Több egyház alkotmánysértőnek tartja a vallásszabadságról szóló törvény módosítását<br/>

A kormány módosítani kívánja a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990-ben hozott törvényt. A módosítás értelmében ezentúl korlátok közé szorítanák az egyházalapítás jogát. Új egyházak létrehozásakor meghatározott követelményeknek kell megfelelni, és működő egyházak engedélyét is felül lehetne vizsgálni. A Hit Gyülekezet és a Krisna-hívők szerint alkotmányellenes a módosítás. A kormány szerint azonban szükséges, hogy az álegyházakat valahogyan kiszűrjék, ne lehessen egyházi támogatást bárki számára hozzáférhetővé tenni.

A módosítást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) dolgozta ki. A törvénymódosítás nem engedné azon egyházak bejegyzését, melyek elsősorban nem vallási, hanem politikai érdekérvényesítő, gyógyító, nevelési-oktatási, illetve egyéb társadalmi szerepet betöltő tevékenységet folytatnak. Ennek megállapítása érdekében alapításkor az egyházaknak be kellene nyújtaniuk vallási programjukat, és csak az alakulhat meg, melynek rendszerbe foglalt, természetfelettire irányuló hitelvei vannak. Emellett követelmény lenne, hogy "az erkölcsöt és az emberi méltóságot nem sértő sajátos magatartás-követelményekkel az emberi személyiség egészét átfogja" az adott egyház tanítása. Szigorúbban meghatároznák az alakuló egyházra vonatkozó adatok közlését is, részletes szervezeti felépítést kellene csatolni az alapítási kérelemhez. Most bármely területileg illetékes bíróság bejegyezhet egyházalapítást, de a módosítás szerint az összes egyház a Legfelsőbb Bírósághoz tartozna.

A módosításra a tervezet megfogalmazói szerint azért van szükség, hogy ki lehessen szűrni azokat a csoportokat, melyek alapvetően nem vallási tevékenységet folytatnak, és hogy az egyház státus védve legyen a fogalomba nem illő szervezetektől. A módosítás indoklása utal az Európai Unió azon ajánlására, ami szerint meg kell védeni az állampolgárokat a veszélyes szektáktól. Az utóbbi időben több kormánypárti képviselő ennél is szigorúbb egyházalapítási törvényt követelt, így például legalább 100 éves hazai működéshez vagy meghatározott számú követőhöz kötötte volna az alapítási jogot. Ezeket az ötleteket a minisztérium - többek között az Európa Tanács figyelmeztetései miatt - elvetette. Több kisegyház szerint a módosítás azonban így is alkotmánysértő, és szabad utat enged az államnak, hogy betiltson egyházakat, a jogszabály megfogalmazása túl tág, szerintük így önkényesen lehetne alkalmazni.

A Hit Gyülekezetének szertartása

Schanda Balázs, az NKÖM munkatársa, aki részt vett a módosítás elkészítésében, ezzel szemben az [origo]-nak azt mondta, 10 év után kiderült, hogy a jelenlegi szabályozás nem megfelelő. Schanda szerint több mint száz egyház működik jelenleg Magyarországon, és valószínűnek tartotta, hogy ezek között lesz olyan, mely a módosítás után nem működhetne tovább. Konkrét példákat azonban nem tudott mondani, és mint kiderült, nem készült felmérés, hány egyházat érinthet a változás. Schanda azt mondta, a változtatás a kormányprogram része volt, a változtatást nem a működő egyházak szorgalmazták saját védelmükben. A változtatási szándék nem konrét, felderített visszásságok miatt történt, hanem azért, hogy legyen jogi keret a nem vallási tevékenységet folytató egyházak kiszűrésében, mert a jelenlegi rendszerben az ügyészség nem tud élni jogaival. Ezzel szemben a kisegyházak képviselői állítják, a mostani gyakorlat is elegendő a törvénytelenségek megakadályozására.

Danka Krisztina, a Krisna-tudatú Hívők Közösségének szóvivője szerint irracionális úgy tövénykezni, hogy előtte nem készült felmérés a működő egyházak esetleges destruktivitásáról. A törvény szerint ezentúl a Legfelsőbb Bíróság jogászai döntenek arról, teológiai szempontból egy egyház megfelelően működik-e. Schanda szerint nem okozhat problémát, hogy jogászok döntenek teológiai kérdésekben, "ahogy alapítványok bejegyzésekor is konszenzus alakult ki arról, mit jelent a tartós közéleti cél, így a vallási ügyekre szakosodott jogászok is objektívan meg tudják majd állapítani, teológiailag mi számít vallásnak" - mondta az [origo]-nak. Schanda szerint az elutasított bejegyzési kérelmek nem sértik a vallásszabadságot, mert a törvény a vallások gyakorlását nem korlátozza, csak más szervezeti formába kényszerítené, például civil szervezetként is bármilyen kultuszt bemutathatnának. Schanda egy korábbi nyilatkozatában azt mondta: "hiheti valaki, hogy a Föld lapos, de ez kevés ok a különleges jogokhoz", utalva arra, hogy rossz, ha egyházként állami támogatáshoz jut destruktív hitűek egy csoportja.

A módosítás szerint a már bejegyzett egyházaknak nem kell újra kérniük engedélyezésüket, adataik automatikusan átkerülnének a Legfelsőbb Bírósághoz. Így kiküszöbölhető, hogy például a katolikusoknak bizonyítaniuk kelljen, teológiailag hitük megfelel jogi értelemben is a vallás kritériumának. Azonban ha az ügyészségnek gyanús egy már létező egyház, akkor bekérheti azokat az adatokat, amelyeket ettől kezdve az újonnan alapítóknak is be kell nyújtaniuk, és akár fel is függesztheti működésüket.

A Krisna tudatú hívők hajnali szertartásukra
igyekeznek a Krisna-völgyben

Biztosan az AB-hez fordulnak a Krisna-tudatú hívők is, ha elfogadja a Parlament a módosítást. Ahogy az Országgyűlés két idei, egyházakat érintő döntése ellen már beadványt nyújtottak be az AB-hez. Az egyik általuk - és több más kisegyház által is - kifogásolt törvény az áfa- és vámkedvezményről szóló, amely adomány utáni kedvezményre csak azokat az egyházakat jogosítja, amelyek legalább 100 éve jelen vannak, vagy 30 éve szervezett formában működnek, vagy az adófizetők legalább 1%-nak támogatásával (kb. 45 000 fő) rendelkeznek. Ez több kisegyház szerint a kormány inkvizíciós politikáját bizonyítja, melynek értelmében egyenlőbbeket választ ki magának az egyébként alkotmány szerint egyenlő egyházak között. A másik Alkotmánybíróságon megtámadott törvény a költségvetés azon része, mely a kormány és az egyes egyházak közti megállapodáshoz köti a felekezetek támogatását.

Az áfatörvény módosítását elfogadhatatlannak tartja, de a mostani tervezetet elfogadná egy másik kisegyház, a kb. 1200 hívőt összefogó Arany Rózsakereszt Vallásközössége. A rózsakeresztesek nevében [origo]-nak nyilatkozó Aczél Zoltán azt mondta, politikával egyáltalán nem foglalkoznak, így a mostani módosítás szövegét sem ismerik pontosan. Ugyanakkor elmondta, hogy kifejezetten örülnének, ha lenne egy olyan fórum, ami előtt tevékenységüket pontosan definiálhatnák. Így ha a módosításnak megfelelően ez a bíróság előtt történne, ahol elfogulatlanul vizsgálnák tanaikat, akkor az új rendszer megfelelne nekik. "Bízunk abban, hogy lesz olyan fórum, amely valóban objektívan, neutrálisan vizsgálja tevékenységünket" - mondta Aczél.

Megkérdeztük a legnagyobb hazai egyház, a Magyarországi Római Katolikus Egyház véleményét is. A Magyar Katolikus Püspöki Kar munkatársától megtudtuk, hogy a katolikusoknak nincs állásfoglalásuk az ügyben, mert a módosítás nem érinti őket közvetlenül, és nem érzik szükségét, hogy kormányzati kérdésekben véleményt mondjanak.

A módosítás még nem került az Országgyűlés elé, de Fodor Gábor, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság szabad demokrata tagja azt mondta, a bizottságban már foglalkoztak az üggyel. Fodor az [origo]-nak nyilatkozva felháborítónak és kivitelezhetetlennek nevezte a módosítást. "Európa-szerte dicsérték az érvényben lévő törvényt, ami talán a legliberálisabb Kelet-Európában. Nincs semmilyen társadalmi vagy gyakorlati indoka a változtatásnak. A módosítás célja, hogy a nem szimpatikus egyházakat nehéz helyzetbe lehessen hozni" - mondta Fodor. A SZDSZ biztosan el fogja utasítani a módosítást, és kezdeti bizonytalankodás után várhatóan ugyanígy dönt az MSZP is. Mivel a törvény elfogadásához legalább kétharmados támogatásra van szükség, valószínűsíthetően a Parlament nem fogadja el a kormány javaslatát.

Magyari Péter

Ajánló:

A javaslat szerint a Legfelsőbb Bírósághoz tartozna az összes egyház alapítási-bejegyzési ügy