Törvényhozási nagyüzem: jelentős a jogalkotási hátralék<br/>

- A háromhetes ülésezési rend beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a parlament ebben a rendszerben is legalább annyi törvény elfogadására képes, mint korábban - jelentette ki évértékelő tájékoztatóján Áder János házelnök. A fideszes politikus szerint a napi politikai vitákhoz képest nőtt az érdemi törvényalkotó munka aránya. A napirend előtti felszólalások száma csökkent, az interpellációké nőtt. Áder hozzátette, az ellenzéki képviselők az utóbbi időben több interpellációt nyújtottak be, mint a kormánypártiak. Elismerte, hogy a Ház valamivel kevesebb tárgyalási órát fordított a törvényjavaslatok megvitatására, de - mint mondta - ez a csökkenés nem jelentős.

A háromhetes ülésezési rend bevezetése óta a Ház 333 törvényt, illetve módosítást és 270 határozatot fogadott el. A ritkább ülések miatt számos jogszabály elfogadására nem volt idő a költségvetési hajrában, annak ellenére, hogy csak az őszi ülésszakon 88 jogszabályt fogadtak el. Igaz, a korábbinál gyakrabban fordult elő, hogy a parlamenti ülések az éjszakáig elhúzódtak, és volt olyan nap, hogy több mint 700 döntést hozott a Ház. Az ilyen ütemezésben hozott határozatok minőségéről megoszlanak a vélemények.

A tavaszi ülésszakon összesen 40 törvényjavaslat vagy módosító indítvány vár még elfogadásra. Ezek közül új az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítása, a státustörvény, az elektronikus aláírásról rendelkező jogszabály vagy a privatizációs törvény. A programban több mint 10 olyan jogszabály szerepel, amelynek "elfogadását" már ősszel is betervezték. Ilyen például a haderőreformmal, a nemzeti földalappal vagy a fejlesztési bankkal kapcsolatos indítvány. Ezek egy része a koalíciós vitákban "vérzett el".

A jogszabályok tárgyalása egyébként nemcsak a politikai viták miatt húzódhat el, hiszen egy-egy módosító átfutási ideje akár több hónap is lehet. Sokszor előfordult már az is, hogy az illetékes tárca nem készítette el időben az előterjesztését (például a Történeti Hivatalról szóló jogszabály) vagy ha elkészítette, akkor a kormány dobta vissza átdolgozásra (például a köztisztviselői életpályáról szóló törvény). Ha egy indítványt a kabinet elfogad, a parlamentben még többször is elakadhat. A bizottságokban hónapokig tárgyalhatják, majd ha már tárgysorozatba vették, megint hónapok telhetnek el a vitáig, illetve a szavazásokig. Mindezen a háromhetes ülésezési rend bevezetése nem sokat lendített: egy indítvány tárgyalása szempontjából a képviselői hét elvesztegetett idő.

Felgyorsítja viszont a tárgyalást az, hogy a plénum elé már többségében olyan indítványok kerülnek, amelyeket nagy valószínűséggel el is fogadnak (az elmúlt két évben összesen 14 indítványt vetettek el, legutóbb az olajbizottság jelentését). Ezek többsége kétharmados törvény módosítása volt. Más kérdés, hogy azért csak ilyen kevés az elvetett indítvány, mert az ellenzék által benyújtott javaslatok többsége el sem jut a plénumig, azokat a bizottságok eleve nem engedik tovább.

(Népszava)

Ajánló: