Munkaügyi razzia februártól

Februártól az építőiparban, a kereskedelemben és a mezőgazdaságban fokozottan ellenőrzi a munkaügyi főfelügyelőség a 40 ezer forintos minimálbér kifizetését. Az elkövetkező két hónapban végzett célellenőrzés során főként azt vizsgálják, a részmunkaidő nem párosul-e feketemunkával a kisebb vállalkozásoknál.

Februárban és márciusban kiemelt figyelemmel vizsgálják a munkaügyi ellenőrök azt, megfizetik-e a munkáltatók az alkalmazottaknak a 40 ezer forintos kötelező legkisebb bért - mondta a Magyar Hírlapnak Békés András, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke. A munkaügyi hatóság minden évben öt-hat olyan célellenőrzést tart, amelynek során kifejezetten egy területre koncentrálnak az ellenőrök. Miután az Országgyűlés által 40 ezer forintra emelt minimálbért először februárban kell kifizetni, a főfelügyelőség emberei is ekkor kezdik a vizsgálatokat.

A négyszáz ellenőr a munkáltatók 5-6 százalékához tud kiszállni. A hatóság alkalmazottai azt a feladatot kapták, hogy idejük egyharmadában a nagy létszámú munkahelyeken vizsgálódjanak, energiájuk nagyobb részét azonban a kisebb vállalkozások ellenőrzésére fordítsák. A Magyar Hírlap kérdésére, hogy milyen alapon választják ki az ellenőrzés alá vont munkahelyeket, Békés András elmondta: megvizsgálják a bejelentéseket, ellátogatnak oda, ahol korábban több szabálytalanságot tapasztaltak, de új munkáltatók "felfedezésére" is sort kerítenek. Az ellenőrök most is a feketemunkával leginkább veszélyeztetett ágazatokra, így az építőiparra, a kereskedelemre és a mezőgazdaságra koncentrálnak.

Az OMMF elnöke hangsúlyozta: mint minden esetben, a hatóság most is előítéletektől mentesen kezdi meg munkáját, s ők örülnének a legjobban, ha a munkaadók betartanák a szabályokat. Az előzetes jelzések alapján azonban különösen ügyelnek arra, hogy a részmunkaidőssé átminősített alkalmazottakat valóban csak rövidebb ideig foglalkoztatják-e a munkaadók. Elképzelhető ugyanis - tette hozzá Békás András, hogy a rövidebb munkaidőt rögzítő szerződések ellenére feketén tovább kell dolgozniuk az alkalmazottaknak. Mint megírtuk: a kisebb munkáltatók elsősorban a részmunkaidővel tudják kikerülni a 40 ezer forintos kötelező minimálbér kifizetését és az ehhez kapcsolódó magasabb járulékokat. A várható munkaügyi ellenőrzések azonban óvatosságra intik a vállalkozókat, ezért - legalábbis az év elején - igyekeznek legális megoldásokat találni.

Az ellenőrök felszólíthatják a vállalkozásokat a szabálytalanságok megszüntetésére, de 50 ezertől 3 millió forintig terjedő bírságot is kiszabhatnak - mondta Békés András. A büntetés nagysága a szabálysértés súlyosságától és az érintett munkavállalók számától függ. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke ismét hangsúlyozta: egyre csökken a pénzbírságok fegyelmező ereje, hiszen azokat még 1994-ben állapították meg. A munkaügyi hatóság ezért szeretné elérni, hogy a bírság felső határát 10 millió forintra emeljék.

(Magyar Hirlap)