Komoly gondokkal szembesülhet a magyar légierő a közeljövőben, ugyanis a vadászgépállomány leépítését követően, a valódi értéket képviselő humán erőforrás távozni készül a hadseregből. A Népszava információi szerint több magyar vadászpilóta is külföldi munkát akar vállalni. A haderőnem magvát jelentő szerelőgárda tagjai olyan lehetőségek után néznek, ahol jelenlegi fizetésük többszörösét is megkaphatják.

Sajtóértesülések szerint szerződéses munkára Izraelbe tartanak az elbocsátott magyar pilóták, amit a szakminisztérium se nem cáfolt, se nem erősített meg. Az érintettek nem nyilatkozhatnak, bár kiszivárgott hírek szerint néhány vadászpilóta a svájci polgári repülésnél, valamint a Malévnál próbál elhelyezkedni.

A magyar pilóta jó árucikk a világpiacon - jelentette ki lapunknak Feminger György nyugállományú tábornok. A honvédség egykori repülőfőnöke közölte, azt konkrétan nem tudja, hogy a haderő-átalakítás miatt felszámolt pápai repülőezred szélnek eresztett 60, illetve a honvédség összes, mintegy 120-130 pilótáját milyen külföldi és hazai álláskínálattal ostromolják. Arról is csak informális csatornákon értesült, hogy a kecskeméti repülőezred legjobb hajózói anyagi és erkölcsi okok miatt nyugdíjaztatják magukat. Ez szerinte a legnagyobb tékozlás, hiszen a harci pilóták kiképzési költsége emberenként meghaladja a 240 millió forintot. Egy aranykoszorús pilótára pedig tíz év alatt egymilliárdot költ a honvédség.

Ma az a legfontosabb kérdés, mikor lesz a Magyar Honvédségnek újból légiereje - jelentette ki Feminger tábornok. Szerinte a haderőből kivont eszközök után megmaradt 27 darab MIG-29-es vadászgépet sem száma, sem műszaki állapota miatt nem lehet légierőnek nevezni. A kormánydöntés - mely a felújításról, illetve a gépbeszerzésről hivatott dönteni - késlekedik. A nemzetbiztonsági kabinet ezen a héten sem ülésezett, így nem született állásfoglalás a légvédelem helyzetéről.

A pilóták azért mennek el, mert úgy látják, cserbenhagyták őket. A tábornok szerint ez a folyamat a szakmai elit kihalásához vezet. Ennek újjáélesztése - NATO-kötelezettségeink miatt - iszonyatos pénzbe kerül majd.

A légierő háttérbázisa is veszélybe kerülhet a polgári repülőipar fellendülése következtében. A hadseregnél jelenleg mintegy 800-900 repülőgép-szerelő szakmunkás dolgozik. A rosszul fizetett állomány csaknem egynegyedét azonban könnyedén elcsábíthatja egy, a közeljövőben beindítandó repülőgép-nagyjavító üzem.

A jövő év elején jelentős forgalomra számító nagyipari javítóüzemet nyit Ferihegyen a német nemzeti légitársaság hazai leányvállalata, a Lufthansa Technic Budapest Kft. (LTB). A cég nem a napi karbantartási feladatok elvégzésére, hanem az elsősorban Boeing típusok 5-10 évente szükséges nagyjavítására, az úgynevezett D-checkre szakosodnának.

Az üzem nem kizárólagosan, de elsősorban magasan kvalifikált magyar repülőgép-szerelő szakmunkásokkal végezné ezt a munkát - tájékoztatta lapunkat Sárközi Péter, az LTB toborzásért felelős illetékese. Elmondta, hogy a hazai szakoktatás folyamatos túltermelést végez, így jó néhány magyar szakember kényszerül pályaelhagyásra. Igaz, elsősorban nem őket célozza propagandájuk, hanem azokat, akik mindennap ezt a munkát végzik, akik napi rutinnal rendelkeznek. Cégük összesen 270-280 szerelőt vár soraiba, akik már január végén, február elején elutaznának típustanfolyamra az írországi Shannonba, ahol a Lufthansa jelenlegi egyetlen és kapacitása végső határát elért javítóüzeme működik

Lapunk honvédelmi forrásokból úgy értesült, hogy az LTB komoly toborzómunkát végez a honvédségi üzemekben dolgozó szerelők körében. Egy neve elhallgatását kérő szakember elmondta, a kecskeméti repülőjavító-bázisról ő maga és jó néhány társa is már beadták pályázatukat a német céghez.

A Dunai Repülőgépgyár vezérigazgatója szerint a külföldi nagyvállalatok nagyon erős elszívó-hatást fejtenek ki a magyar szerelők irányába. Dr. Kovács Géza Péter elmondta, egy, a szomszédságukban működő, nemzetközi üdítőital-forgalmazó cég több szerelőjüket csábította el, mert még a töltősor beállításáért is kétszer annyit tudnak fizetni, mint a gyár a speciális szakmunka elvégzéséért. A hazai ipar gazdasági gondok miatt nem képes megtartani ezeket a jól képzett, speciális szakterületen dolgozó munkásokat.

(Népszava)