Nem közeledett a parlamenti pártok álláspontja a szomszédos országokban élő magyarokról szóló, úgynevezett státustörvény tervezetének egyeztetésekor, amelyre hétfőn, Mádl Ferenc köztársasági elnöknél került sor. A tervezet szerint a szomszédos államokban élő magyar nemzetiségűek - a törvényben meghatározott feltételek mellett - jogosultakká válnának egyes kulturális, szociális, oktatási és munkavállalási kedvezmények alanyi jogon való igénybevételére,
valamint egyes támogatások igénylésére Magyarországon, illetőleg állandó lakóhelyükön.
A Fidesz támogatja a törvényjavaslat parlamenti elfogadását. Torgyán József pártja nevében támogatásáról biztosította a státustörvény megszületését. Kövér László, a Fidesz elnöke úgy gondolja, alig van esély arra, hogy az MSZP megszavazza tervezetet.
A Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) alapvetően egyetért a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény megalkotására vonatkozó kezdeményezéssel. Az MDF szintén támogatja a státustörvény megalkotását, és reménykedik abban, hogy az alkotmány 6. paragrafusában foglaltaknak, amely szerint a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határainkon túl élő magyarokért és minden politikai tényező képes és hajlandó lesz megfelelni.
Az SZDSZ eleve elutasította a státustörvény tervezetét. Szent-Iványi István, a szabad demokraták frakcióvezetője szemfényvesztésnek nevezte a tervezetet. Elmondta: nem lehet tudni, hogy a jogszabály kikre terjedne ki, milyen szolgáltatásokat biztosítana, mennyibe kerülne és hogy ki fizetné a felmerülő költségeket.A Szocialista Párt a törvényjavaslat végső szövegétől teszi függővé támogatását. Kovács László pártelnök elmondta: az MSZP szerint a kedvezményezettek körének és mértékének meghatározásakor tekintettel kell lenni a hazai lakosság érdekeire és teherbíró képességére.
Az RMDSZ véleménye a státustörvényről
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 28 pontban foglalta össze a státustörvénnyel kapcsolatos észrevételeit azon a megbeszélésen, amelyen a határon túli magyar szervezetek képviselői találkoztak a magyar kormány illetékeseivel.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint fontos, hogy minél pontosabbak legyenek azok a kritériumok, amelyek alapján meghatározzák, hogy kik kerüljenek a státustörvény hatálya alá. Az első lépés a magyar igazolvány igényléséhez mindenképpen egy nyilatkozat lenne arról, hogy a kérelmező magyarnak vallja magát. Ebbe a körbe belekerülnének családtagok is. Ugyancsak igényelhetne ilyen igazolványt az, aki magát magyarnak valló személy családtagja: házastársa, gyereke. Természetesen ennek lennének kritériumai: például bizonyítani kellene valamilyen módon egy minimális nyelvtudást, vagy azt, hogy valaki magyar iskolába járt, vagy magyar egyházhoz tartozik. Markó szerint nem kellene szigorú kritériumrendszert felállítani, mert ennek a törvénynek befogadó jellegűnek kellene lennie.
Az RMDSZ javasolta, hogy azok a cikkelyek, amelyek a Magyarországon való tanulásnak a mértékét, számarányát, szakmai területeit szabályozzák, ne kizárólagosan csak a mindenkori magyar oktatási miniszter hatáskörébe tartozzanak, hanem ezekről is lehessen konzultálni.
(MTI)
Ajánló:
Korábban:
(2001. január 21.)