A Hírközlési Főfelügyelet (Hif) azt tervezi, hogy huszonnégy órán át figyeli és rögzíti az éter kalózainak akcióit. Ezt országos rendszer vizsgálja majd. Az ehhez szükséges tíz torony és a hozzá tartozó hálózat kiépítése több százmillió forintba kerül, és 2002 végéig kell befejeznie a Hifnek egy korábbi kormánydöntés értelmében.

Tomka Péter, a Hírközlési Főfelügyelet mérésügyi igazgatója a Magyar Hírlapnak elmondta: elsősorban azért van szükség a figyelőhálózatra, hogy a szűkös lehetőségeken belül minél többen használhassák a frekvenciákat. Ezért szűrik ki az engedély nélküli vagy a szabályokat megszegő rádióamatőröket is. Tilos például magánbeszélgetéssel lefoglalni a frekvenciát, százezer forint büntetést is kiszabhatnak a tereferélő rádióamatőrre. Ha felépül a figyelőhálózat, nem menekülhetnek a felelősségre vonás elől azok a rádiósok sem, akik akár csak néhány percig is az éterben trágárkodnak, mivel a hálózat minden jelet rögzít. Jelenleg évente alig 10-20 szabályszegő rádióst fülelnek le. A Hírközlési Főfelügyelet abban bízik, hogy az állandó mérés elrettenti majd a garázdálkodókat.

Egyelőre kérdéses, hol épülhet fel a Budapestet és környékét figyelő torony. A több mint egy évtizede kiválasztott XVI. kerületi helyszínről ugyanis - a lakossági tiltakozás hatására - valószínűleg kivonul a Hif. Toronyépítés ellen tiltakozik a XVI. kerület lakóinak egy része. A harminc méter magas acélszerkezetet és a 300 fős konferenciatermet a kertvárosi övezetben, a Ferenc utca- Rozsos utca-Avarszállás utca által határolt telken építené a Hírközlési Főfelügyelet. A szomszédok attól tartanak, hogy a beruházás nemcsak nyugalmukat, hanem egészségüket is veszélyezteti, házaik pedig eladhatatlanná válnak. A lakók aláírásokat gyűjtöttek, melyeket eljuttattak a polgármesteri hivatalnak, a Levegő Munkacsoportnak és a Hírközlési Főfelügyeletnek is. Végső esetben akár bírósághoz is fordulnak. Ügyvédet azonban csak közösen tudnának fogadni, így gyűjtést kezdtek a környéken.

A XVI. kerületi főépítész, Tóth Miklós szerint kompromisszumra lehetne jutni a lakókkal, hiszen a torony fából is felépíthető. A főépítész azonban kérdésesnek tartja a lakók panaszának jogi megalapozottságát. A Hírközlési Főfelügyeletnek ugyanis már akkor lehetősége lett volna felépíteni a tornyot, amikor még nem álltak házak a kerület azon részén. Tizenkét évvel ezelőtt a kerületi tanács módosította a rendezési tervet, megengedve a torony felállítását. Időközben a Szilas Tsz eladta a földet, és beépült a környék. A lakóknak elvileg tudniuk kellett róla, hogy hol vesznek telket. Viszont az is igaz, hogy a közigazgatási hivatal kifogásolta a 300 fős konferenciaterem építésének gondolatát, mert az nem való a kertvárosi övezetbe - tette hozzá a főépítész. Tóth Miklós emlékeztetett rá, hogy a kerületben amúgy húsz méterben maximálták a rádiótelefon-tornyok magasságát. Az erről szóló rendelet azonban nem változtatja meg az 1989-ben elfogadott rendezési tervet, vagyis a Hif harminc méteres tornya mindaddig jogszerű, amíg nem dönt másképp a képviselő-testület. A kerületi városatyák hamarosan tárgyalni fognak az ügy rendezéséről.

A torony nem sugároz, hanem rádiófrekvenciás zavarokat mér - tájékoztatta a Magyar Hírlapot Sallai Gyula, a Hírközlési Főfelügyelet elnökhelyettese. Ilyen berendezéssel szűrik ki például az engedély nélküli frekvenciahasználókat, az amatőr kalózrádiósokat. A XVI. kerületi torony építése tíz éve húzódik, ám mostanában a Hifet egyre inkább szorítják a nemzetközi kötelezettségek. Nem szeretnének azonban jogi vitába bocsátkozni a lakókkal, így a felügyelet azt tervezi, hogy másutt, lakott övezethez nem közel építi fel a tornyot.

(Magyar Hirlap)