Egyre több a kormánypárti interpelláció<br/>

A korábban ellenzéki műfajnak számító interpellációs időszakot az elmúlt két és fél évben a kormánypártok is magukévá tették. Míg az előző ciklusban az azonnali kérdéseknek és interpellációknak 12 százaléka fűződött kormánypárti képviselők nevéhez, most 26 százalék ez az arány. A parlamenti számadatokból az is kiderül, hogy az ellenzék írásban feltett kérdései javítják a statisztikát. A média nyilvánossága előtt zajló interpellációk esetében és az azonnali kérdések órájában ugyanis 35 százalék körül van a kormánypárti felszólalások aránya, szemben az előző ciklus 10 százalékával.

A hagyományosan ellenzéki műfajnak számító napirend előtti felszólalások, kérdések, azonnali kérdések és interpellációk lehetőségét az elmúlt két és fél évben alaposan kihasználták a kormánypárti képviselők is - ezt mutatják az Országgyűlés főtitkársága által összeállított adatok. A felszólalások tartalma gyakran nincs összefüggésben a parlament ellenőrző szerepével: a koalíciós képviselő a miniszternek ad lehetőséget arra, hogy az ellenzéket, a korábbi kormányt bírálja, vagy hogy a tárca, illetve a kabinet döntéseit, intézkedéseit indokolja a nyilvánosság előtt.
Az előző ciklusban négy év alatt 4530 interpelláció, kérdés és azonnali kérdés hangzott el. Ebből 3983-at ellenzéki, 547-et pedig kormánypárti képviselők intéztek a miniszterekhez. Vagyis az ellenőrzésre szolgáló időszak 88 százalékát az ellenzék uralta. A napirend előtti felszólalások 80 százaléka szintén ellenzéki volt. A Fidesz, az FKGP, az MDF, a KDNP és az MDNP 1025 alkalommal, az MSZP és az SZDSZ képviselői pedig 209-szer kértek szót napirend előtt. Az elmúlt két és fél évben ezzel szemben ugyanannyiszor szólaltak fel a koalíciós képviselők napirend előtt, mint az ellenzékiek.
Az interpellációs időszak arányai ennek ellenére javultak, mert az első egy évben a kormánypártok csaknem ugyanannyi kérdést, azonnali kérdést és interpellációt intéztek a miniszterekhez, mint az ellenzékiek. 2000-ben ezzel szemben a koalíciós képviselők nevéhez csak az összes felvetés 26 százaléka fűződik, míg az ellenzékéhez 74. A "legkíváncsibb" az MSZP volt, 441-szer szólította meg a minisztereket. Az SZDSZ 268, a MIÉP és a Fidesz 109 kérdést tett fel a kormánytagoknak. A legkevesebb felvetése az MDF-nek (93) és az FKGP-nek volt (84). Összességében a koalíció 286, az ellenzék pedig 823 kérdést, illetve interpellációt szegezett a tárcák vezetőinek.
A statisztikát rontja, hogy leginkább az ellenzék által feltett kérdések többsége írásban érkezett a miniszterekhez, s a választ is levélben kaptak a honatyák. A nyilvánosság előtt elhangzó interpellációkat tekintve szembetűnő, hogy azok 36 százalékát a kormánypárti képviselők mondják el. Az előző ciklusban ez az arány mindössze 6 százalék volt. Hasonló (33 és 67 százalék) az arány az azonnali kérdések esetében. A Horn-kormány idején az ellenzék tette fel az azonnali kérdések 85 százalékát.

Ezer kérdés

Az elmúlt év legtöbbet faggatott minisztere Járai Zsigmond volt. A statisztikákból kiderül, a legtöbb azonnali kérdést és interpellációt a pénzügyi tárca vezetőjéhez intézték. Tavaly a parlamentben az interpellációs időszakban, illetve írásban 1109 kérdést tettek föl a képviselők a kormánytagoknak. Ebből 133 szólt Járai Zsigmondnak, 130 Torgyán József földművelésügyi és 114 Pintér Sándor belügyminiszternek.
Alig érdeklődtek a képviselők a PHARE-program koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter, valamint a környezetvédelmi és az ifjúsági tárca vezetőjének feladatkörébe tartozó témák iránt. Egy év alatt Boros Imre PHARE-miniszter mindössze 3 kérdést kapott, Kövér László és Demeter Ervin titkosszolgálati minisztereknek 10 felvetést kellett megválaszolniuk. Pepó Pál, Ligetvári Ferenc és Turi-Kovács Béla környezetvédelmi minisztereknek 23, Deutsch Tamásnak, a sport tárca vezetőjének 25 kérdést tettek fel a képviselők.
A koalíció célpontja a közlekedési miniszter volt. Katona Kálmánnak, Nógrádi Lászlónak és Fónagy Jánosnak a 286 kormánypárti kérdésből 39-re kellett reagálnia. Sokat faggatták a földművelésügyi (37) és a pénzügyminisztert (34) is.
Az ellenzék leginkább a miniszterelnök válaszaira volt kíváncsi. Az összesen 815-ből 102 interpellációt, kérdést és azonnali kérdést intéztek hozzá. Torgyán József 93, a belügyminiszter 84 felvetésre adott választ.

Nagy Szilvia

(Magyar Hirlap)

Korábban:

(2000. június 22.)