Hosszú tárgyalások után az SZDSZ is aláírta a MÁÉRT zárónyilatkozatát<br/>

Hosszú egyeztetés után az SZDSZ is aláírta a magyar-magyar csúcstalálkozó zárónyilatkozatát. A fideszes Rogán Antal szerint a véleménykülönbség nem a tanácskozáson részt vevő magyarországi ellenzéki és kormánypárti képviselők között volt, hanem az MSZP és SZDSZ, illetve a határon túli magyar szervezetek álláspontja között. Az MSZP különvéleményt fogalmazott meg a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénnyel kapcsolatban.

A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) kétnapos budapesti ülését követően a résztvevők csütörtökön délután zárónyilatkozatot fogadtak el. A zárónyilatkozatot aláírta a magyar kormány, a hat parlamenti párt, valamint nyolc határon túli magyar szervezet képviselője. A MÁÉRT zárónyilatkozatában megállapította, hogy a térségben élő magyar kisebbségek létfeltételei az elmúlt időszakban alapvetően nem javultak. Értékelésük szerint Romániában a nemrég lezajlott általános választások eredményeként aggasztó mértékben megerősödött a szélsőséges nacionalizmus jobboldali és baloldali tábora.

"Hosszas tárgyalások után a kormány végül minden lényeges feltételünket elfogadta, a tervezetből kikerültek azok a mondatok, amelyeket mi igen aggályosnak találtunk, így természetesen aláírjuk a zárónyilatkozatot" - közölte Eörsi Mátyás. Eörsi elmondta, hogy a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénytervezettel kapcsolatos aggályaikat és fenntartásaikat majd elmondják a parlamenti vitában.

A Magyar Állandó Értekezlet csütörtöki zárónapján Tabajdi Csaba szocialista politikus az MTI-hez eljuttatta a Magyar Szocialista Párt által megfogalmazott különvéleményt. A dokumentum szerint az MSZP támogatja és egyetért a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény jogalanyának a MÁÉRT kétnapos ülésén megfogalmazott követelményrendszerével. A különvélemény szerint a törvénynek minden tekintetben tiszteletben kell tartania azt az alapelvet, hogy az egyén elidegeníthetetlen emberi joga önmagát valamely nemzethez, nemzeti
kisebbséghez tartozónak nyilvánítani. Az MSZP álláspontja az, hogy a magyarországi jogrendnek megfelelően a határon túli magyarokról szóló törvénynek kell tartalmaznia a kedvezményekre jogosultak személyi körét. Az MSZP nem ért egyet új, úgynevezett ajánló szervezetek létrehozásával. A párt úgy látja, az ajánlás feladatát el tudják látni a tényleges politikai súllyal bíró, legitim, határon túli szervezetek, pártok, mérvadó civil szervezetek és egyházak. Új szervezet létrehozása helyett az MSZP javasolja, hogy az ajánlások kiadására jogosult szervezeteket a törvény országonként tartalmazza.

Németh Zsolt külügyi államtitkár elmondta: a MÁÉRT tanácskozásán áttekintették Magyarország euroatlanti csatlakozásának kérdését, foglalkoztak a regionális politika időszerű problémáival és egyetértettek abban, hogy a nizzai csúcstalálkozó fontos változást eredményezhet nemcsak Magyarországnak, hanem a szomszédos államokban élő közösségeknek is. Németh Zsolt szerint elképzelhető, hogy 2001 januárjában a kormány már áttekintheti a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény módosító javaslatait is magába foglaló törvénytervezetet, azt követően pedig a parlament dönthet annak elfogadásáról.

Tabajdi Csaba szocialista politikus szerint annak ellenére, hogy teljes egyetértés nem volt a pártok között, abban mindenki egyetértett, hogy szabályozni a határon túli magyaroknak megadandó egyes kedvezményeket. Tabajdi Csaba előkészítetlennek nevezte Orbán Viktor kormányfőnek azt a szerdán elhangzott bejelentését, mely szerint a magyar állam támogatni akarja a határon túli magyar családokat. "Meglepődve értesültem arról, hogy a miniszterelnök a III. magyar-magyar csúcstalálkozón felvetette a magyar családtámogatási rendszer valamilyen kiterjesztését a szomszédos országokban élő magyarokra"- mondta Kovács László, az MSZP elnöke. Kovács szerint "ugyanolyan átgondolatlan, megalapozatlan, illúziókat keltő ötletről van szó, mint amikor korábban a kormány vezetői magyar állampolgárságot helyeztek kilátásba a szomszédos országokban élő magyarok számára".

Eörsi Mátyás, az SZDSZ képviselője kifogásolta, hogy nem lehet tudni, mekkora összeget tartalékoltak a költségvetésbe a határon túli magyaroknak adandó kedvezmények fedezetére. A szabad demokrata politikus kijelentette: az SZDSZ azért írta alá a közös zárónyilatkozatot, mert természetes dolog, hogy politikai pártok más-más megoldást keresnek egy-egy kérdésben, ugyanakkor a határon túli magyarok ügye egységes magyar ügy, és valamennyi politikai pártnak alkotmányos felelőssége a határon túli magyarok támogatása.

Tőkés László, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tiszteletbeli elnöke elismerően szólt arról, hogy a törvényjavaslat lehetővé teszi a magyar nemzeti igazolvány megszerzését.

(MTI)

Ajánló: