Bűncselekménynek számít a rendbontás és a rémhírterjesztés január 4-től <br/>

Hatályba lép január 4-én a Büntető törvénykönyv módosítása, amely új bűncselekménnyel, a rendbontással egészíti ki a jogszabályt, pótolja a rémhírterjesztés Alkotmánybíróság által megsemmisített tényállását és rendelkezik arról, hogy a jövőben az önálló bírósági végrehajtó helyettes és a közjegyző-helyettes is hivatalos személynek minősüljön.

Elsősorban a sporthuliganizmus visszaszorítására, a nyilvános rendezvények biztonságosabbá tételére irányul az a törvénymódosítás, amely szerint a nyilvános rendezvényeken elkövetett rendbontást 2 évig, a csoportosan vagy felfegyverkezve elkövetett rendbontást pedig 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik.

E bűncselekmény miatt azt a személyt lehet felelősségre vonni, aki nyilvános eseményen a rendezőnek a rend fenntartására tett intézkedésével szemben - erőszakkal vagy fenyegetéssel - ellenállást tanúsít.

A Btk.-módosítás értelmében a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvényekkel kapcsolatos szabályozást lényegében kiterjesztik más nyilvános rendezvényekre, például könnyűzenei, kulturális és sporteseményekre is.

A parlament az Alkotmánybíróság döntése nyomán újraszabályozta a rémhírterjesztés törvényi tényállását.

A jövőben az követ el rémhírterjesztést, aki nagy nyilvánosság előtt és közveszély színhelyén állít olyan valótlan tényt, illetve való tényt oly módon elferdítve közöl, ami alkalmas arra, hogy az emberek nagyobb csoportjában zavart vagy nyugtalanságot keltsen.

A háború idején való elkövetés tényállási elemét azért mellőzték a törvényhozók, mert elegendőnek tartják az ilyen cselekménynek a rendkívüli állapotra, illetve a szükségállapotra vonatkozó különleges jogszabályokban, a "háborús jogrendben" való szabályozását.

(MTI)

Ajánló: