Megkezdődött kilencvenhárom katona munkaügyi pere<br/>

A debreceni gépesített lövészdandár 20 katonájának a munkaügyi pere kezdődött ezen a héten a hajdúsági megyeszékhelyen és január elejétől folyamatosan még 73 hivatásos keresetét tárgyalja majd a bíróság. Egy tavasszal kifizetett díj visszafizetését tagadták meg, ugyanúgy, mint a szolnoki alakulatnál többen.

Pert indított a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Gépesített Lövészdandár 93 katonája Hadászi László ezredes, az alakulat parancsnoka ellen. Közülük húsznak az ügyét a múlt héten kezdte tárgyalni a Hajdúság fővárosának munkaügyi bírósága. Mint azt Zeke Lászlótól, a katonák ügyvédjétől megtudtuk, mindannyian azonos ok miatt fordultak jogorvoslatért a bírósághoz: a dandár tagjai nem kívánják visszafizetni azt a járandóságot, amelyet a délszláv válság idején végrehajtott, rendkívüli szolgálati elfoglaltságért kaptak az év elején.

Az ügyvéd elmondása szerint arról a pénzről van szó, amelyhez a katonák a "Vízesés" fedőnevet viselő, de valójában katonailag nem nevesített akció után jutottak. Tagjai voltak annak a Táborfalvára rendelt csapatnak, amely teljes fegyverzetben egy esetleges bevetésre várakozott. Az ott töltött hetek idején összegyűlt és ki nem adott szabadnapokat váltotta meg pénzzel a helyi parancsnok - természetesen központi ukázra -, majd később jogalap nélküli kifizetésnek minősítve elrendelte a személyenként különböző, 20 ezertől 100 ezerig terjedő összegek visszaadását. Zeke László álláspontja szerint az eljárás egyrészt méltánytalan a katonákkal szemben, másrészt arra mutat rá, hogy a kérdés kezelése központilag épp olyan zavaros, mint a délszláv eseményben való részvételünk akkori belpolitikai megítélése volt. Az ügyvéd a parancsnok jogi hivatkozásait is megalapozatlannak tartja.

A Magyar Hírlap érdeklődésére a Honvédszakszervezet elnöke, Farkas László elmondta, az év elején minden érdekelt alakulatnál kifizették a "Vízesés" fedőnevű akcióban részt vett katonáknak a ki nem adott szabadnapokért járó összeget a szakszervezet és az akkori közigazgatási államtitkár közti megállapodás értelmében. Az egyezséget a szakminiszter is szentesítette. Az érdekvédők azzal érveltek, hogy a szolgálati törvény békejogszabály, amiben az áll, hogy a katonák 40 órás munkahétben dolgoznak. Ettől békeidőben eltérni nem lehet. És mivel Magyarország nem állt hadban a tavalyi események idején Jugoszláviával, minden rendkívüli, folyamatos szolgálatot és a családtól távol elrendelt, heteken át tartó készenlétet meg kell fizetni.

Farkas László elmondta, a visszafizetéseket akkor rendelték el, illetve a kifizetéseket akkor állították le, amikor kiderült, országosan több százmillió forinttal terhelné a költségvetést. "Valaki felülbírálta a megállapodásunkat" - vélekedik az érdekvédő. Tőle tudjuk, hasonló munkaügyi perek várhatók Szolnokon is. Egyébként közel száz kalocsai és szabadszállási hivatásos viszont azért fordult a munkaügyi bírósághoz, mert az emlékezetes agyhártya-gyulladási járvány miatt elrendelt karantén idején folyamatos szolgálatot teljesítő katonáknak nem akarják kifizetni a készenléti díjat.

Szabó Iréne

(Népszava)