Öten pályáznak a budapesti vádhatóság élére

Január 15-éig várni kell a nyugdíjazás miatt megüresedett nyolc főügyészi poszt betöltésére, mivel egyes jelentkezők egészségügyi alkalmassági vizsgálata még nem fejeződött be - értesült a Magyar Hírlap. Amíg a fővárosnak nincs új főügyésze, nem jöhet létre a központi nyomozó hivatal sem.

Polt Péter eredetileg január elsejei hatállyal akarta kinevezni a nyugdíjazás miatt megüresedett nyolc főügyészi hely betöltőjét, és ekkor kívánta felállítani a központi nyomozó hivatalt is. A két terv azonban késedelmet szenved. Az ok a hivatalos tájékoztatás szerint az, hogy a pályázók egészségügyi alkalmassági vizsgálata még nem zárult le. Mint Horányi Miklós szóvivőtől a Magyar Hírlap megtudta, a nyolc helyre jelentkező 47 szakember közül kilencen eddig nem ügyészként tevékenykedtek - számukra az ügyészségi szolgálati törvény alkalmassági vizsgálatot ír elő. A szellemi állapot ellenőrzésére is kiterjedő egészségügyi kontrollt igazságügyi orvosszakértőnek kell elvégeznie.
A kiválasztás egyébként az ügyészek szakmai szervezetének, az ügyészi tanácsnak a közreműködésével történik. A legfőbb ügyész ezután hozza meg döntését.
A Magyar Hírlap megbízható forrásból származó értesülései szerint a fővárosi főügyészi posztra öten jelentkeztek. A Magyar Hírlap úgy tudja, köztük van a nyugállományba vonult Bócz Endre két korábbi helyettese, Varga Zoltánné és Sódor István - utóbbi jelenleg megbízott főügyész -, s pályázott Hegedűs András, a Budaörsi Városi Ügyészség vezetője, az Ügyészek Országos Egyesületének ügyvezetője is. Ügyészi berkekben mindannyiukat felkészült szakembernek tartják.
Az új vezetők kinevezése Polt Péter közlése szerint legkésőbb január közepéig megtörténhet. Mint a Magyar Hírlap megtudta, sokan ezt annál is fontosabbnak vélik, mert a további személyi és szervezeti változtatások összefüggnek a főügyészi kinevezésekkel. Amíg például a fővárosi főügyész tisztsége nincs véglegesen betöltve, nem hozható létre a központi nyomozó hivatal sem, mert ez a főügyész közvetlen irányítása mellett működne. S bár az ügyészség személyi kérdéseiről a legfőbb ügyész dönt, a fővárosi főügyész megkérdezése nélkül nincs mód a neki alárendelt nyomozó hivatal munkatársainak kiválasztására.
A központi hivatal megalakulásához nagy reményeket fűz a szakemberek fiatalabb generációja, mivel itt kezdetben tíz, később további 30 ügyész és ügyészségi nyomozó találhat munkát. A feladat újszerű, hiszen - a terv szerint - több megyére kiterjedő nyomozást végeznének olyan ügyekben, amelyek rendőrök, vámosok, esetleg országgyűlési képviselők ellen indulnak. Kezdetben főként korrupciós és hivatali ügyekről lesz szó, a központi nyomozó hivatal azonban később magához vonhatna egyes ügyeket a rendőrségtől, a vám- és pénzügyőrségtől és az APEH-től is.


2002-ig változatlan a törvény

Szakértők az ügyészi feladatkörök nagymérvű átrendeződésére számítanak a következő időkben. Az ügyészség kormány alá rendeléséről az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többség híján ebben a ciklusban már nem lehet szó, ám megfigyelők egyetértenek abban, hogy a bűnözés új jelenségei elleni fellépésért fél éve meghirdetett programjával Polt Péter több területen áttörést érhet el. Természetesen akkor, ha továbbra is megkapja a költségvetés támogatását. Ezt a vélekedést erősíti meg Dávid Ibolya évzáró tájékoztatója is, ahol elhangzott: az igazságügyi tárca az ügyészség működéséről és hatásköréről átfogó törvénymódosító csomagot tesz le az Országgyűlés asztalára.

Kulcsár Anna

(Magyar Hirlap)