdésre nem akart válaszolni, hogy milyen további nyomozati cselekményekre van még szükség a Kaya Ibrahim-ügyben. Azt viszont közölte, hogy a nyomozást három hónappal
meghosszabbította a Legfőbb Ügyészség, így március 9-én jár le a határidő.

Ugyanakkor Polt Péter legfőbb ügyésznek december 20-ig kell választ adnia Dornbach Alajos szabad demokrata országgyűlési képviselő levelére. Ebben a politikus azt firtatja, hogy miként kívánják folytatni a nyomozást, illetve nem merül-e fel gyanú a közokirat-hamisításnál súlyosabbnak minősülő csalás bűncselekményére is a Kaya Ibrahim-ügyben, továbbá abban a másik büntetőeljárásban, amelyben ugyancsak Schlecht Csaba által eladott, tetemes köztartozásokkal rendelkező cégeket vásároltak meg ismeretlen tettesek egy Josip Tot nevű horvát férfi irataival visszaélve.

Az úgynevezett Kaya Ibrahim-ügyben a Népszabadság "Eltűnt útlevelek, eltűnt cégek" című cikke nyomán indult el a nyomozás a BRFK-n 1998. október 13-án. A közokirat-hamisítás bűntette miatt ismeretlen tettes ellen folyó eljárásban többek között azok után nyomoznak, akik a Németországban élő török Kaya Ibrahim személyi okmányaival visszaélve, nagy köztartozásokat felhalmozó gazdasági társaságokat vásároltak 1995-ben Magyarországon. A büntetőeljárás során tanúként hallgatták meg Schlecht Csabát, aki eladóként szerepelt több vitatott cégügyletben. Jogsegély keretében a német hatóságok tanúként hallgatták meg Kaya Ibrahimot is, aki tagadta, hogy cégeket vásárolt volna Magyarországon, ám azt megemlítette, hogy útlevelét korábban ellopták. Ugyanakkor a Kaya Ibrahim írását vizsgáló szakértő azt valószínűsítette, hogy a vitatott cégiratokon szereplő aláírások valóban tőle származnak.

(MTI)