Az MSZP nem támogatja az egyházakról szóló törvény módosítását <br/>

Kósáné Kovács Magda szocialista képviselő közölte: nem lát esélyt a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény módosítását kezdeményező kormányjavaslat elfogadására. Az MSZP Alkotmánybírósághoz fordul azzal a javaslattal kapcsolatban, amely kedvezményezetti köröket állapított meg a téren, hogy melyik egyház adhat adóigazolást támogatóinak.

Kósáné Kovács Magda, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának elnöke kedden elmondta: az MSZP az Alkotmánybírósághoz fordul Sasvári Szilárd (Fidesz) költségvetési kapcsolódó módosító indítványként elfogadott javaslata ügyében, amely kedvezményezetti köröket állapított meg a téren, hogy melyik felekezet, egyház adhat adóigazolást támogatóinak.

A szocialisták - egy 1993-as alkotmánybírósági határozat megállapítása alapján - azon az állásponton vannak, hogy nincs törvényi alapja az egyházak közötti különbségtételnek, csak a felekezetek tényleges társadalmi szerepének különbségét lehet konstatálni.

A kormány módosítani akarja a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990-ben hozott törvényt. A módosítás értelmében ezentúl korlátok közé szorítanák az egyházalapítás jogát. Új egyházak létrehozásakor meghatározott követelményeknek kell megfelelni, és működő egyházak engedélyét is felül lehetne vizsgálni.

Kósáné Kovács Magda azt mondta: az MSZP-frakció nem zárkózik el a tíz éve elfogadott lelkiismereti és vallásszabadságról szóló kétharmados törvény módosításától, amit az is bizonyít, hogy saját javaslatot nyújtott be ez ügyben. A kormány előterjesztését azonban nem tudják támogatni, mert szerintük az különbséget akar tenni felekezet és felekezet között.

Kifogásolják azt is, hogy az ügyészség lehetőséget kapjon az egyházak működésének ellenőrzésére. Donáth László képviselő szerint ez az egyházak kvázi törvényen kívüli állapotában működött Állami Egyházügyi Hivatal emlékét idézi fel. "A beterjesztett törvényjavaslat ebben a formájában csak azt a célt szolgálhatja, hogy növelje a feszültséget a különféle történelmi felekezetek között, illetve hogy olyan állapotot alakítson ki, amelyben a kormányzat kegyétől függ valamely felekezethez tartozó állampolgár lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogának gyakorlása" - fogalmazott Donáth. Jelezte: rendezni kellene például azt a helyzetet, hogy az egyházi iskolákban tanítók jelenleg nem részesülnek a közalkalmazotti jogokban.

Az MSZP változtatna a törvényen annak érdekében is, hogy hatékonyabbá váljon az eljárási rend. Így egyetért azzal, hogy a Fővárosi Bírósághoz csoportosítsák a bejegyzést. Támogatja továbbá, hogy az egyházként való bejegyzésüket kérő közösségek csatolják hitelveiket, illetve nyilatkozzanak arról, hogy milyen társadalmi célú feladatokat vállalnak.

"Az MSZP nem enged a törvényhozás eszközeivel beleszólni az emberek lelkiismereti ügyeibe, nem engedi érinteni az emberek vallásszabadságát és az egyházak autonómiáját" - közölte Kósáné Kovács Magda. Szerinte Magyarországon nincs szektaveszély, de ha lenne is, annak megfékezésére a kormányjavaslat nem alkalmas, mert az anyagi haszonszerzés szándékával egyházként vagy alapítványként létrehozott szervezetek működését az igazságszolgáltatás jelenlegi eszközeivel is meg lehet akadályozni.

(MTI)