Orbán Viktor harmadik alkalommal tartott országértékelő beszédet a Pesti Vigadóban<br/>

Orbán Viktor miniszterelnök csütörtök este a Pesti Vigadóban tartott országértékelő beszédét egy hasonlattal kezdte, amelyben Magyarországot egy olyan hajóhoz hasonlította, amelynek alkatrészeit sikeresen kicserélték, ahová nem szivárog a víz, ahol az eresztékek biztosan tartanak, a fedélzeten lévők újra látják az értelmét a munkájuknak, s mintha a kapitányi hídon is állnának emberek.

A kormányfő a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület felkérésére immár harmadik alkalommal értékelte az elmúlt évet és szólt az ország előtt álló feladatokról. Álláspontja szerint abban, hogy a rendszerváltás óta Magyarország megerősödött, három dolog segített: a vállalkozói szellem, a munka és a bátorság.

Orbán Viktor úgy ítéli meg, hogy a 2000. év a magyar gazdaság legsikeresebb esztendeje volt 1990 óta. Mint kifejtette, sikerült 5 százalék fölé emelni a nemzeti össztermék bővülését, érzékelhetően csökkent a munkanélküliség, a kivitel elérte a 30 milliárd eurót és sikerült kivergődni az adósságcsapdából.

A miniszterelnök kiemelte: Magyarország az egyetlen olyan állam az egész európai térségben, ahol a 2000. évben nem nőtt, hanem csökkent az infláció. Kitért arra is, hogy az elmúlt évben az árvizek csaknem 100 milliárd forintnyi kárt okoztak az országnak, az olajválság miatt mintegy 350 milliárd forintnyi, a gyenge euró miatt pedig több száz millió dollárnyi veszteség érte a gazdaságot. Hozzátette: azóta 13 ezer középületet és 32 ezer lakóépületet sikerült újjáépíteni és folyik a gátrendszer megerősítése is.

Tudományos munkákra hivatkozva Orbán Viktor az 1998-ban meghirdetett új gazdaságpolitika sikereként említette, hogy 1999-től már nem növekedett a különbség a legmagasabb és a legkisebb jövedelmű csoportok között és csökken a szegénységbe született gyermekek száma.

Az egészségügy helyzetéről szólva Orbán Viktor reményét fejezte ki, hogy lendületet kap az ágazat korszerűsítése. A kormányfő szerint jó esély mutatkozik arra, hogy a kormány hosszú távra szóló megállapodást tud kötni a gyógyszergyártókkal, ami elviselhető gyógyszerárakat eredményezhet a lakosságnak.

Üdvözölte, hogy lelassult a népességfogyás folyamata, tavaly 3 százalékkal csökkent a halálozások, s ugyanennyivel nőtt a születések száma és 6 százalékkal több házasság köttetett. A miniszterelnök úgy értékelte: bebizonyosodott, hogy a kormány programja lehetővé teszi a gazdasági növekedés és a pénzügyi egyensúly együttes érvényesítését, ami kihat az emberek életének javulására is.

- Csak a munka nehezén, nem a nagyján vagyunk túl - mutatott rá ugyanakkor Orbán Viktor, aki szerint 2000-ben is bebizonyosodott, hogy a magyaroknak a maguk erejében kell bízniuk, s nem abban, hogy könnyű az élet.

Utalt arra, hogy 1990-ben kevesen tették fel a kérdést, milyen új rendszerhez vezet a rendszerváltoztatásnak elnevezett folyamat. Úgy vélekedett: az új világnak a család köré kell épülnie, alappillére pedig a munka, a tanulás és a rend lehet.

A kormányfő megfogalmazása szerint szabadságot, boldogságot, teljes életet csak olyan világban élhetünk, amelyik a szeretetre, az összetartásra, tehát a családra épül. Hangsúlyozta: minden családot úgy kell támogatni - munkalehetőséggel vagy adókedvezménnyel -, ahogy helyzetéből adódóan azt az adott család érdeke megkívánja.

- Az új világ legerősebb alappillére a munka lehet - szögezte le Orbán Viktor. Kiemelte annak fontosságát, hogy munkához juthasson, aki akar, de kilátásba helyezte annak lehetőségét is: nemsokára az jelenthet gondot, hogy nincs elég munkás kéz.

A kormányfő kitért a 2000-ben bevezetett új munkanélküli segélyre, ami a közhasznú munkákból részt vállalók számára nyújt segítséget. A minimálbér emelését azzal indokolta, hogy a tisztességes munkáért egyre tisztességesebb bért szeretne adni a kormány, amelynek törekvése volt az is, hogy a munkanélküli segély értéke fölé emelje a munka értékét.

Orbán Viktor hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a mezőgazdaságnak is tisztességes megélhetést kell nyújtania a belőle élőknek, és olyan, korszerű agráriumra van szükség, amelynek központjában a család áll. Ezért szerinte - lehetőleg még az év első felében - meg kell alkotni a földbirtok-rendszert szabályozó törvényt, amely orvosolja a birtokrendszer elaprózottságát, és a helyben lakó gazdákat juttatja földhöz.

- Az új világ fontos alappillére a tanulás - folytatta a miniszterelnök, örömmel állapítva meg, hogy a 10 évvel ezelőtti állapothoz képest sokkal több fiatalnak van lehetősége bejutni felsőoktatási intézménybe. Fontosnak nevezte, hogy az új diákhitel lehetőleg már szeptembertől a tanulók rendelkezésére álljon. - El kell érnünk, hogy gyermekeink a tudást és a jellemet tekintsék a legfontosabbnak - fogalmazott a kormányfő.

Külön kitért a romák helyzetére, akiknek felemelkedéséhez - szavai szerint - a munkán és a tanuláson keresztül vezet az út. Mint elmondta: 1998-ban kevesebb, mint 300 roma tanuló kapott állami ösztöndíjat, ma viszont számuk eléri a 8000-t.

- Bízom abban, hogy a gyermekeik jó tanulmányi eredményét fontosnak tartó, mintegy 8000 roma család példája nagyobb világosságot ad a tájékozódásban, mint a külhoni szerencsepróbálás csalóka fényei - jelentette ki Orbán Viktor.

Beszámolt arról is, hogy két év alatt, 2000. végére 600 ezerről 450 ezerre csökkent Magyarországon a bűncselekmények száma és megkezdte működését a Szervezett Bűnözés Elleni Központ. Szerinte a bűncselekmények számának visszaszorításában fontos szerepe van a büntető törvények szigorításának, a súlyosabb bírósági ítéleteknek és a rendőrség eredményesebb munkájának.

- Az új világot, amely a család köré épül, s melynek alappillérei a munka, a tanulás és a rend, az összetartozás érzése tartja egybe - mondta a miniszterelnök. Úgy fogalmazott: "eljött az idő itt, Magyarországon is, hogy hozzálássunk a határokon átívelő nemzeti újraegyesítés programjának végrehajtásához". Hangsúlyozta, hogy a határon túli magyarok nem tehertételt jelentenek az anyaországi magyarok számára, hanem erőforrást.

Jelezte: Magyarországnak a remélt cél eléréséhez egy kiegyensúlyozott, életerős, "zakatoló" gazdaságra van szüksége. - Ezért született meg a Széchenyi terv, amely képes arra, hogy sok millió ember szétfutó akaratát egy közös erővé fogja össze - fűzte hozzá a kormányfő, aki külön köszönetét fejezte ki a program kidolgozásában jelentős szerepet vállalt Matolcsy György gazdasági miniszternek.

A Széchenyi terv kapcsán újdonságként említette a kormányfő, hogy ez egy ajánlat, amelytől aktív tőke beáramlását remélik külföldi és belföldi befektetőktől a magyar gazdaságba. Jelezte: a kormány reményei szerint sikerül megkétszerezni vagy akár meg is háromszorozni azt az összeget, amit gazdaságfejlesztési célból a költségvetési rovatokból használnak fel.

Orbán Viktor utalt arra, hogy az emberi tudás értéke folyamatosan nő. Hangsúlyozta, hogy a növekedés forrásának a jól képzett munkaerőt, a kutatást és a fejlesztést tartja és gratulált a nemzetközi kémiai és fizikai diákolimpiák magyar aranyérmeseinek. Felhívta a figyelmet egyúttal arra, hogy a költségvetés két év alatt több, mint 60 százalékkal növeli a kutatásra és fejlesztésre fordítható összeget.

Beszéde végén a miniszterelnök idézett két bejegyzést a Millenniumi Kódexből, amelybe a polgárok beírhatják üzeneteiket a jövő magyarjai számára. - Mindannyiuknak jó erőt és egészséget kívánok, boldog családot, megértő társat, jó szomszédot és munkát, amelynek haszna, értelme és gyümölcse van - zárta országértékelő beszédét a Pesti Vigadóban a kormányfő.

Az országértékelő beszéden több jelenlegi és volt közjogi méltóság és a kormány csaknem valamennyi tagja megjelent. A hallgatóság soraiban helyet foglaltak a koalíciós pártok vezető politikusai és - az idén először - az MSZP és a MIÉP is képviseltette magát. Az SZDSZ részéről Demszky Gábor pártelnök korábban jelezte, hogy nem vesz részt az eseményen.

(MTI)

Ajánló:

Korábban:

(2000. február 3.)