Az oktatási miniszter is vizsgálatot kezdeményezett a romákat elkülönítő iskolában<br/>

Az oktatási miniszter vizsgálatot kezdeményezett az Állami Számvevőszéknél (ÁSZ) az ügyben, hogy a bogácsi általános iskola jogszerűen használja-e fel a roma gyerekek számára szervezett speciális programok után járó kiegészítő támogatást, és szakmai vizsgálatot kért az iskola programjáról. Ezzel párhuzamosan lezárult a kisebbségi ombudsman vizsgálata is, amely szerint az iskola a roma gyerekek esetében több ponton megsértette az egyenlő bánásmód elvét. Az iskolában változatlanul külön osztályokban tanítják a roma gyerekeket, és bár megszüntették az ebédlőben a külön evőeszközöket, változatlanul külön asztalnál étkeznek, és külön vécét használnak.

Az oktatási miniszter ÁSZ-vizsgálatot kezdeményezett azzal kapcsolatban, hogy a bogácsi általános iskola a roma gyerekek számára nyújtott felzárkóztató és népismereti programokra kapott két és fél millió forintos támogatást jogszerűen használja-e fel, és vizsgálatot kért annak szakmai programjáról is.

Ezzel párhuzamosan lezárult Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman vizsgálata is az iskolában. Ahogy arról a Roma Sajtóközpont többször is beszámolt, bár az iskola és a polgármester korábban tagadta a roma gyerekek elkülönítésének vádját, az RTL Klub rejtett kamerával készített felvételein az igazgatónő személyesen fejtette ki, hogy azért van viaszos vászon asztalterítő a cigány gyerekek asztalainál, "mert meg kell nézni, hogy mennyi szemetet csinálnak". A vizsgálat szerint a roma gyermekek mára azonos evőeszközökkel (bár külön asztalnál) étkeznek, az iskola szakmai programja azonban nem változott: változatlanul egyetlen roma kislány járhat magyar tanulók közé a normál osztályokba, a többiek rosszabb feltételek között tanulnak, a külön normatíva felhasználásának feltételeit pedig csak töredékében teljesíti az iskola. Az ombudsman ajánlása szerint a magyar "a" és roma "b" osztályok kialakítása mögötti általánosító sztereotípiákat igazolja az az iskola pedagógiai programjában szereplő mondat is, amely szerint "a cigány tanulók esetében a megfelelő életkor elérése mellett az értelmi képesség nem éri el az iskolaérett fokot". A jelentés leszögezi: a roma gyerekek elkülönítésének bogácsi rendszere nem csak jogszerűtlen, de "ellentmond a pedagógia alapvetéseinek" is. A bogácsi önkormányzat elfogadta az ombudsman kezdeményezését, hogy vizsgálják felül azokat a nevelési tanácsadó véleményeket, amelyek szerint Bogácson az általános iskolába járó összes roma gyerek beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarokkal küzd, a vizsgálatokra február végén és március elején kerül majd sor.

A kiegészítő támogatások nem mindig érnek célba

1991 óta a költségvetés kisebbségi kiegészítő támogatásban részesíti az azt igénylő iskolákat, az összeg az idén tanulónként 29 000 Ft. Ez az összeg - amely egyébként csaknem a harmadát teszi ki a kormányzat által megnevezett, a romák helyzetének javítására szánt 7,2 milliárd forintnak - teszi lehetővé roma felzárkóztató és népismereti programok finanszírozását is. Több szakértő élesen bírálta, hogy a normatíva felhasználásának szakmai ellenőrzése nem megoldott, és az több helyen - ráadásul közpénzekkel támogatva - a roma gyerekeknek biztosított elkülönített és gyakran alacsonyabb színvonalú oktatást eredményez. A felmérések szerint megfelelő szakmai képzettség hiánya, a pedagógusok alkalmankénti előítéletei, valamint a szakanyagok hiánya és az önkormányzatok finanszírozási gyakorlata miatt e speciális programok jelentős része nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Egy, a kiegészítő normatív támogatásról szóló nagyobb felmérés százhúsz, a minisztériumhoz 1994 és 1996 között beérkezett óvodai és általános iskolai pályázatot vizsgált, és arra a következtetésre jutott, hogy a felzárkóztató programok többségének minősége nem kielégítő, ugyanakkor "számos önkormányzat egyszerűen 'lenyeli' a kiegészítő hozzájárulást."

Bernáth Gábor - Roma Sajtóközpont (RSK)