Kétszer emelik a tanárok fizetését

Jövőre összességében 16 százalékkal nő a pedagógusok havi átlagkeresete. Mindez azt jelenti, hogy a jelenlegi 83 900 forint helyett szeptembertől átlagosan 109 500 forintot vihetnek haza a tanárok. Januártól új bérrendszert vezetnek be a felsőoktatás területén, amelyben a különböző beosztású oktatók bérét az egyetemi tanári minimumbér arányában határozzák meg.

Jövőre két alkalommal növekszik a közoktatásban foglalkoztatott tanárok bére. Januártól a garantált illetmény (8,75 százalékkal) és a pótlékalap (14 600-ról 15 900 forintra) változik, szeptembertől pedig a szakmai bérszorzó növekszik 1,19-ről 1,43-ra, újabb 20 százalékos béremelést eredményezve. Hasonló mértékben növekednek a pótlékok és a kiemelkedő munkavégzésért járó keresetkiegészítések is. Az emeléseknek köszönhetően a pedagógusok 83 900 forintos átlagkeresete jövő szeptembertől 109 500 forintra növekszik.

Idén egy átlagos - egyetemi végzettségű, 19 év szolgálati idővel rendelkező, a közalkalmazotti bértábla "H" fizetési osztályának 7. fizetési fokozatába sorolt, osztályfőnöki feladatot is ellátó pedagógus - havi bruttó juttatása 76 958 forint volt. A fizetés a garantált illetményen (69 268 Ft) kívül osztályfőnöki pótlékot (3650 Ft), s a korábbi óraszámemelés kompenzálásaként utalt összeget (4040 Ft) tartalmazta.

Januártól a példában említett pedagógus havi juttatása 83 271 forintra emelkedik. (Az 1,19-es szorzóval növelt garantált illetmény összege 75 256 forintra változik, az osztályfőnöki pótlék pedig 3975 forintra nő.)

Szeptembertől - a húszszázalékos újabb emelésnek köszönhetően - 101 628 forint lesz a fenti tanár fizetése. Garantált illetménye 90 433 forintra nő, az osztályfőnöki pótlék pedig 7155 forintra változik. (Az óraszámemelés ellentételezésként megállapított 4040 forintot a pedagógusok egész évben megkapják.)

Mivel a tanítási órák körülbelül tíz százalékát túlmunkában látják el a tanárok, a példában szereplő pedagógus a gyakorlatban a számoltnál csaknem tíz százalékkal magasabb havi keresetre számíthat. (Ezenkívül 13. havi illetményt is kap.)

A bérnövekedéssel egyidejűleg szeptembertől emelkednek a kötelező óraszámok is. Az óraszámemelés differenciált, a tanítók esetében heti egy, tanároknál két plusz órát jelent. Az új szabályozás ugyanakkor nem érinti az óvónőket, a gyógypedagógusokat és a kollégiumi nevelőket sem.

A felsőoktatásban januártól kutatói-oktató bértáblát vezetnek be. Az új rendszer lényege, hogy az eltérő beosztású oktatók bérét a garantált professzori alapilletmény különböző arányában határozza meg.

A professzori minimumbér jövőre 230 ezer, 2002-ben 245 ezer forint lesz. Ennek 75 százalékát kapják januártól a főiskolai tanárok, 70 százalékát az egyetemi docensek, 55 százalékára jogosultak az egyetemi adjunktusok és a főiskolai docensek, 45 százalékára a főiskolai adjunktusok és 40 százalékát kapják az egyetemi, valamint a főiskolai tanársegédek. (Az illetménynövekedés nem függ az életkortól, illetve munkaviszony időtartamától.)

A bértábla bevezetésével elsősorban az oktatói kar többségét kitevő tanársegédi és adjunktusi kör bérhelyzete javulhat. Jelenleg egy kezdő tanársegéd fizetése mindössze 50-55 ezer forint, mely az új szabályozásnak köszönhetően 92 ezer forintra emelkedik. (A növekedés ebben a kategóriában egyeseknél akár 80 százalékos is lehet.)

Az adjunktusok körében -ahol az átlagbér most 89 ezer forint - a jövőre 115 ezer forintra változó minimálbér 30 százalékos emelkedést jelent. Mivel a kezdő oktatók ezen felül megpályázhatják a bérrendszer kiegészítéseként létrehozott Békésy György Ösztöndíjat is - melynek összege a garantált professzori bér húsz százaléka, vagyis 46 ezer forint -, az adjunktus keresete akár 161 ezer forintra növekedhet.

Összességében a felsőoktatásban foglalkoztatottak havi átlagkeresete a jelenlegi 127 ezer forintról 154 800 forintra növekszik az új bérrendszernek köszönhetően. Januártól mindez 21,9 százalékos emelkedést jelent.

Kirády Attila

(Népszava)