A kormány terve szerint könnyebben lehetne magyar állampolgársághoz jutni<br/>

Új idegenrendészeti törvényt nyújtott be február elején a Belügyminisztérium. Ezzel együtt további három - az állampolgárságról, a határőrizetről és a menedékjogról szóló - törvény módosítására is javaslatot tett a tárca. Az átfogó törvénycsomagra elsősorban az európai uniós (EU) csatlakozáshoz van szükség, számos olyan területen javasol változtatást a tervezet, amelyet az EU korábban kifogásolt vagy hiányolt. A javaslat hátrányosan érintené azokat a magyar nemzetiségű külföldi állampolgárokat, akik eddig 30 vagy 90 naponkénti ki- és beutazással gyakorlatilag folyamatosan, tartózkodási engedély nélkül éltek az országban.

A menekültproblémával egész Európa küzd (Az alábbiakban elolvashatja, mire számíthatnak a menekültek a legbefolyásosabb EU-tagországokban.)

Az új idegenrendészet törvény megalkotása mellett három törvényt - az állampolgárságról, a határőrizetről és a menedékjogról szóló törvényt - is érinti az átfogó migrációs törvénycsomag, amelyet Pintér Sándor belügyminiszter nyújtott be február elején.

Csecsen kislány egy menekülttáborban

"A schengeni közösségi vívmányok alapján a jelenlegitől lényegesen eltérően szabályozza a javaslat a vízum érvényességét" - áll a javaslat indoklásában. A javaslat elsősorban a határon túli magyarokat érinti, mivel a rendelkezés egyformán fog vonatkozni a vízumkötelezett, illetve a vízummentes egyezmény hatálya alá tartozó külföldire. Az új rendelkezés szerint - ahogy azt a Schengeni Végrehajtási Egyezmény előírja - a vízummentesség alapján beutazó külföldi állampolgár tartózkodását - 6 hónapon belül - 90 napra kell korlátozni. Ez azt jelenti, hogy három hónap itt tartózkodás után legközelebb három hónap múlva térhet vissza Magyarországra egy külföldi állampolgár. Vagyis ezzel megszűnik az a lehetőség, hogy 30 vagy 90 naponkénti ki- és beutazással gyakorlatilag folyamatosan, tartózkodási engedély nélkül éljenek magyar nemzetiségű, külföldi állampolgárok az országban.

Végh Zsuzsa, a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának főigazgatója az [origo]-nak azt mondta: ez a rendelkezés nem feltétlenül szigorítás, inkább "az előírás markánsabb megfogalmazása". "A jelenleg hatályos törvényből sem következik ez a gyakorlat, mivel jelenleg is csak rövid időtartamú tartózkodást tesznek lehetővé a vízummentes utazást biztosító egyezmények" - mondta, hozzátéve, hogy ezek a beutazók eddig sem vállalhattak vízum nélkül, illetve megfeleő engedély nélkül munkát. "A szomszédos országok polgárai a vízummentes utazás lehetőségével élve rendszerint családi kapcsolatok ápolása miatt vagy turistaként jönnek Magyarországra, nem tartózkodnak itt 3 hónapnál hosszabb ideig" - állította Végh.

A törvényjavaslat ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy a C típusú - úgynevezett tartózkodási - vízum többszöri beutazásra is kiadható legyen, ekkor egy év az érvényességi ideje, vagy ha a jogszabály ezt lehetővé teszi, ennél hosszabb idő. A tartózkodási vízum a beutazástól számított hat hónapon belül legfeljebb 90 napos magyarországi tartózkodási lehetőséget biztosít. Ez azt jelenti, hogy miközben a javaslat szigorít a mostani szabályokon, lehetőséget ad a kormánynak, hogy felsorolja azokat a konkrét eseteket, amikor az enyhébb szabály alkalmazható. A javaslat emellett lehetővé teszi azt is, hogy a kormány rendeletben meghatározza azokat az okokat, amikor a vízum egy évet meghaladó, de legfeljebb öt év érvényességi idővel is kiadható. Végh Zsuzsa szerint erre például az egyetemi oktatóknak van lehetőségük, akik rendszeresen előadást tartanak Magyarországon. Másik példaként az olyan üzletembereket említette, akik nem Magyarországon élnek, de itt van cégük, és nyilvánvalóan gyakran utaznak Magyarországra.

A külföldiek számára ugyanakkor jelentős előnyöket jelent az új tervezet, mivel a számukra kiadott tartózkodási vízummal a jelenlegi maximum 90 nap helyett 6 hónapig vagy egy évig terjedő ideig lehet az országban tartózkodni, külön engedély nélkül. Ezzel egyszerűsítenék az idegenrendészeti hatóság munkáját is.

A javaslat jelentősen megváltoztatja a tartózkodási engedélyek jelenlegi szabályait. A jelenleg érvényben lévő, az egy évet meg nem haladó tartózkodásra kiadható ideiglenes tartózkodási engedély, illetve az egy évet meghaladó tartózkodásra kiadható huzamos tartózkodási engedély és az állandó magyarországi tartózkodásra jogosító bevándorlási engedély helyett csak kétféle tartózkodási jogcím lesz a jövőben. A tartózkodási engedély legfeljebb két évre - kivételesen négy évre - adható ki, alkalmanként további 2 évvel meghosszabbítható. A letelepedési engedély pedig az életvitelszerű, folyamatos és határozatlan idejű magyarországi tartózkodásra jogosít. A bevándorlási engedély helyett bevezetett letelepedési engedély nemcsak nevében, hanem tartamában is változást jelent. A letelepedési engedély megszerzése a külföldi állampolgársággal rendelkező magyar nemzetiségűek számára ugyan könnyebbé válik, viszont lakóhelyüket az idegenrendészeti nyilvántartás tartalmazza majd, és sem a választójoggal, sem a szociális ellátások tekintetében nem lesznek azonos jogaik a magyar állampolgárokkal. Letelepedési engedélyt 5 év megszakítás nélküli magyarországi tartózkodás után lehet kérni. A jelenlegi gyakorlatban a bevándorlási engedélyhez 3 év folyamatos itt-tartózkodás is elegendő.

A befogadott menekültek, akik emberi jogaik védelme érdekében nem küldhetők vissza hazájukba, humanitárius célú tartózkodási engedélyt kapnának, és a külföldiekre vonatkozó általános szabályok szerint munkát vállalhatnak. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának ajánlását követve a javaslat új rendelkezéseket tartalmaz a légi úton érkező, a beutazás feltételeivel nem rendelkező külföldivel szembeni eljárásra. A személyazonosságát és a magyarországi tartózkodásának jogszerűségét igazolni nem tudó külföldit legfeljebb 12 órára lehet előállítani. Kiutasítani pedig csak olyan országba lehet, ahol biztosított az emberi jogainak védelme. Ezzel együtt az idegenrendészeti őrizet időtartama rövidül, és csak az intézkedés végrehajtásához szükséges minimum ideig lehet a külföldiek szabadságát korlátozni. Az Európai Bizottság ugyanis a személyes szabadság korlátozásának 18 hónapos időtartamát - amit az eddigi szabályok lehetővé tettek - többször is kritizálta.

"A tervezet szerint differenciált lesz a személyi szabadság korlátozása" - mondta az [origo]-nak Végh Zsuzsa. Az új szabály értelmében közbiztonsági okokból a kiuatsítás végrehajtása érdekében idegenrendészeti őrizetbe kerül az a külföldi, aki például súlyos bűncselekményt követett el. Szintén korlátozzák a személyi szabadságát a rövid időn belül kiutasítható külföldieknek, akik maximum 30 napra kiutasítást előkészítő őrizetbe kerülnek. A közösségi szállások szerepe pedig lényegesen megváltozik. Ide azok a külföldiek kerülnek a jövőben, akik belátható időn belül nem távozhatnak az országból. Ide továbbra is 18 hónapra kerülhetnek be a külföldiek, azonban a jelenlegi általános gyakorlattal ellentétben személyi szabadságuk nem korlátozható, szabadon távozhatnak a szállásról, csupán annyi korlátozás lesz, hogy a külföldiek kötelező tartózkodási helye továbbra is a közösségi szállás marad.

A migrációs törvénycsomagon belül a magyar állampolgárságról, a menedékjogról és a határőrizetről szóló törvények módosító javaslatait is beterjesztette a Belügyminisztérium. E szerint a hontalanság elkerülése érdekében tágabb körnek kell biztosítani az állampolgárság kedvezményes megszerzését. Lehetővé kell tenni az állampolgárság visszaállítását azok esetében, akik lemondtak ugyan a magyar állampolgárságról, de nem szereztek másikat. Emellett kedvezményes honosítási lehetőséget kell a javaslat szerint biztosítani az országban született vagy itt nevelkedett külföldieknek.
A határon túlról áttelepedett magyarok számára a tervezet lehetővé tenné, hogy a saját vagy őse magyar családi nevét viselhesse vagy családi nevét magyarra fordítsa.

A menekültügyi törvénymódosítással bevezetnék az EU-ban elfogadott fogalmakat. Lényeges változásokat a menekültügyi eljárások tekintetében javasol a tárca. A menekültügyi eljárás kétfokozatúvá válik, és a határozat bíróság előtt megtámadható.

A határőrizetről szóló törvénymódosítás pedig a csatlakozás pillanatától fogva különbséget tesz az Európai Unió külső (nem EU-tagország felé eső) és belső (EU tagország felé eső) határai között. A belső határon egy idő után megszűnik a határforgalom ellenőrzése, ennek időpontja azonban nem a csatlakozástól, hanem a schengeni követelményeknek való megfeleléstől függ.

A törvénytervezet elfogadása esetén a javaslat egy része 2002. január 1-jétől lépne életbe, más része a teljes jogú EU-tagság elérésekor, míg van, ami csak akkor, ha teljes jogú tagjai leszünk a Schengeni Egyezménynek.

Kapcsándi Dóra

Ajánló:

A jelenleg érvényben lévő idegenrendészeti törvény szövege