Az új egészségügyi miniszternek hosszú távú tervei vannak

Mikola István nemrég kinevezett egészségügyi miniszter szerdán ismertette az egészségüggyel kapcsolatos feladatokat és céljait. A várhatóan februárban elkészülő ágazati stratégiában a népegészségügy javítása kap elsőbbséget, amely a családvédelemtől az iskolai egészségprogramon át a környezet-egészségügyig számos részterületet tartalmaz majd.

Mikola István
Fotó: HavariaPress
"Az egészségügyi ágazat problémái nem korlátozódnak választási ciklusokra, így a szaktárca új vezetői hosszú távon is érvényesíthető programok kidolgozására törekszenek" - közölte Mikola István egészségügyi miniszter szerdai budapesti sajtótájékoztatón. Elmondta: a várhatóan februárban elkészülő ágazati stratégiában a népegészségügy javítása kap elsőbbséget, amely a családvédelemtől az iskolai egészségprogramon át a környezet-egészségügyig számos részterületet tartalmaz majd.

A miniszter elmondta: a hivatalba lépése óta eltelt 16 nap alatt átdolgozták a tárca szervezeti és működési szabályzatát, amelynek alapján a korábbinál kevesebb főosztállyal és egyeztetéssel, így gyorsabban oldhatja meg feladatait az apparátus.

A családvédelmi program keretében a terhességmegszakításokkal kapcsolatban szakmai - és nem jogszabályi - módosításokra készülnek. Tenni kívánnak a magzatfejlődési rendellenességek megelőzéséért, a csecsemőhalandóság csökkentéséért és az anyatejes táplálás elterjesztéséért. Az iskolai egészségprogramban a táplálkozási és az általános egészségügyi ismeretek tananyagba épülését szeretnék elérni. Szorgalmazzák azt is, hogy az iskolai testnevelésben az egészségügyi szempontok fokozottan érvényesüljenek. A lakosság táplálkozási szokásai megváltoztatásának szándékával a jódos só fogyasztására, valamint az elhízottság és az alultápláltság elkerülésére ösztönöznek - sorolta a miniszter.

Mikola hozzátette, hogy külön program keretében foglalkoznak majd a szakemberek a fiatalkori és a terhességi vérszegénységgel, valamint a depresszió népegészségügyi vonatkozásaival. A programsor tartalmazza majd a dohányzás, az alkoholizmus és az öngyilkosságok elleni küzdelem lehetőségeit.

A népegészségügyi stratégia fontos elemének minősítette a miniszter a jól működő védőoltási rendszer fenntartását, valamint a kórházban a higiénés előírások teljesítésének megkövetelését. Mikola szerint a stratégia tartalmaz majd a kémiai, a sugárbiztonsággal és más környezet-egészségüggyel összefüggő teendőket is. Hozzátette: a programok megvalósítása más tárcák együttműködését is igényli, ezért a kormányzat teljes támogatása szükséges a stratégiához.

A miniszter közölte: a tárca apparátusának létszáma a január 1-jei állapothoz képest rövid időn belül 30 százalékkal csökken.

Mikola a sajtótájékoztatón bemutatta munkatársait: Horváth Zsolt politikai államtitkárt, Pulay Gyula közigazgatási államtitkárt, Oberfrank Ferencet, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgatóját, Páva Hannát, a nemzetközi kapcsolatokért és a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkárt, Pintér Alán megbízott országos tisztifőorvost, Nagy Attilát, a prion fehérjék okozta betegségek megelőzése érdekében kinevezett miniszteri biztost és Eke Károly megbízott kabinetfőnököt.

Mikola közölte: a január 1-jétől az Egészségügyi Minisztérium felügyelete alá került Országos Egészségügyi Pénztár szintén új szervezeti és működési szabályzat szerint dolgozik, a főigazgató mellett Donkáné Verebes Éva és Kameniczky István főigazgató-helyettesek irányításával.

Az egészségügyi miniszter a sajtótájékoztatón úgy vélekedett, hogy nem kerülhető meg az alapellátás teljes privatizációja és működési rendszerébe az amortizáció beépítése.

Mikola jelezte: szakmai és gazdasági szempontokból ismét megvizsgálják az egészségügyi országos intézetek helyzetét. Szerinte ezeknek a betegellátás csúcsintézményeiként, tehát eredeti feladatuknak megfelelően kellene működniük.

A miniszter szerint rögzíteni kell az egészségügy különböző szintű intézményeinek feladatait, hogy a betegek eleve oda kerüljenek, ahol az állapotuknak leginkább megfelelő ellátást kaphatják.

Mikola óvatosságot és fokozatosságot vetített előre a járóbeteg-szakellátás privatizációjában, mint ahogy a szabad szellemi foglalkozású szakorvoslás megvalósításában is.

Szándékai között említette megértetni a gyógyszergyártókkal és -forgalmazókkal, hogy számukra is fontos az egészségügyi ágazat jó anyagi kondíciójának megőrzése és ezzel vásárlóképességének fenntartása. Mikola ugyanakkor elismerte, hogy jogos a gyógyszergyártók igénye az üzleti feltételek kiszámíthatóságára.

A miniszter az egészségügyiek bérezésével kapcsolatban közölte: az ágazatban dolgozók keresetének növelésére nem a bérharc, hanem az egészségügy közgazdasági környezetének rendezése adja meg a lehetőséget. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy a nemzetgazdaság többletbevételeiből jelentős részhez jut az egészségügy.

Újságírói kérdésre a miniszter elmondta: az új gyógyszerárakat várhatóan január végén, február elején hirdetik ki közlönyben, és - a gyógyszertárak felkészülésére időt hagyva - február végén, március elején lépnek életbe.

(MTI)

Ajánló:

Korábban:

(2001. január 15.)