Jogsértő a budaörsi körfelüljáró engedélye <br/>

Jogsértő volt a közlekedési hatóságok engedélyezési eljárása, amelynek alapján megépült Magyarország első körfelüljárója. Az új budaörsi bevásárlóközpont megközelíthetősége érdekében magántőkéből megvalósult beruházással kapcsolatban a Legfőbb Ügyészség megállapította, hogy egyes érintetteket elzártak a jogorvoslat lehetőségétől.

A közlekedési főfelügyelet jogsértően adta ki az építési engedélyt - ebből következően a használatbavételit is - a budaörsi körfelüljáróra. A Legfőbb Ügyészség vizsgálata megállapította, hogy a meghozott államigazgatási határozatok nem felelnek meg a törvény előírásainak, ugyanis egyeseket egyszerűen elzártak a jogorvoslat lehetőségétől. A főügyészség ezért felhívta a hatóság figyelmét arra, hogy olyan, a szabályoknak megfelelő határozatokat hozzon, amelyek ellen az érintettek fellebbezéssel is élhetnek - tudatta Horányi Miklós, a Legfőbb Ügyészség szóvivője. (A felügyelet korábban közönséges levélben utasította el a panaszosokat, ami jogilag értelmezhetetlen eljárás, ellene pedig fellebbezni sem lehet.)

Mint arról lapunk már beszámolt, a felüljáró és csatlakozó útjai megépítésével szinte teljesen körülzártak egy budaörsi területet. Az érintett tulajdonosok viszont nem élhettek jogorvoslattal, mert a hatóság nem tekintette őket "ügyfélnek". Az illetékesek arra hivatkoztak, hogy a magánberuházás "össztársadalmi érdek", ezért nem vonatkozik rá az egyéb építkezéseknél érvényes szomszédjog.

Az egyik érintett ügyvédje, dr. Lendvay Attila az államigazgatásról szóló törvényre hivatkozott, amely kimondja: az eljárásban ügyfél az a magánszemély vagy szervezet, "amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti".

Bíró József, a Központi Közlekedési Felügyelet igazgatóhelyettese álláspontja szerint viszont a panaszosok "nem jogos érdekeket képviselnek".

A Legfőbb Ügyészség vizsgálatát követően sajátos jogi helyzet állt elő. Mivel a közlekedési főfelügyeletet - a jogorvoslat lehetőségét biztosító - határozat meghozatalára utasították, ez azt jelenti: az engedélyezési eljárás még nem zárult le. A felüljárónak tehát - jogi értelemben - sem hatályos építési, sem használatbavételi engedélye nincs. Ha a panaszosokról a felügyelet megállapítja, mégiscsak "ügyfelek", akkor ők élhetnek fellebbezési jogukkal. S csak annak elbírálása után válhat jogerőssé valamennyi engedély. Ha viszont a felügyeletek az ügyészség ellenében is vitatják az ügyféli minőséget, akkor az érintettek bírósághoz fordulhatnak, ez az eljárás halasztó hatályú.

A hatóságnak valószínűleg újra le kell folytatnia az engedélyezési eljárást, amelynek során az ellenérdekelt feleknek megegyezésre kell jutniuk - például a környezeti károk mérséklésében, kártérítés fizetésében.

A jogvita végleges rendezéséig - bírósági eljárás esetén ez évekig is tarthat - megvonható a felüljáró használati joga. Így viszont a bevásárlóközpontot is be kellene zárni, hiszen az áruház megnyitásának engedélyét a felüljáró átadásához kötötték. Dr. Lendvay Attila szerint az engedélyező hatóságokat ezzel súlyos kártérítési felelősség fenyegetheti, hiszen a Legfőbb Ügyészség döntése a panaszosok álláspontját erősíti.

A közlekedési hatóság felügyeleti szerve, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium a Népszava kérdéseire hetek óta nem válaszol.

(Népszava)