Kérdéses lehet a népszámlálás sikere<br/>

Ki nem töltött kérdőívsorok, számlálóbiztosok tömeges visszalépései, önkormányzatokhoz igyekvő emberek - ezek a 2001-es népszámlálás eddigi főbb jellemzői. Úgy tűnik, messze alulmúlja majd a várakozásokat a kérdőívekből kiolvasható adatok információtartalma, a statisztikai adatok nem tükrözik majd megfelelőképpen hazánk lakóinak tényleges körülményeit.

Az önkormányzatok eddigi tapasztalatai szerint a kitöltött kérdőívek 60 százaléka többé-kevésbé hiányos. Ezt támasztja alá az is, hogy a már összeírt polgárok sok esetben arról panaszkodnak, hogy a hozzájuk érkező biztosok a kérdőíven szereplő kérdéseknek csupán egy része iránt tudakozódnak. Érkeztek jelzések a KSH-hoz is arról, hogy sok esetben a kérdezőbiztos úgy gondolta, vannak olyan kérdések, amelyeket nem kell feltenni.

A számlálóbiztosok főként a lakáskérdőív sorait mellőzik az adatfelvételkor - tudtuk meg Forgóné Kroboth Zsuzsannától, a XIII. kerületi önkormányzat osztályvezetőjétől. Ezek jó része ugyanis a ház egészére vonatkozik, így elég egyetlen lakótól megkérdezni.

Jellemző viszont az is, hogy a válaszadók hagyják megválaszolatlanul a kérdéseket. - Az emberek legkevésbé azokat a kérdéseket utasítják vissza, amelyek esetén nem lenne kötelező a válaszadás. Meglepően sokan felelnek a nemzetiségüket, vallásukat vagy fogyatékosságukat firtató kérdésekre - tudtuk meg Lizicsár Miklóstól, a VII. kerületi önkormányzat osztályvezetőjétől. Sokkal inkább nehezményezik a munkáltató tevékenységi körét vagy a családi állapot felmérését célzó pontokat. Ilyen kérdéseknél gyakori, hogy megtagadják az információt. Ez az osztályvezető szerint érthető, hiszen ezek a kérdések lelki, emocionális vagy családi feszültségeket kiváltó témákat érinthetnek.

Kerülik a válaszadást azok is, akik vállalkozóként tevékenykednek. Aki ugyanis olyan tevékenységet folytat, amihez műhely, berendezés nem szükséges, nyilvánvalóan saját lakásába jelenti be cégét, az egyéni vállalkozók pedig saját maguk munkáltatói. A munkáról szóló kérdések révén tehát kideríthető a kérdezett kiléte. Ez pedig adatvédelmi szempontból aggályos lehet, ezért ennek megvizsgálását kérte Majtényi László adatvédelmi biztostól Hegyi Gyula MSZP-s képviselő. Sokakban felmerült, hogy a kódszámmal éppúgy beazonosíthatók, mint ha nevüket, címüket írnák a papír tetejére. Ez alaptalan - figyelmeztet a főosztályvezető. A kódszám valójában technikai célt szolgál. Az első 5 számjegy a település helységnévtárban megadott kódja, a következő 4 számjegy szolgál a számlálókörzet azonosítására, az utolsó 3 pedig azt jelöli, az adott kérdező hányadik címen töltötte ki a kérdőívet. A kódszámra egyébként azért van szükség, hogy összepárosíthassák a lakásra és az egyes személyekre vonatkozó kérdőíveket. Csak így szerezhető ugyanis információ arról, hogy az adott típusú otthonokban hányan élnek, milyen társadalmi réteghez tartoznak, illetve hogy az adott társadalmi réteghez tartozóknak milyen otthonra jutott.

Több helyen okozott nehézséget az is, hogy visszaléptek a számlálóbiztosok. Sokan helytelenül mérték fel képességeiket, másokat az első tapasztalatok, a szélsőségesen reagáló kérdezettek riasztották vissza. Akadt azonban olyan is, akiket az önkormányzat tanácsolt el: pontatlan kérdőíveket adtak át, lassan dolgoztak.

Debrecenben például olyan sokan mondták vissza az összeírást, hogy csak azért folytatódhat az adatfelvétel, mert a szükségesnél 350-nel több kérdezőt képeztek ki - tudtuk meg Hajdúné Csabai Éva jegyzőtől. Az elmúlt 6 napban a biztosok 10-15 százaléka hátrált meg, összesen negyedük lépett vissza. Február 1-je óta a becslések szerint Budapesten a biztosok 3-6, a vidéki városokban 3-4 százaléka gondolta meg magát. A kistelepüléseken ez egyáltalán nem jellemző.

Több helyen zavart okozott az is, hogy az emberek nem otthon várják a számlálóbiztosokat, hanem maguk keresik fel az önkormányzatokat azzal, hogy ki szeretnék tölteni a kérdőívet. Tévedés azonban azt gondolni, hogy így az összeírt egyedül töltheti ki az ívet. A feltételek megteremtése azonban jelentős gondot okozott: akadt olyan helyhatóság, amelyet a népszámlálás kezdete előtti napon szólítottak fel arra, biztosítsa a hivatali számlálást is.

Nem szerencsés azonban az önkormányzati adatfelvétel - szögezte le Czibulka Zoltán, a KSH főosztályvezetője. A kérdőívek ugyanis nehezen azonosíthatóak be, melyik számlálókörzetbe tartoznak. Ezért a KSH arra kéri az embereket, otthon várják a biztosokat, s inkább a zöldszámon ellenőrizzék a kérdező kilétét.

(Népszava)

Ajánló:

Korábban:

(2001. január 29.)