Tanúk meghallgatásával folytatódott a Czeizel-per<br/>

Csehák Judit volt szociális és egészségügyi minisztert, valamint Ádám Györgyöt, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem etikai és jogi tanszékének volt professzorát hallgatta meg kedden a Fővárosi Bíróság a Czeizel-perben. Czeizel Endre orvos-genetikust emberkereskedelemmel foglalkozó szervezet keretében bűnsegédként elkövetett családi állás megváltoztatásának bűntettével vádolja az ügyészség. A pernek több mint tíz vádlottja van.

"Az 1980-as évek végén érvényben lévő jogszabályok szerint nem kötődhetett anyagi ellenszolgáltatás az örökbeadásokhoz és -fogadásokhoz" - mondta Csehák Judit, a Czeizel-ügyben a védelem tanújaként meghallgatott volt szociális és egészségügyi miniszter kedden a Fővárosi Bíróságon.

Czeizel Endre orvos-genetikust emberkereskedelemmel foglalkozó szervezet keretében bűnsegédként elkövetett családi állás megváltoztatásának bűntettével vádolja az ügyészség. A Czeizel nevéről ismert per több mint tíz vádlottja esetében azt vizsgálja a bíróság, hogy közreműködésükkel az utóbbi tíz esztendő alatt valóban adtak-e örökbe gyermekeket születésük után, az illetékes hatóságok megkerülésével, anyagi ellenszolgáltatás fejében, Magyarországra és külföldre.

Csehák Judit - aki 1988 januárjától 1990 elejéig vezette az akkori Szociális és Egészségügyi Minisztériumot - felidézte: a tárca gyámüggyel foglalkozó munkatársai tájékoztatták őt arról, hogy az örökbeadás folyamata bonyolult, emiatt a korai örökbefogadás gyakorlatilag lehetetlen. Csehák szerint miniszteri működése alatt az örökbefogadás újraszabályozására esély sem volt, mert a ´80-as évek végén a parlament más ügyekkel volt elfoglalva.

Az egykori miniszter szerint ha a dajkaanyasággal kapcsolatban szóba került volna az anyagi ellentételezés, akkor ő - minisztériumi szabályozás mellett - a gyermeket megszülő nő költségeinek megtérítése mellett foglalt volna állást.

Ádám György, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem etikai és jogi tanszékének volt professzora - szintén a védelem tanújaként - elmondta: a világszerte elterjedt béranyaságot elfogadhatatlannak, jogilag, erkölcsileg elítélendőnek tartja. A professzor a Magyarországon meghonosodott dajkaanyaságot, illetve a fogalmat is helytelennek minősítette, mivel szerinte az az anyagi ellentételezés lehetőségét is magában hordozza. Ádám György a kihordó és megszülő anya fogalmát mondta helyesnek, mert az kizárja a pénzügyi ellenszolgáltatást. Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a kihordó anya igazolt kiadásait - például a munkából kiesés veszteségeit - lehet és illik ellentételezni.
Ádám György bírói kérdésre azt válaszolta: az őt mint professzort kérdezőknek mindig azt válaszolta, hogy örökbeadásért tilos anyagi ellenszolgáltatást nyújtani.

A per áprilisban tanúmeghallgatásokkal folytatódik.

(MTI)

Korábban:

(1999. május 18.)