A honvédelmi tárca szerint a magyarokat nem érhette uránszennyezés<br/>

A Magyar Honvédség egészségügyi csoportfőnöke, Svéd László vezérőrnagy többször is azt mondta: szinte kizárható, hogy magyar katonát uránszennyezés ért volna. Bár azt elismerte, hogy egy esetleges megbetegedés tényét soha nem lehet százszázalékos biztonsággal kizárni, úgy vélte: a folyamatos orvosi ellenőrzések mellett nincs ok aggodalomra.

A külföldről érkező hírek felbukkanása után, múlt hét pénteken Juhász Ferenc szocialista képviselő írásbeli kérdést intézett a miniszterelnökhöz. Ebben azt akarta megtudni: foglalkozik-e a kormány a Balkán-szindrómával, végeztek-e orvosi vizsgálatokat a Balkán-térségben szolgálatot teljesítő magyar békefenntartó katonákon és ellátták-e őket megfelelő védőfelszereléssel.

Juhász még nem kapott hivatalos választ levelére. "A sajtóhírek alapján azonban úgy látom: nem igazán fogékonyak a problémára. Ezzel azt a látszatot keltik, mintha takargatnivalójuk lenne" - mondta a képviselő az [origo]-nak. A politikus szerint a megnyugtató válaszadás több szempontból is fontos lenne. "Egyrészt, ha a gyengített uránnak valóban egészségkárosító hatása van, már régen vizsgálni kellene az ügyet. A politikusokat azért kellene tájékoztatni, mert ők szavaznak a parlamentben arról, küldjön-e Magyarország katonákat. És nem utolsósorban melyik katona fog legközelebb Koszovóba, Boszniába menni, ha ilyen esetek előfordulhatnak" - mondta Juhász.

Demszky Gábor, a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) elnöke vasárnap szintén azt kérte a miniszterelnöktől, hogy haladéktalanul tájékoztassa a parlamenti pártok elnökeit a Balkán-szindrómával kapcsolatos magyar helyzetről. Demszky elsősorban azt kérte, hogy Orbán Viktor adjon tájékoztatást arról, van-e érintett magyar katona, valamint ismertesse a NATO-országok Balkán-szindrómával kapcsolatos álláspontját is.

Közben felröppent a hír, hogy az Okucaniban szolgált, majd 1999-ben elhunyt Körmendi István leukémiában halt meg. A Magyar Honvédség egészségügyi csoportfőnöke, Svéd László vezérőrnagy elismerte, hogy Körmendi diagnózisai között a leukémia is szerepelt, de nem tartotta elképzelhetőnek, hogy a főtörzsőrmester halála összefüggésben lenne az urántartalmú NATO-lövedékekkel. Svéd azt állította: az elhunyt magyar békefenntartó halálát egy rágcsálók, rovarok által terjesztett lázbetegség okozta. A leukémiára utaló sejtek pedig szerinte csak azért lehettek a katona szervezetében, mert legyengült az immunrendszere.

A vezérőrnagy közölte: folyamatos orvosi ellenőrzés alatt állnak a békefenntartó katonák, és a Balkán-szindróma miatti aggodalmak miatt erre most fokozottan odafigyelnek. "Szinte kizárható, hogy magyar katona megfertőződött volna, ugyanis fertőzött területen nem végeztek munkát. Az állomáshelyük körzetében pedig félévente végeznek sugár-, pollen- és nehézfémvizsgálatokat" - mondta Svéd az [origo]-nak.

A Magyar Honvédség egészségügyi csoportfőnöke szerint a külföldiek sem valószínű, hogy megfertőződtek, mivel a szennyező objektumok le vannak zárva, és az ott tartózkodóknak kötelező védőszájmaszkot, -sisakot és -kesztyűt viselniük. "Persze semmire sem lehet mondani, hogy biztos, hiszen a szabályokat meg lehet szegni. Volt már olyan katona, aki repeszdarabot vitt haza emlékbe például" - tette hozzá. "Elvileg azonban nem kerülhetnek közvetlen kontaktusba fertőzött tárgyakkal."

A vezérőrnagy közölte, hogy a már elkészült belga, spanyol, angol jelentésekből egyértelműen az derült ki: a katonáik körében talált megbetegedések nincsenek összefüggésben azzal, hogy a Balkánon teljesítettek szolgálatot. Hozzátette: "Mindhárom jelentés egyértelműen tartalmazza, hogy egyetlen országban sem haladja meg a katonák leukémiás megbetegedési gyakorisága a polgári lakosság körében előforduló betegségszámot."

Kedden a Népszavában megjelent: magyar szakértők már két évvel ezelőtt figyelmeztettek a NATO-hadműveletekben használt uránlövedékek veszélyességére. Egészségügyi szabályok kialakítását javasolták, azonban a magyar katonák előzetes tájékoztatása mégis elmaradt. "A Magyar Honvédség csapatai a NATO-kötelékben végrehajtott hadműveletben is kapcsolatba kerülhetnek az elszegényített uránnal, ezért számukra is fontos az azzal kapcsolatos leglényegesebb toxikus és radiológiai hatások megismerése, az egészségvédelmi rendszabályok kialakítása és következetes betartása." Ezt a figyelmeztetést a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem két tanára, dr. Kovács Tibor és Pellérdi Rezső másfél évvel ezelőtt publikált tanulmányában fogalmazta meg, amely az elszegényített urán katonai alkalmazását és annak egészségügyi következményeit elemezte.

Svéd beszámolt arról, hogy jövő hétfőn a NATO orvosi tanácskozására utazik, ahol a többi között a Belgium, Spanyolország, Anglia, Hollandia és Portugália által a Balkán-szindrómáról készített jelentéseket tanulmányozzák, és ajánlásokat is megfogalmaznak. "Az ajánlás valószínűleg azt fogja tartalmazni, hogy próbáljuk meg vizeletmintából kimutatni az esetleges nehézfém-szennyeződést. Ezt a biztonság kedvéért meg is fogjuk tenni" - mondta a vezérőrnagy az [origo]-nak.

Kapcsándi Dóra

Korábban:

(2001. január 7.)